Környezetünkben a légszennyezés miatt nagymértékben megnövekedett az allergiás, asztmás és egyéb légúti megbetegedések száma. Életünk 90-át épületben töltjük, és életminőségünk javítása érdekében szűrni, tisztítani kell levegőnket. Ha ezt nem tesszük, érzékennyé válhatunk az allergiát okozó anyagokra. Az AIR WOLF légtisztító berendezés hatása épületen belül környezetünk levegőjére Kiszűri a levegőből az allergizáló anyagokat, vírusokat, baktériumokat, csírákat, gombákat, atkákat, festékszagokat, a tüdőt károsító porokat, kén alapú párákat, szálló hamut, virágport, pollent, pigmenteket, füstöt, dohányfüstöt, ózont, freont, konyhaszagot, kellemetlen szaghatást (WC- és csatornaszag), gáz- és gőznemű anyagokat, stb. Rendkívül jó baktérium- és vírus inaktiváló 36-70 -ban, vagy akár 97-98 -ban is! Abszorbens adalékok alkalmazásával a részecskeszám további csökkenésén túl mikrobiológiai hatás érhető el. AIR WOLF adalékanyagok hatásai Az AIR WOLF légtisztító készülék adalékanyagok levegőbe juttatásával alkalmas különböző célzott hatások elérésére.
Könnyen tisztítható, karbantartható, különösebb műszaki szakértelmet nem igényel. A készülék folyadéktároló részét és a szűrőt ajánlatos heti rendszerességgel tisztítani. A megszűrt szennyeződés könnyen eltávolítható. (A szűrőt a berendezésből kiemelve egyszerűen, folyó meleg vízzel, enyhe mosószerrel kimossuk. ) A szűrő élettartama minimum 6-12 hónap Adalékanyagok: Füst- és szagmentesítésre: AIR WOLF Adalék (ÁNTSZ minősítéssel) Levegő fertőtlenítésére: STERILIZÁLÓ Adalék vírus- és baktériumölő adalékanyag (ÁNTSZ minősítéssel) Sóbarlang hatás: 0, 9%-os izotóniás sóoldat, tengeri- vagy fürdősó oldat felhasználásával Penész- és gombaölő hatás: Salvus vagy Igmandi víz felhasználásával Inhalálás teákkal: kamilla, zöld tea, borókatea, hársfatea, gyümölcstea, stb. főzetei. (cseréje naponta javasolt) Légúti betegségek esetén: Diaphilin és kamillatea keveréke Aromaterápia: egyéni vagy csoportos alkalmazásra Dohos, áporodott szagok ellen: almaecet, borecet Krónikus, hosszú ápolást igénylő betegek szobáinak szagmentesítésére, légtisztításra: AIR WOLF Adalék Stresszoldás: zöld tea keverékkel Illatosítás: illatosító olajokkal (alkohollal hígítva) A kiválasztott adalék ajánlott mennyisége: literenként 15 ml.
Hatékonyan csökkenti az allergiás, asztmás és egyéb légúti megbetegedések kellemetlen tüneteit. Hatását zárt térben a tisztítandó légtér többszöri visszaforgatásával fejti k Air Wolf katica légtisztító Légtisztító további adatai 30 615 Ft Tovább az üzletbe Vissza
A 820-as években belháború robbant ki a kaganátusban, s ennek eredményeként a magyarok 830 körül elszakadtak a kazároktól. A lázadásban tevékeny részt vállalhattak, amit az is bizonyít, hogy a kazár uralom ellen fellázadt kagán seregétől vereséget szenvedő kabarok (lázadók) hozzájuk csatlakoztak. A "Magna Hungariában" maradtakon és a Kaukázuson túli perzsa határvidékre szakadt töredéken kívül (szavárd magyarok), a magyarság az Al-Dunától a Donig terjedő síkságon telepedett le, amelyet a források Etelköznek (folyóköz) neveznek. A függetlenné vált magyar törzsek – a mohamedán forrásokban már megjelenik önálló elnevezésük, a magyar – a Dnyeper folyó alsó szakaszának ellenőrzését vették át, és adófizetésre kényszerítették a Bizánc felé vonuló kereskedőket. Valójában a kazároknak járó adót maguk hajtották be a keleti szlávoktól. A 9. században kezdődő szláv kapcsolatnak köszönhetően számos szláv szó került át a magyar nyelvbe. 862-ben a magyar csapatok először vetődnek el a Kárpátokon túli területre.
