Kodály Zoltán: Kállai kettős - Jó bort árul Sirjainé... A barokk bemutatása, jellemzői A barokk muzsika eszközei, jellemzői A hármas tagoltság fogalma - Kodály Kállai kettőséban A Kállai kettős eredete, bemutatása A Kállai kettős hagyományos esztétikája - A gyönyörködtetés A nemzeti önállóság - Musorgskij Boris Godunov-jában A tánc cifrájának bemutatása A zene - Smetana zenéjének jellemzői - Hazám Arany így ír a Kállai kettősről - részlet Arcangelo Corelli: D-dúr concerto grosso Op. 6. No. 1. I. Allegro (arkandzselo korelli, koncserto grosszo) - részlet Az 1672-es Vásárhelyi daloskönyv egy versrészletének bemutatása A francia Debussy a századforduló táján Erkel Ferenc: Bánk bán - Hazám, hazám Felülről fúj… - népdal bemutatása George Friedrich Händel: g-moll szonáta furulyára, számozott basszussal, Op. 7. (georg fridrih Händel) - részlet Johann Sebastian Bach: D-moll verseny két hegedűre BWV 1043 - részlet Kállai kettős jellemzőinek bemutatása Kálmán Imre: Csárdáskirálynő részletének bemutatása Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Hajmási Péter, Hajmási Pál - részlet Kincsem komámasszony... - népdal bemutatása Kodály Kállai kettőse jellemzőinek bemutatása Kodály Zoltán: Kállai kettős - részlet Kodály Zoltán: Kállai kettős - Jó bort árul Sirjainé... - részlet Kodály Kállai kettősének bemutatása Liszt Ferenc: Les Préludes R. 414.
Erre úgy reagáltak, hogy a közös élményeket beterelték a közös zászló alá. Részben meghajoltak Kodály tekintélye előtt, részben felismerték, hogy ezeket a nagy lendületeket és energiákat saját eszméik szolgálatába lehet állítani. Kollár Éva úgy gondolja, ez volt a népi demokrácia nagy kirakata: Tessék megnézni, micsoda kulturális eredmények vannak itt! És jöttek is mindenhonnan, ámulni-bámulni. Szerencsére valós eredményeket láttak, nem csak kirakati díszeket, amelyek mögött leomlik a fal. Olvasni a zenét A Kodály-módszer egy zenepedagógiai koncepció, amely az embert már óvodás korától zenei készségeinek megőrzésére, továbbfejlesztésére neveli. Az egyik sarokkövét jelentő szolmizációs rendszert (dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti, dó) valójában a középkorban Arezzói Guidó találta ki (egy-két hangnak akkor más elnevezése volt), a magyar zeneszerző a XX. században csak felújította, és némiképp korszerűsítette azt. Kodály Zoltán alkalmazásában a szolmizációs hangok a zenét "olvasó" jelekké, használható formulákká váltak.
Ezen a téren senki sem érte el őt. Ezt az embert, akinek a magyar kultúra annyit köszönhet, ezt támadják úton-útfélen, hol hivatalos körök, hol "kritikusok". Mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy nyugodtan dolgozhasson kultúránk javára, és teszik ezt, miközben a magyarság kulturs fölényének fontosságát harsogják, ők, a tehetségtelenek, a tétlenek, a senkik. " (Bartók Béla: Kodály Zoltán, 1921, Nyugat) Elszigeteltségéből a Psalmus Hungaricus sikere emelte ki 1923-ban, 1926-ban Háry János című daljátéka is világsikert aratott, 1932-ben mutatták be a Székelyfonót, operai méretű népballadáját. Sorra születtek művei: a Marosszéki táncok (1927-1930), a Galántai táncok (1933), a Budavári Te Deum (1936), a Fölszállott a páva (1939), a Concerto (1940). Kodály rokonszenvezett a népi írók mozgalmával, tiltakozott a faji megkülönböztetésen alapuló törvények ellen. 1942-ben, hatvanadik születésnapján a kormánytól is kapott kitüntetést, egy évvel később az MTA levelező tagja lett. "A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható.
