A bizottság tagjai a magyar irodalmi-kulturális életben otthonosan mozgó közéleti személyiségek, kritikusok, írók, újságírók, színházi szakemberek és egyetemi oktatók. A bizottság minden tagja 5-5 könyvre adhatja le szavazatát, és az így kialakult abszolút lista első tíz helyezettje kerül a díj döntősei közé. A felkérésnek eleget tett és szavazott többek között Ascher Tamás, Barabási-Albert László, a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai, Dragomán György, Fáy Miklós, Filippov Gábor, Grecsó Krisztián, Gyurkó Szilvia, Jónás Vera, Kemény Zsófi, Kolosi Bea, Krusovszky Dénes, Nádasdy Ádám, Péczely Dóra, Sándor Pál, Szüts Miklós, Tompa Andrea, Veiszer Alinda és Zacher Gábor is. A közönség március 30-tól május 10-ig adhatja le voksát a Libri weboldalán, a Libri irodalmi díj nyerteséről pedig az ötfős szakmai zsűri határoz.
A zsűri tagjai: Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Beck Zoltán dalszerző, a 30Y énekes-gitárosa, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Zenélő Egyetem szakmai igazgatója, Fullajtár Andrea Jászai Mari-díjas színész, a Katona József Színház tagja, Károlyi Csaba irodalomkritikus, az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese, egyetemi oktató, Szilágyi Zsófia Balassa Péter-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Móricz Zsigmond Társaság elnöke. A közönség március 20-tól május 10-ig szavazhat a Libri weboldalán és könyvesboltjaiban, áprilisban pedig a Könyvfesztiválon. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj átadóünnepsége május 15-én lesz.
2018-ban a közönség Bödőcs Tibor Addig se iszik című kötetére szavazott, a zsűri pedig Tompa Andrea Omerta című regényét ítélte a legjobbnak. 2019-ben a közönség tetszését Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye nyerte el, a Libri irodalmi díjat pedig Szvoren Edina vehette át Verseim című novelláskötetéért. 2020-ban a közönség Grecsó Krisztián Vera című regényére voksolt, míg a zsűri Láng Zsolt Bolyai című művét választotta a Libri irodalmi díj nyertesének. A Libri irodalmi díj és közönségdíj történetét összegezte a Libri Magazin honlapján. A visszatekintés IDE kattintva olvasható. Kiemelt kép: Libri (szerkesztett)
Pintér Béla: Újabb drámák Az elmúlt húsz évben Pintér Béla a magyar független színházcsinálás ikonikus alakjává nőtte ki magát. Társulatának előadásaira nehezebb jegyet kapni, mint egy-egy világhírű pop-rocksztár koncertjére, munkássága pedig bebizonyította, hogy a mindannyiunkat érintő társadalmi kérdéseket, emberközi kapcsolatainkat és egyéni sorstragédiáinkat legjobban a színház meghitt terében lehet kifejezni, testközelbe hozni. A súlyos mondatokkal és frappáns egyedi megoldásokkal dolgozó Pintér-produkciók pedig különösen alkalmasak erre. A kötet Pintér Béla 5 drámájának szövegkönyvét tartalmazza a 2013-tól 2017-ig tartó időszakból, kiegészítve a színpadi változatokból kimaradt szövegrészletekkel. Simon Márton: Rókák esküvője Simon Márton az új költőnemzedék egyik legeredetibb hangú képviselője. Verseiben, és a kötet elején mintegy felvezetésként megjelenő rövid prózai írásaiban egymást váltják a mindannyiunk által megtapasztalható hétköznapokba betüremkedő szürreális képek, a nyelv határmezsgyéit pásztázó merengések, valamint az emberi kapcsolatok hogyanjait és miértjeit feszegető jelenetek.
Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja szerint: "Az a könyv, amely a díjat kapja, Tompa Andrea Omerta című regénye, szenvedélyesen beszél. És erős nyelve van ehhez a szenvedélyességhez. Nem is egy, hanem négy. Három különlegesen érzékeny nő és egy kissé félszegen megszállott férfi elragadó szólamát halljuk. Ez a regény ráadásul eléri azt, hogy akár egy olyan téma, mint a rózsanemesítés (nőies? nem: kifejezetten férfias) témája érdekelje az embert, amennyiben ilyen virágzóan írnak róla. " Az Addig se iszik, Bödőcs Tibor első könyve, 2017 legkeresettebb hazai könyve volt. Szeptemberi megjelenése óta a sikerlisták élén található. A több mint 15 000 beérkezett közönségszavazat alapján az a könyv érdemelte ki az elismerést, aminek szerzője az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a szépirodalmat a lehető legszélesebb közönséggel ismertesse és szerettesse meg. És úgy tűnik, ezért a közönség nagyon hálás volt. Tavaly megjelent könyve az olvasásnépszerűsítés mintapéldája, hiszen azon a nyelven keresztül hozza közelebb mindannyiunkhoz a magyar- és a világirodalom nagyjait, amit mindannyian nagyon jól értünk: ez pedig a nevetés.
