A haláltudat korai szorongató megjelenésétől a lázadó harag ítélkező szigoráig merész ívet rajzoltak meg. Közel hét év egymást váltó félelmét és reményét fejezte ki a nyolc költemény, számot adva TOVÁBB → Az egyik legnagyobb magyar költő 1909-ben született Budapesten. Édesanyja belehalt a szülésbe, édesapja Miklós 11 korában hunyt el. Az árvát nagybátyja nevelte és taníttatta. Kereskedelmi szakiskolai végzettséggel beállt nevelője vállalatához, de igazán csak a költészet érdekelte. Radnóti Miklós versei(1940) – Wikiforrás. 1930-tól a szegedi egyetem TOVÁBB → Zelk Zoltán, a régi barát prózában rajzolta meg a nő alakját, aki tizennégy éves kora óta Radnóti Miklós párja, támasza, vigasztalója és kilenc évig a hitvese volt: "Vele csak úgy lehetett beszélgetni, ha Miklós is az asztalnál ül. Nem szerénység TOVÁBB → Dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig s halál után is nőj a föld alatt, a férgeknek utálatos falat a hexameter, s dúsan lakomázik a kínzott testből valahány, időtlen időkig megmarad a keserű irónnal írt, ehetetlen betű, míg édes húsunk szétmállik a TOVÁBB → Radnóti válogatott versei
Jöjjön Radnóti Miklós leghíresebb versei összeállításunk. Téli vers Első Ecloga Február Férfivers Melyik a kedvenc Radnóti Miklós versed? Írd meg kommentben
Megvallom, nagyon szeretek verseket olvasni. Sohasem értettem, miért nem tömegszükséglet a vers, miért akad mindig csak kevés olvasója és miért csappan meg az amúgy is csekély verskereslet, ha az élet válságosra fordul? Számomra a vers - éppen nehéz időkben - olyan fontos, mint a japánok számára a tea. A japánok, mint számos leírásból tudjuk, esténként leülnek szobájuk egy feldíszített szögletébe, szertartásosan elfogyasztják a szertartásosan elkészített teát és közben a nap apró válságai fölé emelkedve, kisimult idegekkel elmerengenek az élet örök dolgai fölött. A tea szerepe más, mint az ópiumé: nem kábít, hanem üdít, nem feledteti el az életet, hanem magasabb, bölcsebb szempontból mutatja meg. Így vagyok a versekkel. Időnként titkos vers-szertartásokat rendezek, ha nem is olyan ünnepélyesen, mint a japánok. Radnóti miklós verseilles. Foglalkozásom erősen hozzáláncol a napi eseményekhez, de éppen amikor a legtöbb dolgom volna, néhány percre a könyvszekrényhez lopózom és vers-szenvedélyemnek hódolok. Már egy egészen kis adag líra is megteszi hatását; sikerül frissebben, szabadabban, fölényesebben szemlélnem az életet.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is. Radnóti miklós verseskötetei. (forrás: Mária Országa) Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja gybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájáerepelt TOVÁBB → Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB → A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák.
A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus vagy európai tradíciók: ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek. Kálmán Imre operettje A chicagói hercegnő a Színparton. Kálmán Imre: A chicagói hercegnő A halhatatlan komponista 1928-ban Bécsben, majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett darabja Kálmán Imre gazdag életművének, jóllehet aktualitása aligha vitatható. A történet szerint Mary, az elkényeztetett amerikai milliomoslány, fogadást köt barátnőjével, az ugyancsak dúsgazdag Edith Rockefellerrel, hogy melyikük tud európai útjuk során valami olyan különlegességet vásárolni, ami pénzért talán nem is kapható. Charleston vagy csárdás, pénz vagy monarchia, amerikai életstílus avagy európai tradíciók - ezek a darab alapkérdései, amelyek természetesen a mű zenei anyagában is megjelennek.
Főoldal Címkék Címke: Kerényi Miklós Máté Az alapvető problémák ugyan a Margitszigeten is megmaradtak, de azért a szabadtéri közeg, a korrumpálóan nyárias hangulat meg a (voltaképpeni) első szereposztás javított az operettszínházi produkció összhatásán. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Tovább a cikkhez Címkék: Szulák Andrea, Pfeiffer Gyula, Oszvald Marika, Orbán János Dénes, Mészáros Árpád Zsolt, Margitszigeti Színház, Laki Péter, Khell Zsolt, Kerényi Miklós Máté, Földes Tamás, Budapesti Operettszínház, Bozsik Yvette Szerb Antal regénye alapján új magyar musical született: A Pendragon-legendát május 11-én mutatták be. A produkció látványos, van benne kreativitás is, mégsem kimagasló alkotás. MERÉNYI PÉTER KRITIKÁJA. A színlap szerint ketten, a látottak alapján annál is többen rendezték az Ének az esőben Dóm téri előadását. Először válogattak be a POSZT-ra az Operettszínháztól előadást - Fidelio.hu. A produkció már így is életképes, a majdani pesti bemutató sikere pedig előre borítékolható. Viszont Gömöri András Máté igazán nem egy Gene Kelly. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA. Szulák Andrea, Szinetár Dóra, Szegedi Szabadtéri Játékok, Szabó P. Szilveszter, Somogyi Szilárd, Silló István, Lőcsei Jenő, Kerényi Miklós Máté, Kerényi Miklós Gábor, Harangozó Gyula, Gömöri András Máté, Gene Kelly, Gálvölgyi János, Dancs Annamari Egy ma jószerint teljesen ismeretlen Kálmán-operettet vett elő, íratott át és paskolt a színpadra az Operettszínház.
