Könyv: A kozmosz szövedéke - A tér, az idő és a valóság szerkezete ( Brian Greene) 201780. oldal: - Könyv Természettudomány Fizika A világ vezető fizikusainak egyike, Az elegáns Univerzum szerzője, a Pulitzer-díjra jelölt Brian Greene a Világegyetemen átívelő túrára visz minket, mely után teljesen másként fogjuk látni a világot. Bár a kozmosz alapvető szerkezetét a tér és az idő határozza meg, ezek mindmáig legrejtélyesebb fogalmaink közé tartoznak. Létezik-e a tér? Miért van iránya az időnek? Létezhet-e a Világegyetem tér és idő nélkül? Visszautazhatunk-e a múltba? Greene felfedezőútra visz bennünket, melynek során megismerkedhetünk a modern fizika által feltárt, a mindennapi világunk felszíne alatt meghúzódó valóság új rétegeivel. A szerző végigkíséri az olvasót Newton abszolút térrel és idővel bíró világától a téridő einsteini elgondolásáig vezető úton, és a kvantummechanika izgalmasan bizarr elmélete mellett bemutatja a tudományos életet napjainkban foglalkoztató, többségében eddig megválaszolatlan problémákat is.
Vásárlás: A kozmosz szövete (ISBN: 9789632520612) Brian művei, könyvek, használt könyvek - A kozmosz szövedéke · Brian Greene · Könyv · Moly A kozmosz szövedéke - Az ősrobbanás fényétől a gondolkodó emberig » Duna-Part programajánló Egy átlag gimnáziumi fizikatudással olvasható könyv. Köszönöm, Brájen!!! >! hispan 2012. december 15., 22:28 Akárcsak a szerző előző megszólalása, Az elegáns univerzum, ez is remekbe szabott gondolati szálak mentén vezeti végig a legújabb elgondolásokat arról, mi is a létező, és miért is létezik. Bár az előszóban az imént említett kötet folytatásaként tünteti fel legújabb könyvét, az valóságban sokkal több annál: vadonatúj tematikát választ, és olyan kérdésekre keresi a választ, amik az előző kötetből kimaradtak: mi a tér és mi az idő? – csak hogy két példát említsek. Letehetetlen darab. >! István_Zachar 2012. január 23., 23:57 Talán még jobb, mint a szerző másik könyve, Az elegáns univerzum. Olvasmányos és a laikus számára is érthető módon magyarázza el a relativitáselmélet és a kvantummechanika alapjait, s mi sem példázza jobban Greene ügyességét, hogy még én is megértettem.
A könyv vége felé szokás szerint kicsit elborul a szerző agya és féktelen lelkesedését már nem sikerült minden esetben követnem. Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy ha valakinek el akarnám magyarázni a fény, a tér, az idő vagy a gravitáció természetét, ezt a könyvet ütném fel először. Népszerű idézetek >! bedeguar P 2015. december 26., 22:10 Egyre több jel mutat tehát abba az irányba, hogy a téridő csupán egy elméletről elméletre változó díszítő, mintsem a valóságot felépítő alapvető elem. 448. oldal Kapcsolódó szócikkek: téridő Hasonló könyvek címkék alapján Róbert Čeman – Eduard Pittich: A világegyetem 2. – Csillagok – Galaxisok · Összehasonlítás Weinbrenner Rudolf: Itt a világvége? · Összehasonlítás Charles Berlitz: Elfeledett világok titkai · Összehasonlítás Szabó Judit: 2012 – A felemelkedés útja · Összehasonlítás Bil Tierney: Békességben a Plútóval · Összehasonlítás Egely György: A kulcs a negyedik dimenzióban? · Összehasonlítás Gulyás István: A teremtett szex · Összehasonlítás Csató István: A kozmosz partján · Összehasonlítás Róbert Čeman – Eduard Pittich: A Világegyetem 1.
bedeguar >! 2015. december 26., 21:52 Amíg A kozmosz szövedékét nem olvastam, el sem tudtam volna képzelni, hogy ismeretterjesztő könyv hatására lelki segítséget kell kérnem. Greene olyan lelkiismeretesen írja le a késleltetett választási kísérlet körüli elmélethalmazt, és azok következtetéseit, hogy egy teljes napig azzal a tudattal éltem, hogy az idő egyszerre több irányban is telhet, és aznap nagyon nehéz volt bármi másra gondolnom. Nem csak a múlt századi fizikáról ír ilyen lelkiismeretesen, hanem kedvencéről, a húrelmélet(ek)ről is, amit ebben a műben sokkal érthetőbben fogalmaz meg, mint Az elegáns univerzumban. De ír a "rivális" elméletekről is, mint a hurok-kvantumgravitáció. Ebből a könyvből értettem meg a Higgs-tér működését, amit Ledermannál, így utólag belegondolva, kicsit félreértettem; továbbgondoltatta velem az ősrobbanás felfúvódás szakaszát; közvetlen hangnemben ír a teleportációról, és mindezt úgy teszi, hogy ahol az ember elvesztené a fonalat, ott figyelmezteti rá, mire emlékezzen.