2021. 09. 24. - publikálta: • Rovat: Érdekességek, Felhívás A Kodály Filharmónia Debrecen 2022. június 17. és 26. között rendezi meg első alkalommal a Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyt. A versenyre 1992. június 17-én vagy azután, illetve 2004. június 17-én vagy azt megelőzően született hegedű-, brácsa- és csellóművészek nevezhetnek. A középdöntőbe legfeljebb 18 versenyző jut tovább, a döntő pedig a hat legjobb. A verseny első díja 15 ezer euró. Jelentkezési határidő: 2021. december 16. Bővebb információ: Kodály Filharmónia Debrecen I:
1956-ban is nagyon óvatosan elvonult: éppen Galyatetőn volt, amikor kitört a forradalom, és nem akart visszatérni Budapestre, hanem kivárt. Azt gondolom, hogy nagyon tudatosan tartotta távol magát minden korszakban a nagypolitikától. Ennek persze lehetnek életrajzi okai is, hiszen a Tanácsköztársaság alatt vállalt intézményvezetői pozíciót: amikor véget ért a tanácsköztársaság, eljárás folyt ellene a Zeneakadémián. Ez valószínűleg nagyon erős válságidőszakot okozott az életében, és ettől kezdve még inkább tartózkodott attól, hogy bármilyen módon beleszóljon politikai kérdésekbe. Mennyire vagyunk tisztában Kodály Zoltán életével, mennyire feldolgozott az életműve, munkássága, pályafutása? Nagyon jól feldolgozott a zeneszerző munkássága: már Kodály életében írták az első monográfiákat az életéről, nagyon sok dokumentumot ő maga adott a kutatóinak. Első felesége, Gruber Emma nagyon szisztematikusan gyűjtötte a dokumentációt. Ennek köszönhető az is, hogy működhet ma egy archívum Budapesten, amely elképesztő mennyiségű emléket, dokumentumot őriz Kodály életéről.
Ez a gyűjtemény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma is ismerhetjük a 100 évnél is idősebb népdalokat. Barátság Bartókkal Kodály a népdalgyűjtés során ismerkedett meg Bartók Bélával, aki nagyon hasonló érdeklődéssel rendelkezett, és szintén a magyar népdalokat kutatta. Nem csak munkájukban, de a magánéletben is összefonódott az életük, mivel egész éltre szóló barátságot kötöttek. Közösen adták ki a népdalgyűjteményeket, és ellátták azokat zongorakísérettel. Megkésett melódiák Megkésett melódiák címmel Kodály az 1910-es években több olyan darabot is készített, amelyek klasszikus magyar költők verseinek megzenésítését tartalmazta. A címválasztás hátterében az állt, hogy Kodály így szeretett volna emléket állítani Arany Jánosnak, Kisfaludy Sándornak, Kölcsey Ferencnek és költőtársaiknak, akiknek az idejében a magyar dal motívumai nem voltak annyira elterjedve, hogy összefonódhassanak az irodalmi alkotásokkal. Népdalok népszerűsítése Kodály nem csak a népdalok gyűjtésére fordított hatalmas figyelmet, de sok munkát szentelt annak is, hogy ezek minél előkelőbb helyet foglaljanak el a zenei életben.
Ennek birtokában mindenki részese lehet nagy zenei élményeknek. " (Mire való a zenei önképzőkör, 1944) "…a szolmizálás… gyorsabban visz a folyékony kottaolvasásra. Természetesen csak a relatív szolmizálás, mert itt a hang nevének kiejtésével meghatároztuk szerepét a tonalitásban. Utószó., 1937) "A ritmust… sokkal előbb és sokkal behatóbban kellene gyakorolni, mint azt manapság szokás, éspedig szintén két szólamban. S ha majd az óvoda is kiveszi részét a ritmusképzésből, nem lesz többé illúzió a kottaolvasás az elemiben. " "Többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő halló- és felfogóképesség olyanok számára is megnyitja a világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot. " (Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941) "A néptáncoknak helyet kell juttatni az iskolai testnevelésben… A zene és testmozgás ősi kapcsolatai a civilizációban erősen meglazultak. Ha most magasabb síkon megpróbáljuk helyreállítani, ahol lehet: nem visszafelé megyünk az ősállapot felé, hanem előre a civilizációból a kultúra felé. "
Nem volt annyira elterjedt és természetes, mint itthon. A hazáját a budapesti versenyig soha el nem hagyó Kobajasinak pedig nem volt alkalma operák vezénylésében gyakorlatot szerezni. – Tanárai a kompozíciók elemzésében segítették és barátai koncerteket rendeztek azokból a darabokból, amelyeket meg kellett tanulnia. Könyvében minden támogatójáról hálával emlékezik meg. Szabady Ildikó | Zeneakadémia Baráti Köre. A verseny egy hónapját az Olimpia Szállóban töltötte a többi – magyar, osztrák, csehszlovák, NSZK és NDK-beli, valamint más japán – résztvevővel és a Zeneakadémián, majd a Magyar Televízióban tartott, összesen három fordulóban és a döntőben is győzelmet aratott. A közönség szívébe zárta a mosolygós Kobajasit, aki a korabeli beszámolók szerint elképzeléseit határozottan, de mégis alázattal közvetítette a zenekar felé. Az első fordulóban a MÁV Szimfonikus Zenekar, a másodiktól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara működött közre. Mindkét együttessel jó kapcsolatot ápol: előbbinek ma tiszteletbeli vendégkarmestere és utóbbival is gyakran fellép.
