A törökök azonban már korábban, Barcsay elfogása előtt, végleg elfordultak az általuk erélytelennek tartott Barcsaytól, ezt Kemény is tudta, ugyanis 1661. márciusában maga mondta azt, hogy "Barcsaynak töröknél igen be van téve a kapuja". [2] A volt fejedelem egyik testvérét, Barcsay Andrást 1661. május 16-án Kemény János felakasztatta, annak ellenére, hogy korábban Fogaras várát, Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvételét követően, átadta Keménynek. Állítólag azért végeztette ki, mert Barcsay András – amikor az erdélyi sereget a tatárok 1657 -ben fogságba ejtették – Kemény kezességvállalása ellenére a rabságból megszökött, és helyette Keménynek kellett fogságban maradnia. Kemény szakított a Portával, és I. Lipót császár oltalmát kérte. A büntetésére szervezett török hadjárat elől Magyarország területére menekült. Kemény helyére a Porta I. Apafi Mihályt nevezte ki. A Kemény segítségére érkező császári hadak, Montecuccoli vezényletével, azonban csata nélkül cserben hagyták, aki mégis megütközött Apafinak és az őt támogató törököknek Kucsuk (Kücsük) Mehmed jenői bég vezette seregével, és Segesvár mellett, Nagyszőlősnél, 1662. január 23-án elesett a csatában (lezuhant lováról, s valószínűleg a menekülő sereg taposta halálra).
Ragadott volt énreám is azon természet, mert az emberséges emberekkel borital közt való mulatságot én is igen szerettem elein, igen is gyakorlottam, járulván az természethez az én időmbéli akkori affélékből való abusus is; csakhogy bezzeg én is minden sok borital után megkornyadoztam, és ha ma dánom-dánom, holnap valóban bánom-bánom volt. " Kemény János az erdélyi Bükkösdön született 1607. december 14-én (Önéletírása szerint: Lött pedig születésem in anno 1606, az akkori időjárás szerént karácson előtt két héttel). Apród volt Bethlen Gábor fejedelem mellett, annak halála után I. Rákóczi Györgyöt szolgálta hadvezérként és diplomataként. A fejedelem, akinek szeme előtt a lengyel trón megszerzése lebegett, 1657-ben a svédek oldalán, a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva megtámadta a kozák felkelés által meggyengített Lengyelországot. Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták, és bár csatát nem vesztett, egyre reménytelenebb helyzetbe került. Amikor a szultán rendeletére a krími tatár kán is az engedetlen erdélyi fejedelem ellen szállt hadba, Rákóczi hátrányos békére kényszerült a lengyelekkel.
1660 nyarán aztán elhunyt a zűrzavart kirobbantó uralkodó, a Rákóczi-hívek pedig Kemény Jánost akarták a helyére állítani, akit Várad eleste is közbelépésre sarkallt. Fellépése miatt sokan később hataloméhes kalandornak festették le Keményt, aki állítólag racionális okok nélkül szállt be az Erdélyért vívott harcba, ez azonban nem
2017. január 23. 12:02 MTI 355 éve, 1662. január 23-án esett el a nagyszöllősi csatában a török és erdélyi ellenfelei ellen harcoló Kemény János erdélyi fejedelem, író. Átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű. Kemény az erdélyi Bükkösdön született 1607-ben. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. Apród volt Bethlen Gábor fejedelem mellett, annak halála után I. Rákóczi Györgyöt szolgálta hadvezérként és diplomataként. Utóda, II. Rákóczi György, akinek szeme előtt a lengyel trón megszerzése lebegett, 1657-ben a svédek oldalán, a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva megtámadta a kozák felkelés által meggyengített Lengyelországot. Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták, és bár csatát nem vesztett, egyre reménytelenebb helyzetbe került.
A hatás nem maradt el, Barcsay 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére pedig az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé. Barcsay testvérei azonban nem tartották be az egyezséget, mire Kemény őket és a volt fejedelmet is megölette. A törökök persze nem nézték tétlenül az erdélyi eseményeket és erővel űzték el Keményt, akinek segítségére I. Lipót császár Raimondo Montecuccoli t küldte. Szerencsétlenségére azonban időközben az osztrák és a török fél megegyezett: amennyiben a törökök nem "nyelik le" Erdélyt és engedik új fejedelem választását, Bécs sorsára hagyja Keményt. Ali temesvári pasa a kastélyából odarendelt Apafi Mihály t választtatta fejedelemmé 1661 szeptember ében, a hír hallatán pedig a seregét csigalassúsággal Kolozsvárig elvezető Montecuccoli megfordult, és harc nélkül hazatért. Kemény hadba szállt Apafi ellen, de 350 évvel ezelőtt, az 1662. január 23 -i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett – a harcmezőn ő is holtan maradt.