És azonnal megjegyeztem. "
A vörös, és fehérbor bár mindkettő szőlőből készül (ki gondolta volna) mégis más más technológiát igényel. Annak érdekében, hogy elejét vegyem a további értetlenkedésnek, ami nálunk folyik, (és aminek az alföldi házi borok silány minősége köszönhető) röviden nézzük át, hogyan készül a vörösbor. (Nem, nem kell bele cukor, és nem, nem kell bele borfestő.. majd tegyetek a lőrébe... ) Elsődleges szempont, hogy a szőlőt megfelelő időpontban kell szüretelni. Ehhez mindössze egy kis fáradtságra lenne szükség, próba szürettel, fokolással és titrálással kell meghatározni a szőlő megfelelő érettségi állapotát, és ha ez megvan (és az időjárás is kedvez ennek), akkor lehet szüretelni. Ezzel szemben leggyakrabban kóstolással állapítják meg a szőlő érettségi fokát. Vörösborok erjesztése - Vinopédia. Ha nem a szőlő megfelelő érettségi állapotában szüretelünk, a bor sorsa meg van pecsételve. Szüret során arra kell figyelni, hogy csak egészséges, szép szőlő kerüljön a vödörbe. A vödröket tilos erőszakkal megtömni, ekkor ugyanis a bogyók héja felreped, és megkezdőd het az oxidáció.
A különböző típusú borokat eltérő technológiával állítják elő. A vörös-, rozé-, és fehérborok készítése közti legjelentősebb különbség – a felhasznált szőlőfajtákon kívül – az, hogy a levet mikor választják el a szilárd részektől. A fehérbor készítése során a bogyók zúzását követően rögtön kipréselik a levet a szilárd részek közül, így fordulhat elő az, hogy ritkán ugyan, de akár kékszőlő fajtákból is készül fehérbor. V.3. Erjesztési technológiák. Hogyan lehet ez? A fehérbor-készítési technológia során a lé nem találkozik a színanyagokat tartalmazó héjjal, csupán a már korábban említett világos-, vagy szalmasárga szőlőlevet nyerik ki a borászok a bogyókból, és csak ezt erjesztik borrá, vagyis a színt adó héj nincs jelen a folyamatban. A fehérbor készítésének folyamatai: A vörösborok készítése a kékszőlő bogyóinak zúzásával kezdődik, majd a lé és a szilárd részek (héj, magok) együtt erjednek, méghozzá akár több hétig, és "melegen", vagyis az erjedés során felszabaduló hő felhasználásával. A sötét szőlőhéjból ilyenkor szépen lassan kioldódnak a szín- és aromaanyagok, majd a vörösbort kipréselik a szilárd részek közül.
Az erjedési folyamat során beszélni kell az erjedési űrről. Az erjedő must a felszabaduló szén-dioxid miatt erős mozgásban van, habzik, ezért 10-15% erjedési űrt hagyunk a tartályban, esetleg indokolt esetekben többet. A cukorfogyás mértékéből tudunk következtetni az erjedési folyamat gyorsulására illetve lassulására. Hogyan készül a bor? - kortyolo.hu. Fontos adat, mert nem hűthető tartályoknál a 10-15% erjedési űr is kevés lehet a felgyorsulás miatti kihabzásnál. Erjedési hőmérséklet: döntő hatással van a bor minőségére, a technológia legsarkalatosabb pontja. A kis pincészetekben, fahordós erjesztésnél nincs lehetőség a hőmérséklet korrigálására. A nagyüzemi termelés során nem acéltartályokat alkalmazva (vasbeton) a hőmérséklet 30 C fölé is emelkedhet, amely esetében nem lehet szó minőségi bor előállításáról. A saválló acéltartályok erre megfelelő megoldást nyújthatnak (például: folyó vizes hűtés a tartály oldalán). A komoly, jól felszerelt borászatok már gépesített eszközökkel tartják kordában az erjedés hőmérsékletét akár 0, 1 °C pontossággal.
Ezzel együtt a bor koncentráltabbá, testesebbé válik, és a tölgyfa oldható összetevői, ízanyagai "beleolvadnak" a borba, ezzel gazdagabb aromaprofilt, és komplexitást adva a hordós tételeknek. Forrás: DUBICZ BORÁSZAT ÉS SZŐLŐBIRTOK
Mindkét oldalon komoly kutatói háttér állt rendelkezésre. Megállapították, hogy alacsony hőmérsékleten visszafogottabb a szén-dioxid-kiáramlás, így jobban megmaradnak az illatkomponensek. A hőmérséklet miatt alacsonyabb a kémiai folyamatok reakciósebessége, ezért több szén-dioxid marad oldott állapotban. Ez a jelenség hozzájárul a bor üdeségéhez, a friss jelleghez, az elsődleges szőlőillatok megőrzéséhez. Zárttartályos szőlőprés Az alkoholos erjedés a borélesztőknek köszönhetően zajlik le. Kutatások bizonyítják, hogy a borélesztők szaporodásának és? jó munkájának? hőmérsékleti optimuma 25? C körül van. Biotechnológiai okokból itt kellene tartani a hőmérsékletet, a reduktív stílus viszont alacsonyabb hőfokot ír elő. Választ kell tehát adni arra a helyzetre, hogy az alacsonyabb hőmérséklet következtében lefékeződik az erjedési folyamat, vagyis az élesztők tevékenysége. A borászatok háromféle választ adnak a problémára. Az első esetében nagyon alacsony hőmérsékleten, tíz fokon kezdődik a must erjesztése.