Először a cigányok kocsija rajzolja bele a térbe az utat, aztán a kordéval menekülő család. A torinói ló egy nagyon is lehetséges olvasata szerint metafizikai thriller. A hat nap a világ teremtésének hat napja - fordított időrendben. Az időről időre változó elemek között folyamatosan megjelennek olyan nyomravezetők, előreutalások - elhallgat a szúpercegés; a szomszéd apolakaliptikus monológja; a ló megmakacsolja magát, nem indul el, és nem eszik, nem iszik többé -, amelyek legkésőbb a kiszáradt kút láttán gyanút ébresztenek. A cigányok érkezése is csak attól válik feltűnővé, hogy a filmben alig van szereplő, így óhatatlan a kérdés, hogy mit keresnek itt. Vesztüket érzik, és próbálnak menekülni? Vagy hamis nyomra vezetnek minket, amellyel elodázható a végső felismerés (a kutat a cigányok használják utoljára, távozásuk előtt még elszórják szokásos átkaikat, majd másnap reggelre eltűnik a víz), hogy ennek a világnak annyi? Minden fakszni nélkül, csendben ér véget, ahogy Eliot mondja; nincs atomvillanás jobbról, nincs nagy bumm.
A cselekmény apa és lánya hat napját öleli fel, ám ezeket a napokat az egy-két beállításból rögzített, ismétlődő, rutinszerű alapcselekvések (öltözés, étkezés, utazás a lóval), valamint a tőmondatokból, szavakból álló rövid dialógusok jellemzik. Tarr Béla állandó alkotótársa, Víg Mihály egyetlen vezérmotívumra épülő filmzenét készített, amelynek részletei vissza-visszatérnek a film során. A torinói ló hangkulisszáját a rövid dialógusok és a zene mellett a süvítő szél határozza meg a játékidő nagy részében, és a minden létezőt, illetve az ember emberségét elpusztító kataklizmát szimbolizálja. A filmhang pedig azért is fontos, mert miután az utolsó jelenetben kialszik a fény, a szereplőket és a külvilágot csupán hallhatja a befogadó. Mivel a fény az analóg és a digitális filmnek is az alapja, így Tarr Béla művének végére valóban megszűnik létezni maga a film médiuma is; az utolsó jelenet kvázi rádiójátékként hat. A torinói ló Kovács András Bálint és Schubert Gusztáv szerint is fordított teremtéstörténet.
Sosem találná ki, melyik a legjobb film a színészek szerint Színészek és színésznők kedvenc filmjeiből állított össze százas toplistát az amerikai Time Out magazin. Szokatlan válogatás lett az eredmény, egy komédia szerezte meg az első helyet, de bekerült az Igazából szerelem és a Kincsvadászok is, és kiderült, hogy nagy a respektje Tarr Béla és Danny DeVito rendezői tevékenységének. A Bélával nem könnyű Gondos és rátarti, monomániás őrült, egy flamand festő fekete-fehérben. Sok helyütt a világban ő a hungarikum, nem a szegedi nemes paprika. Brad Pitt a filmjeit hajkurássza, Susan Sontag élteti, és az Oktogonon is elég nagy a kultusza. A Guardian beválasztotta a negyven legnagyobb ma élő filmrendező közé, tíz hellyel előzi Tarantinót. A torinói ló után azt mondta, nem csinál több filmet - de ha ezt a cikket elolvassa, talán meggondolja magát. Tarr Béla ma hatvanéves, olyan embereket kérdeztünk róla, akik dolgoztak vele, vagy szeretik őt. Vagy mindkettő. Tarr Béla kapta a filmkritikusok díját Február 1-jén délután ötvenedik alkalommal adták át a magyar filmkritikusok díjait.
Mindez együtt sem akadályozhatta meg, hogy a Kárhozat iskolateremtő kultfilmmé váljon. A másfél évtizeden át következetesen épített életmű betetőzéseként létrejött vitathatatlan remek, a Sátántangó (1994) után az volt a legnagyobb kérdés, hogy újraalkotható-e kétórás normálfilmben a hétórás nagyformában kidolgozott különleges szerkezet és időkezelés. Az egy nézőpontú Werckmeister harmóniák (2000) nem tett erre kísérletet, míg A londoni férfi (2007) a korábbiaktól eltérő utakon kereste a folytatás lehetőségét. Viszont A torinói ló mintha épp a fenti kérdésre akarna választ adni. Metafizikai thriller Bár a Sátántangó ból a szűnni nem akaró eső emléke marad meg, van egy emlékezetes szélfúvás is (miközben hosszan követjük Irimiást és Petrinát egy városi utcán). A torinói ló ban a szél nem akar szűnni, orkánerejével szemben nincs mit tenni, csak behunyni a szemet, behúzni a nyakat, és nekifeszülni. Fedél alá húzódni. Ez a közös akarat és kényszer mozgatja, viszi előre a kocsist és a lovát. A "torinói ló" nem a versenyistállók, elegáns fogatok és kosztümös filmek ideges szépsége, hanem vastag nyakú, széles farú, csipás jószág.