2017. március 11., szombat Európai ügyek Az Európai Unió illetékesei arra készülnek, hogy Theresa May brit miniszterelnök a jövő héten, akár már kedden bejelentheti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását – írta brit kormányforrásokat idézve a szombati Financial Times. Az 50. cikkely szabályozza – és aktiválásának bejelentése hivatalosan el is indítja – Nagy-Britannia távozási folyamatát az EU-ból, kétévi tárgyalási időtávlatot engedélyezve a kilépési feltételekről. A brit kormány által felvázolt hivatalos menetrend – amelyet a Downing Street a londoni üzleti napilap szombati cikkére reagálva meg is erősített – az, hogy London március végéig jelenti be a kilépési folyamat elindítását az 50. cikkely aktiválásával. Theresa May aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet - Cikk - Szabadság hírportál. A Financial Times név nélkül idézett bennfentes forrásai szerint azonban a hétvégi brüsszeli EU-csúcson a többi 27 tagállam vezetőinek jelezték, hogy készüljenek a cikkely aktiválásának jövő heti bejelentésére. A lap egyik brit kormányforrása közölte: az ő reményei szerint Theresa May már kedden, "de a jövő hét végéig mindenképpen" bejelentheti a kilépési folyamat hivatalos elindítását.
Theresa May brit miniszterelnök aláírta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását bejelentő levelet, amelyet szerdán a brit EU-nagykövet kézbesít Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a brit kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra. Lisszaboni megújulás - A jövő Európája - Jogi Fórum. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg, hacsak a felek nem állapodnak meg a folyamat meghosszabbításáról. Ehhez azonban az Európai Unióban maradó 27 többi ország egyhangú beleegyezésére lenne szükség. Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyság EU-nagykövete Theresa May döntése alapján a múlt héten tájékoztatta Donald Tuskot, hogy a brit kormányfő március 29-én küld neki értesítést az 50. cikkely aktiválásáról. A Downing Street kedd éjjel hivatalos fotót is közzétett a cikkely aktiválását bejelentő levél aláírásáról. A képen Theresa May a miniszterelnöki hivatal kormányzati tárgyalójában látható a levél aláírása közben, Nagy-Britannia első miniszterelnöke, Robert Walpole portréja alatt, balján a brit zászlóval.
Az egyezségnek ezen része szabályozza – és szerdai aktiválása hivatalosan elindította – a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. Theresa May szerint történelmi a pillanat, amelyből nincs visszaút, az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót, a törvényeiket pedig ezentúl az országon belül hozzák és vizsgálják felül. A brit EU-tagság megszűnése azt jelenti, hogy a brit törvényeket a jövőben "nem Brüsszel, hanem a londoni, az edinburghi, a belfasti és cardiffi parlamentek" hozzák – fogalmazott. Mint mondta, a nagy fordulópontok döntései meghatározzák a "brit nemzet" karakterét, ő pedig hisz benne, hogy az ország legszebb pillanatai még hátravannak. Hangsúlyozta, hogy új, komoly és mély kapcsolatot építenek ki az EU-val, amely gazdasági és biztonsági érdekeken alapul. Azt is kiemelte, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.
A Financial Times forrásai szerint ebben az esetben április 6-án Brüsszelben újabb EU-csúcstalálkozó lenne, amelyen az 50. cikkely aktiválásáról szóló brit értesítésre adnának az unió részéről hivatalos választ. A brit kormánynak a parlament részéről még nincs felhatalmazása a kilépési folyamat elindításának hivatalos bejelentésére. A felhatalmazásról szóló törvénytervezetet az elmúlt hetekben a londoni törvényhozás alsóháza és felső kamarája, a Lordok Háza is megtárgyalta, és a felsőház módosításokat fűzött a tervezethez. Ezek egyike arra szólítja fel a brit kormányt, hogy vállaljon akár egyoldalúan garanciákat a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesülésére a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra is. London azonban ezt csak viszonossági alapon hajlandó megtenni, vagyis elvárja, hogy a többi EU-tagállam is hasonló garanciákat vállaljon az ott élő britek jogosultságainak megvédésére. Az alsóház hétfőn tárgyalja ismét a felhatalmazásról szóló tervezetet, és ha érvényteleníti a Lordok Háza által elfogadott módosításokat, a törvénytervezet újból a felső kamara elé kerül.