Fotó: Anefo / Verhoeff, Bert, Nationaal Archief of the Netherlands Kobajasi számára a karmesterversenyt követően kinyílt a világ, mert számtalan meghívást kapott Olaszországtól kezdve Hollandián át Németországig és hazájában is több zenekar kérte fel karmesternek. A legszorosabb együttműködést azonban a Magyar Állami Hangversenyzenekarral (mai nevén Nemzeti Filharmonikus Zenekar) alakította ki. A zenekar vezető karmestere annak idején Ferencsik János volt, akitől Kobajasi rengeteget tanult és aki mellett idővel segédkarmesteri szerepet töltött be. Kobajasi Kenicsiró és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara | Minden program | Zeneakadémia. Mestere 1984-ben bekövetkezett halálát követően a japán dirigenst kérték fel arra, hogy az együttes vezető karmestere legyen. Mahler óta ő volt az első külföldi, aki ilyen megtiszteltetésben részesült. [1] 1987-től 1992-ig töltötte be a pozíciót, majd a zenekar örökös tiszteletbeli elnök-karnagya címmel tüntették ki. Erről az időszakról úgy emlékezik meg, hogy bár nem volt kevesebb zenei tehetség Budapesten, mint Bécsben vagy a nyugat-európai országokban, a magyar hangszerállomány mennyisége és milyensége behozhatatlan hátrányt jelentett a világ élvonalbeli zenekaraihoz képest.
A hárfaművésznő előadói karakteréhez és személyiségéhez a romantika kora áll a legközelebb. "A romantika szenvedélyessége, szélsőségessége – Csajkovszkij, Fauré zenéje – a hárfairodalom fénykorát jelenti számomra. " Bár Farkas Mira nem rajong a versenyekért, több sikerrel is büszkélkedhet, 2013-ban a Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyen három különdíjat is szerzett. A hárfaművésznőt rendkívül szoros szálak fűzik a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztiválhoz, amely évek óta szinte kötelező program számára, és ahol az elmúlt években több szólóesten is fellépett. Ha kamarazenéről van szó, a legtöbb darabból saját maga készít átiratokat, a cselló, hegedű és fuvola mellett pedig húgával a nem hétköznapi hárfa-cimbalom duó felállásban is játszanak. Kobajasi Kenicsiró 2018 Zeneakadémia / Kobajasi Kenicsiró Budapesten | Ma7.Sk. Farkas Mira elismerései közül meghatározó jelentőséggel bír a Junior Prima Díj, melyet 2014-ben nyert el magyar zeneművészet kategóriában. Számos külföldi országban koncertezett már, a díjnak köszönhetően juthatott el többek között Izraelbe, ahol szólistaként hallhatta őt a közönség Jeruzsálemben és Tel-Avivban is.
Mindezekről az erős kötődésekről most újra a 6. (Pastorale) szimfónia megszólaltatása kínál majd érzékletes bizonyságot. Méghozzá egy olyan koncerten, amellyel a régóta fogadott honfitársunknak tekintett, a Magyar Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett karmester nemcsak a Zeneakadémia közönségének javát, de egyszersmind a pódiumon helyet foglaló intézményi együttes fiatal muzsikusainak művészi épülését is nagyban szolgálni fogja.