Az ember nem képes szabadulni ebből a pokolból. Míg azonban a Kárhozat, a Sátántangó vagy a Werckmeister harmóniák a kitörési kísérletek kudarcát, A torinói ló már az ezt követő végállapotot mutatja meg. Végállapotot, hiszen Tarr Béla úgy nyilatkozott tíz éve, hogy A torinói ló lesz élete utolsó filmje. Talán pont azért is, mert befejező műnek szánta, ez az alkotása a legradikálisabb, amelyben minimálisak a rendező jól ismert képi- és dramaturgiai eszközei. Úgy is mondhatnánk, a Tarr-stílus esszenciája A torinói ló. Ez az experimentális megközelítés a filmnyelvi határokat feszegeti. Olyanokon gondolkozhatunk el közben – van rá időnk –, hogy mitől is film a film. Tarr ugyanis pontosan azokat az elemeket hagyja ki a műből, amelyek klasszikusan segítenek a nézőnek eligazodni, hogy mit nézzen, és főleg, hogy mit lásson meg a képek mozgó sorozatában. Talán épp emiatt váltott ki A torinói ló vegyes érzelmeket a nézőkből és kritikusokból egyaránt. A rendező egyéb alkotásai és a filmtörténet kísérleti bugyrainak ismerete nélkül nehéz vállalkozás is szembenézni vele.
A végső megsemmisülés után hová is lehetne folytatni?
Könyv: Hét év Tibetben (Heinrich Harrer) Hét év Tibetben | Dákinikönyvek Hét év Tibetben - Harrer, Heinrich - Régikönyvek webáruház Heinrich Harrer - Könyvei / Bookline - 1. oldal Hét év Tibetben-BRD - Jean-Jacques Annaud - könyváruház A tizennegyedik dalai láma életének első, Lhászában töltött szakaszát Heinrich Harrer osztrák hegymászó, felfedező mutatta be a világnak "Hét év Tibetben" című könyvében, mely ötvenhárom nyelven, több tízmillió példányban jelent meg. Hét év Tibetben - Cédrus Könyvkereskedés és Antikvárium. Hét év Tibetben Életem a Dalai Láma udvarában Szerző: Heinrich Harrer Megjelenés: 1998 Terjedelem: 414 oldal Állapot: Antikvár Nyelv: Magyar Termékazonosító: 1284 A könyv tartalmáról Ez a méltán világhírű könyv több mint negyven nyelven, számos kiadásban, több millió példányban kelt el világszerte az elmúlt évtizedek során. Míg Európában dúlt a második világháború, az író, Heinrich Harrer, mint szökött hadifogoly több ezer kilométert megtéve a Himaláján keresztül eljut Tibetbe, és annak tiltott fővárosába, Lhászába. Ott tartózkodásának hét éve alatt nemcsak a tibeti népet, kultúrát ismeri és szereti meg, hanem a fiatal, éppen trónra lépő XIV.
Dalai Lámával is. A kínai megszállás után Harrernek el kellett hagynia Tibetet, és élete végéig szóló harcba kezdett a tibeti kultúra megóvásáért.
Az időutazás lehetetlen. S ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jövő turistá... Bolyai Láng Zsolt "A fenti sorokat Bolyai Farkas írja fiának, a szintén matematikus Bolyai Jánosnak. Az ifjabb Bolyai a regény címszereplője, a tizenkilencedik századi zseni, a m... 4 124 Ft Az orosz arisztokrácia végnapjai Douglas Smith "Olyan események közelednek, amelyekhez hasonlót nem látott a világ a barbárok támadásai óta. Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ szám... Toszkán rejtély - Hatalom, mámor, Toszkána 3. Anne L. Heinrich Harrer: Hét év Tibetben (Bodhiszattva Kiadó, 1998) - antikvarium.hu. Green "Legszívesebben azonnal útra kelnék, hogy láthassam, átélhessem mindazt, amit Anne papírra vetett. " - K. M. Holmes Amikor egy életen át őrzött titok... Marie Antoinette titkos szolgálata - A du Barry-gyémántok Frédéric Lenormand "Ördögien kitervelt, szórakoztató krimivígjáték őfelsége, a rettenthetetlen királyné szolgálatában Négy évvel ezelőtt Du Barry grófné ékszerei eltűnt... Soha, de soha Joshilyn Jackson Pensacola, Florida. Amy Whey a külvárosi háziasszonyok unalmasnak tűnő életét éli.