Az Ünnepi Könyvhét rendezvényeinek sorában mutatták be a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális gyűjteményében a győri származású Boling Lúcia A sár lemosódik, az arany marad című életregényét. Milyen az, amikor el kell szakadni a gyökereinktől? Milyen az, amikor mindent hátrahagyva el kell hagyni az otthont? Mint amikor a fióka kipottyan a fészekből… Vajon segítség nélkül van-e esélye? És vajon lesz-e, aki segít? Boling Lúcia 85 évesen fogott hozzá, hogy élettörténetét őszintén és hitelesen a nagyközönség elé tárja, amelyben többek között ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Miért érezte ezt fontosnak? Melbourne-ből, " az Óperenciás-tengeren túlról " küldött videóüzenetében válaszolta ezt meg a közönségnek: ahhoz, hogy értékeljük jelenünket, ismernünk kell a múltat. Mindenekelőtt elgondolkodtatásra szánta sorait, melynek legfőbb mottója: megmaradni, kitartani, folytatni. Az írónő egyébként kötete első példányát szülővárosa vezetőjének, dr. City TV | Budapest V. Kerületi Kábeltévé honlapja. Dézsi Csaba András polgármesternek küldte el.
Bemutatták a Szekeres Pál paralimpiai bajnok életéről szóló kötetet Lakiteleken Kilőve a holdra címmel jelent meg az a kötet, amely Szekeres Pál háromgyermekes vívó életútját mutatja be. Az Antal-Ferencz Ildikó újságíró által írt, az Antológia Kiadó gondozásában megjelent könyvet csütörtökön mutatták be a Hungarikum Ligetben megrendezett Európa Szabadegyetem keretében. Az olimpikonnal Bágya Rita a Mindszenty Társaság titkára beszélgetett. Dr szekeres pal arinsal. A háromszoros paralimpiai bajnok és olimpiai bronzérmes vívót az eseményre elsőszülött fia, Palkó is elkísérte.
Regionális Ápolási Konferencián az alábbi elismeréseket adták át. Kattintson! Galéria (81 kép) Összes kép letöltése
A child A person A man Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyessé is válhat, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a típusú ritmuszavar azért is fenyegető, mert kamraremegéssé, a szívleállás egy fajtájává alakulhat át. Az esetek többségében egy mögöttes szívbetegség vagy egy súlyos trauma (például villámcsapás) okozza a kamraremegést. Gyermekkorban egy veleszületett genetikai rendellenesség miatt alakulhat ki az ún. hosszú QT-szindróma, amely a szív ingervezető rendszerének zavara, felnőttkori megjelenése azonban bizonyos betegségeknek vagy gyógyszereknek tudható be. A hosszú QT-szindrómás betegekben gyakrabban alakul ki szokatlanul gyors szívverés, általában fizikai vagy érzelmi megrázkódtatás hatására. A túl szapora szívműködés rontja az agy vérellátását, ami pedig eszméletvesztéshez vezethet. Milyen vizsgálatok szükségesek? - Mivel a magas pulzusszám és az alacsony vérnyomás általában kellemetlen tüneteket okoz, mint például a gyengeség, a csökkent terhelhetőség, a szédülés, a mellkasi fájdalom, egyre többen fordulnak még idejében orvoshoz – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A pitvarfibrilláció előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, így a 80 év feletti korosztályban gyakorisága már körülbelül 8 százalék. Férfiak között valamivel gyakrabban fordul elő. A szívritmuszavar tünetei a magas vagy alacsony pulzustól függően eltérőek lehetnek. Míg tachycardia esetén a kalapáló, rendszertelen szívverés, a vérnyomás hirtelen csökkenése miatti szédülés, látászavar, légszomj, mellkasi fájdalom a jellemző, bradycardia fennállásakor fáradtság, szédülés, ájulásérzet, zavartság a leggyakoribb. Fontos már az első, enyhébb tüneteket is komolyan venni, hiszen a vérnyomás hirtelen csökkenése akár vérrögök keletkezéséhez is vezethet, mely aztán további problémákat okozhat, például elzáródást, ezáltal stroke-ot az agyban. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik, sőt az összes stroke közül minden hatodik pitvarfibrilláció következtében megy végbe. Szívritmuszavarral sportolni A szívritmuszavarnak szerencsére csupán nagyon kevés olyan formája ismert, amelyre a sport veszélyes lehet, sőt legtöbb esetben a fizikai aktivitás kifejezetten ajánlott, de csak alapos sportkardiológiai kivizsgálás után, mely 24 órás Holter EKG, valamint terheléses EKG-vizsgálatokból áll.
Érdemes először tisztázni a fogalmakat: a vérnyomás az erekben áramló vér nyomásgyakorlása az erek falára, a pulzus pedig a percenkénti szívverések száma. Sok esetben igaz, hogy egyszerre emelkednek és süllyednek, hiszen például veszélyhelyzetben mindkettő egy időben megugrik. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy, ha a pulzus megemelkedik, akkor feltétlenül emelkedni fog a vérnyomás, és fordítva. Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam és mérgezések miatt. Azt is tudni kell, hogy egyes - akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszerek, így például a béta-blokkolók is okozhatnak alacsony pulzust. Dózisukat mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve megszűnhetnek a panaszok. Mikor kell orvoshoz fordulni? A pulzusszám megítélése mindig egyéni elbírálást igényel, mert például a sportolók alacsony értékei többnyire semmilyen károsodásra nem utalnak. Természetesen más esetekben tény, hogy lassú szívverés esetén az emberi szervezet nem jut elég friss vérhez, amit nem szabad kezeletlenül hagyni.
Mitől lehet alacsony a pulzus? A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek az elektronikus jelek a sinus csomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. Edzett sportolóknál gyakran alacsonyabb a pulzus ennél, de ez természetes jelenség. A szívverés sebességét ugyanakkor a fizikális edzettségen túl számos tényező befolyásolja, mint például az érzelmek, a stressz, az élvezeti szerek, a testösszetétel, a hőmérséklet. Alacsony pulzusszámot okozhat ezen túl többek közt az alulműködő pajzsmirigy is, illetve a kóros, panaszokkal járó lassú szívverés mögött gyakran a szívritmust szabályzó sejtek betegségei állnak. Ezek kialakulhatnak megelőző infarktus, érelmeszesedés, öröklött hajlam és mérgezések miatt. Azt is tudni kell, hogy egyes – akár a magas vérnyomás kezelésére szánt - gyógyszerek, így például a béta-blokkolók - is okozhatnak lassú pulzust. Dózisukat mérsékelve vagy más gyógyszerre cserélve, megszűnhetnek a panaszok.