Kötődés és korai maladaptív sémák vizsgálata egyes pszichés zavarokban. Doktori disszertáció.
Ezek a játékok rövidek, napszakhoz kötöttek és nagyon emlékezetesek. A gyermek apa iránti kötődése nagyjából ugyanakkor alakul ki, mint az anya iránti, de ha sír, az anyjához menekül, ez bizonyítja a két szülővel fenntartott kapcsolat mélységében rejlő különbséget. Kapcsolódó információk:
Az anya Mahler megfogalmazásaként érzelmi "hátországként" marad meg számára, akihez vissza lehet térni egy kis érzelmi feltankolásra. Ezt minden gyakorló édesanya megtapasztalhatja, akiknek hasonló korú babája van: a gyermek elindul a szobában egy játék felé. Nézelődik, játszik egy keveset – közben ellenőrzi, hogy anyja ott van-e. Játszik, majd visszamegy hozzá. Újra eltávolodik, közeledik, és így tovább. Az újraközeledés szakaszában (16-24. hónap) a nagymozgások begyakorlásával, az anyától történő közeledése-távolodása nyomán a csecsemő ráébred saját sérülékenységére és az anyjától való elszakadás lehetőségére, tőle való függésére. 13 megindító film az anya-gyermek kapcsolat szépségeiről. Ennek következtében hol szorosan kíséri anyját, hol pedig ezt váltva dacos elzárkózással reagál rá. A gyermek függetlenségi és függőségi vágyai küzdenek egymással. Emellett felismeri, hogy édesanyja különálló személy, saját akarattal, hangulatokkal. Egyidejűleg rádöbben saját képességeinek korlátozottságára; frusztrációt, elhagyatottságot, dühöt érez. Lelkiállapotának megfelelően gondolkodása ún.
Napjainkban gyermekünk testi fejlődése mellett lelki fejlődésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Cikksorozatomban szeretném bemutatni, hogyan alakul egy gyermek lelki alkata, anya és gyermeke kapcsolata a csecsemőkortól a kisgyermekkorig. Rámutatok a kihívást jelentő életkori sajátosságokra, és igyekszem feltárni az adott jelenség okait, vázolni a megoldási lehetőségeket. Anya gyermek kapcsolat. Margaret Mahler pszichoanalitikus az elsők között ismerte fel a korai szülő–gyermek kapcsolat szerepét a gyermek lelki fejlődésében. A csecsemők néhány hónapos korától 3 éves koráig figyelte az anyával való kapcsolatuk alakulását, és három nagy fejlődési időszakot különített el. Az első fél év A korábbi elgondolások szerint a csecsemő az első két hónapban nem képes a külső-belső ingerek megkülönböztetésére, nincs tudatában, hogy szükségletei az anya gondoskodása vagy pedig saját maga által elégülnek-e ki. A megfigyelések során azonban kiderült, hogy a csecsemő születése pillanatától igen aktív lény. Az anya hangjára, illatára reagál, odafordul, várja, hogy közeledjen, felvegye, megetesse.
"Papp-Zakor Ilka a kelet-közép-európai cinizmus egyik letéteményese" – írta erről a második kötetről Puskás Panni, a kötet alcímére is utalva: A cinizmus sorsa Kelet-Közép-Európában. Gogol, Kafka, Cortázar, Borges, Örkény, Bodor Ádám neve szokott felmerülni a szerző novellisztikája kapcsán, nem véletlenül. Kisprózáját erőteljesen jellemezte a fantasztikum felé való elmozdulás, amely általában frappáns és lendületes jelenetekhez vezetett, miközben mindez finom műgonddal megírt mondatokba ágyazódott. Nincs ez másképp a szerző első regényében sem, még ha a súlypontok itt el is tolódnak, és az eddigi, kifejezetten ökonomikus szerkezeti megfontolások helyébe grandiózusabb megoldások lépnek. Bár a regény terjedelme nem lép túl a háromszáz oldalon, mégis érezhető benne a nagyregényi igény: polifónikussága, komótossága, tartalmi és nyelvi merítésének szélessége mind egy nagyregény ígéretét rejtik magukban. Az előző kötet "cinizmusirodalma" megmarad a regényben is, és részben a kelet-európai tematika is, bár itt nem válik hangsúlyossá.
Az író a Széchenyi téri piacot is felelevenítette emlékei között, elmondása szerint amikor szabadúszóként dolgozott, sokat járt a hóstáti lakosok vásárába. Az 1982-es budapesti letelepedését követően úgy vélte, hogy szörnyű, lepusztult várost hagyott maga mögött, Kolozsvár arculata akkoriban mocskos, poros településképet mutatott. Mint mondta, sokáig nem értett egyet azzal a nemzedékkel, akik azt állították, hogy Kolozsvár a későbbiekben jobb hely lett. Utólag azonban ezeknek a hangoknak igazat adott. "Az elmúlt harminc évben történt itt valami, örülök, hogy ezt tapasztalom, azonban ez nem ébreszt bennem honvágyat" – fogalmazott az író. Bodor Ádám az Utunk szerkesztőségében töltött éveiről is megosztott történeteket, 1965-ben első novelláit ott publikálta. Akkoriban a lapzárta péntek reggel tízkor volt, ideális esetben a kéziratnak már csütörtök délutánra el kellett készülnie. Hozzátette, rendszertelenül ír, van, hogy hetekig, hónapokig nem dolgozik szövegeken, így a határidőkkel sosem ápolt szoros barátságot.
Ádám lang Novella Állatkert a hátizsákban Decker ádám Jékely visszatér A megkérdezett írók egyaránt jónak tartották a szövegalkotási feladatokat. Grendel Lajos különösen örült a szerinte túlzottan is mellőzött Jékely Zoltánnak, akire szerinte korábban nem figyelt eléggé az irodalomkritika. 80 ezren érettségiznek A magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tesz idén érettségit. 80 ezren vesznek részt a 2015-ös magyar irodalom és nyelv érettségin Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt A 8 órakor megkezdett vizsgán a diákok először a szövegértési feladatlapot oldották meg 60 perc alatt, és csak ennek az összegyűjtése után kezdhették meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését. Itt a vizsgázó három eltérő típusú, műfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. Példák az időre Az idei írásbelin Grendel Lajos és Bodor Ádám szövegei mellett az érettségizőknek Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai című versét kellett összevetniük.
Ott, ahol madárgyűrűzés is zajlik, óránkénti hálóellenőrzések is színesítik, majd a madarak jelölése és kézben fotózási is színesítik a programot. Fülemülék éjszakája – Sok rendezvényhelyszínen bemutató madárgyűrűzéssel is várjuk az érdeklődőket, ahol az egyik fő célfaj természetesen a fülemüle – Fotó: Orbán Zoltán – MME Bár a rendezvény fő attrakcióját a fülemülék jelentik, a májusi estéken több más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért a korábban érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig. Csoportvezetőink a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük. Amint az esti szürkülettel a többi madár elhallgat, rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.