Ehelyett elmélyül a matematikai háttérben, bármiféle konkrétum nélkül, mivel feltételezi, hogy úgysem értenénk (jogosan). Viszont ha sem a matekot, sem jobb magyarázatot nem kapunk, akkor a fikciós művekből ismerős "hitetlenkedés felfüggesztése" (suspension of disbelief) alkalmazására kényszerít – no de egy ismeretterjesztő műben? Ez a fajta "elengedem az olvasó kezét" egyre súlyosabbá válik az egyre bonyolultabb fizikai elméletekhez érve, és akkor ér a csúcsra, amikor Greene a saját elméleteit kezdi ismertetni a kvantum/húr/hurokfizika témakörében, ahol ugye még maguk a tudósok is vitatkoznak. Innentől kezdve már inkább zombi-üzemmódban olvastam, és már csak egy-egy érdekesebb részlet ragadta meg a figyelmem, ami lehet, hogy az én hibám, de ha Greg Egan hatására tudook négy (öt, hat) dimenzióban álmodni, akkor mégiscsak elmagyarázható ez jobban is. Nem mondanám persze kifejezetten rossznak ezt a könyvet, de van ennél jobb – például az általam is nemrég olvasott Rovelli, aki gyakorlatilag ugyanezt elmagyarázza, tizedennyi (vagy még kevesebb) terjedelemben.
kategória (F/3752/J) További információk IMDb A Tigris a hóban (olaszul: La tigre e la neve) 2005 -ben készült olasz film Roberto Benigni rendezésében és szereplésével. A film romantikus vígjáték, mely Rómában és az amerikaiak által megszállt Bagdadban játszódik az iraki háború idején. A történetet a Csipkerózsika című mese inspirálta. Az első jelenet a szerelem dicsőítése, az emberiség legnagyobb erénye, míg a befejezést megtűzdelték különféle költői utalásokkal.
Tigris a hóban (2005) The Tiger and the Snow Kategória: Vígjáték Dráma Romantikus Háborús Tartalom: Az elismert költő és egyetemi tanár, Attilio De Giovanni szenvedélyes és kissé különc ember, aki képes magát levetni a földre a tanítványai előtt, csakhogy jobban érzékeltesse a költészet hatását. Éjszakánként álmaiban mindig ugyanaz a gyönyörű nő jelenik meg és Attilio senki mást nem akar feleségül, csakis őt. Ám amikor találkozik álmai hölgyével, Vittóriával, álmai mégsem válnak teljesen valóra. Közeledését az irodalmár Vittoria határozottan visszautasítja. Egy nap Rómába érkezik Attilio arab származású, de évek óta Párizsban élő költő barátja, Fuad. 2003-at írunk és az iraki háború már a levegőben lóg, Fuad pedig úgy dönt, hogy visszatér Bagdadba, hogy a bajban honfitársai mellett legyen. Vittoria, aki Fuad költészetéről ír könyvet, elkíséri a költőt Irakba. Attilio nemsokára szörnyű hírt kap költő barátjától: Vittoria súlyosan megsérült az amerikai bombázások alatt és élet-halál között lebeg.
A direktor-főszereplő pedig sajátos világszemlélete mellett nem hagyta otthon sem már-már Woody Allenre hajazó öniróniáját, sem lehetetlen alsónadrágját (azt, amelyikben a La vita é bellában megcsodálhattuk "felsőbbrendű vádlijait"); így szaporítva a fajsúlyos mondanivalót bravúrosan ellensúlyozó humoros momentumok számát a moziban. És ha ez még mindig nem elég, rendezőnk a filmben fejet hajt hazája mozijának egyik legnagyobbja, Sergio Leone előtt is. Klasszikus a (leendő) klasszikusban, mondhatjuk; ahogy érdeklődő szemeink előtt A Jó, a Rossz és a Csúf kockái peregnek le a háttérben, Attilio tévéjén, miközben ő éppen Vittoriával folytat csipkelődő humorú beszélgetést. Leone mester egyik legkiválóbb művének szerepeltetése ebben a jelenetben a tiszteletadáson túl szimbolikus jelentéssel is bír: főhőseink boldogan, önfeledten társalognak, miközben körülöttük már ott ólálkodik a vadnyugat minden kegyetlensége, Jóval, Rosszal, Csúffal együtt. Hogy ki a Jó, ki a Rossz? Irak vagy Amerika? Vagy talán inkább az egyes embert kéne nézni az országok helyett?
© 2017-2022 | Minden jog fenntartva – Wuwu Print Kft. | Webhosting, tárhely: Digitalocean – New York | Környezetbarát HP LATEX technológiával nyomtatjuk a víz-, és karcálló vászonképeket.