Az előadás egységes zenei világának megteremtéséért Bolba Tamás gondoskodik, mellette karmesterként vesz részt a produkcióban a színház zeneigazgatója, Makláry László. A különböző zenei stílusokhoz igazodnak a koreográfiák is, így rendhagyó módon három koreográfus felel a táncokért. Lénárt Gábor, a színház saját nevelése, a néptáncokat, a társulathoz újonnan érkezett Hajdú Anita a sztepp táncokat álmodja meg, az egész produkciót pedig Béres Attila egyik állandó alkotótársa, az Operettszínház régi munkatársa, a jól ismert színházi koreográfus, Bodor Johanna fogja össze. A díszlettervező Horesnyi Balázs. Lőrinczy György főigazgató kiemelte még, hogy az előadásban szerepet kap egy valódi flipper gép, melyet a színház a Flipper Múzeumtól kap, de a bál jelenet is tartogat meglepetéseket, valószínűleg a Budapest Wolfes rögbi játékosai is megirigylik majd a látványt. Kalocsai Zsuzsa művésznő véleménye szerint " Ez egy abszurd mese. Az egész egy hatalmas vicc és tréfa. Gyönyörű a látvány, csodálatosak a kosztümök, ép csak a gondolkodás más.
Mary Lloyd amerikai milliárdosnő ( Bordás Barbara, Fischl Mónika) és Borisz Alex, a képzeletbeli európai állam, Sylvária nagyhercege ( Dolhai Attila, Homonnay Zsol t) a férfi hazájában találkozik és szeret egymásba. Teljesen más kultúra, más nyelv, más hagyományok jellemzik őket, de az érzéseik végül egyformák lesznek egymás iránt. Kálmán Imre szinte elfeledett, nagyon keveset játszott nagyoperettjét mutatja be 2016. április 22-én és 23-án, kettős szereposztásban a Budapesti Operettszínház leporolva, új köntösben, új librettóval, jazzoperett műfaj megjelöléssel. Kálmán álma megvalósulni látszik: a kultúrák találkozását népizenekar, jazz zenekar és operetteket megszólaltató nagyzenekar egyidejű jelenléte ábrázolja. Lesz a színpadon operett, cigányzene, népzene és jazz, és lesz csárdás és lesz charleston! Az alkotók szerint egy vicces, az abszurd és a groteszk felé elhajló darabot állítottak színpadra, aminek az alaptörténete és zeneisége maradt meg szinte csak az eredeti köntösben. Arról is beszámoltak, hogy külön pikantéria rejlik az előadásban: szinte felcserélődnek az operettbeli szerepek, aminek köszönhetően a primadonna és a bonviván többet fog táncolni és mulatni, mint a szubrett és a táncoskomikus.
2016. 02. 13 Kovács Gergely A Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben érkezik 2016. április 22-én a tavasz szenzációja az új operett bemutató, A chicagói hercegnő. Kálmán Imre 1928-ban Bécsben majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett A Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben érkezik 2016. Kálmán Imre 1928-ban Bécsben majd Budapesten bemutatott operettje méltatlanul elfeledett darabja a halhatatlan komponista gazdag életművének, jóllehet aktualitása aligha vitatható. A történet szerint Mary, az elkényeztetett amerikai milliomoslány, fogadást köt barátnőjével, az ugyancsak dúsgazdag Edith Rockefellerrel; melyikük tud európai útjuk során valami olyan különlegességet vásárolni, ami pénzért talán nem is kapható. A tét egymillió dollár. Az utazás során Mary megismerkedik Boriszal, egy képzeletbeli kelet-európai kis ország, Sylvária attraktív trónörökösével, és viharos találkozásukkal kezdetét veszi a világrendszerek küzdelme. A gazdag amerikai lány megvásárolja és átrendezi a reménytelen adósságokkal küszködő Sylvária uralkodói palotáját, de titokban Borisz szerelmére pályázik, a férfi pedig önbecsülését és kulturális hagyományait igyekszik megőrizni a mindent elsöprő tengerentúli befolyással szemben.