A magyar nép finnugor eredetű, az uráli nyelvcsaládhoz tartozik. Az uráli őshaza Kr. e. 4000 körül őseink halászó, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. Eszközeiket pattintással készítették. Szavaink e korból: hal, háló. Kr. 2000 körül különvált a finn és az obiugor ág. A finnek északra vándoroltak, az obingurok délre, az Ural hegység keleti oldalán. Kr. 1000 körül az obingurok is elváltak egymástól a magyarok délre mentek a Kaszpi-tenger vidékére. Itt ment végbe a magyar nép magyarság tudatának kialakulása. Megismerkedtek ős iráni népekkel. Használták a fémet, földet műveltek, állatokat tartottak. Kr. 500-tól Kr. u. 500 között őseink átköltöztek a mai Baskíriába, a Volga és a Káma folyó, valamint az Urál hegység által határolt területre az egykori Uagna Hungariaba. A XIII. században talált rájuk Julianus barát. Ott a földművelés jelentősen fejlődött (vaspapucsos faeke). Kialakult a hét törzs: Nyék, Megyer, Kér, Keszi, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő. A VIII. század környékén Levédiába költöztek és így a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek.
955 – ben I. (Nagy) Ottó mért döntő csapást a magyarokra Ausburgnál, ami a kalandozások végét jelenttte. *Arkadiapolisz – i csata: utolsó ütközet a Balkánon (970) A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé, hogy a honfoglalást követő évtizedekbena fejedelmi hatalom változásait rekonstruálhassuk. Árpád helyzete nyilvánvalóan megerősödött Kurszán kündü halálával (904), de a kalandozások idejéről nincs nyoma egységes központi hatalomnak. Árpád utódai a nomád öröklési rend értelmében követték egymást, vagyis mindig a nemzettség legidősebb férfi tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került a fejedelmi székbe Árpád dédunokája, Géza fejedelem, aki 972-ben vette át az ország irányítását Taksonytól, akinek egyetlen fontos tevékenysége a besenyők áttelepítése volt aDuna partjára. Géza létrehozta a szolgáló falvak rendszerét, melyek adóiból próbálták fenntartani a fejedelemséget. A fejedelem hatalma egyre jobban kiterjedt a törzsekre. Géza feleségül vette az erdélyi gyula lányát Saroltot. Elismerte a nagyfejedelmi család örökletes méltóságát.
Ilyen például a Mánfai templom. A tíz falu lakossága csak 80-100 fő lehetett, így nem volt szükség nagy templomokra. 2. Vármegyerendszer A megye területén királyi várak voltak, általában 2-3 darab, amelyek élén a várispán állt. A várispán felelt a vár környékéért. Ő volt a legfőbb igazságszolgáltató. Neki segített a várjobbágy, akire a hűbéri lánc nem vonatkozott. A várjobbágy szolgálatot teljesítő tiszt volt, aki alatt a várkatona állott. Ezen rétegeket a várnép tartotta el. Az egyik várispán a megyés ispán pozícióját is betöltötte, így ő felet az egész megye területéért. Gyakori volt, hogy a megyés ispánról nevezték el az egész megyét. Voltak udvarházak is a megye területén belül, illetve azokhoz tartozó területek. Az udvarházak élén udvarispán ok álltak, ők irányították a teljes udvarházat. Ezek látták el a megyékben vándorolgató királyokat is. Ugyanis nem volt állandó királyi székhely, így a király folyton járta az országot. Az udvarispán alatt az udvarnép állt, felettese pedig a nádorispán ( comes) volt, aki felett már csak a király állott.