M. Thiers köztársasági elnök, ki ujságirói működését a milói Venusról irt tanulmányával kezdette meg, hallott egyet-mást a szobor regényéről és elnöksége alatt Jules Ferry akkori athéni franczia követet kérte fel, hogy kutasson a szobor eredete iránt. Ferry Milo szigetén fel is találta a Bottonis fiút és unokát, kiknek még élénk emlékezetében volt kincsük eredeti alakjában és a csata, mely a sziget partján a szobor körül folyt. Akkor Thiers is Ferry is még jobbnak látták hallgatni e részletekről. Most, annyi esztendő elteltével a titokról már lehullhat a lepel! B.
Talán egy ehhez hasonló tárgyat tarthatott valaha a milói Vénusz is? Választ találhattok minderre az alábbi videofelvételen. Szeretettel várom véleményeiteket, visszajelzéseiteket a lap alján található kommentablakban! ISTVÁN AZ ALÁBBI LINKRE KATTINTVA MEGNÉZHETITEK AZ ELŐADÁSRÓL KÉSZÜLT VIDEOFELVÉTELT!
Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek! A Milói Vénuszról, a klasszikus szépségeszményt kifejező ókori görög szoborról sokan azt tartják: a "tökéletes nő" művészi megjelenítése. Miután a Milói Vénusz 1821-ben megérkezett a párizsi Louvre-ba, az ókori szobrászat egyik leghíresebb alkotása lett. Megingathatatlan népszerűsége azóta is foglalkoztatja a tudósokat és kritikusokat, minthogy fontos ízléstörténeti jelenségekre vet fényt, vagyis arra, hogyan változott az idők során a szépség és az érték fogalma a művészetben. Bár akadtak olyan művészettörténészek, akik kétségbe vonták a szobor jelentőségét, kedveltsége – a felfedezése óta eltelt csaknem kétszáz, évben – mit sem változott. Szépségideál Amikor a Milói Vénuszt "antik" műalkotásnak nevezzük, arra gondolunk, hogy az ókori görögök vagy rómaiak idejéből származik. Sokáig nehézségekbe ütközött e korok szobrászatának tanulmányozása, minthogy viszonylag kevés mű maradt fenn, s azok is többnyire másolatok.
Bármennyire is sietett Marcellus későn jött, mert a Venus már idegen kézben volt. A török hajó legénységét ugyanis nagy munkában találták, épen akkor hurczoltak a part fövenyén egy nagy márványtömeget ügyetlenül és a legbarbárabb módon: burkolat és állvány nélkül, pusztán köteleken, melyeknek nyoma sokáig megmaradt a milói Venus testén Igen, mert a márványtömeg nem volt más, mint a Venus fölső része s a török legénység vele már igen közel járt hajójához, melyre a szobor alsó részét már elhelyezték volt. Marcellus kétségbeesve a szobor elvesztése miatt, elhatározta, hogy a Venust erőszakkal is hatalmába keríti. S nemsokára ott hadakozik a két hajó legénysége a parton a szobor körül, ütlegelve egymást s nem ritkán a szobrot is! A törökök végre engednők s a Venus felső teste csonkán; darabokra tört karokkal és bezúzott orral a francziáké és két napos alkudozás és fenyegetés után a szobor alsó része is az ő hajójukra körül. Egy hónap multán partra szállították Marsielleben s nemsokára ott látjuk pompázni a Venust a Louvreban a Galerie des Antiques díszhelyén a róla elnevezett külön teremben.
Milói Vénusz Hétvégi kiruccanás Párizsban Párizsban szinte végtelen sok lehetőség nyílik a szórakozásra és a város rengeteg látnivalóval rendelkezik. De mi fér bele egy hétvégébe? Szinte biztos, hogy az összes látványosság megtekintése úgysem fér bele a programba, éppen ezért mi inkább azt javasoljuk, hogy az emblematikus nevezetességek alapos megtekintése helyett inkább próbáljuk meg átélni a párizsiak elegáns, bohém és sikkes életérzését – akár a divat, a gasztronómia vagy éppen a romantika felől megközelítve.
Ügy vélik, hogy az alkotás régebbi stílusok kifinomult ötvözete – az idealizált fej az i. V. század végi, a test pedig az i. századi stílusnak felel meg. A szobor tőként annak köszönheti hírnevét, hogy a XIX. századi kritikusok a nőiszépség tökéletes megjelenítésének tekintették. A művész, az arányok kényes rendszerét és a gondosan megtervezett testtartást használta föl arra, hogy a tökéletes emberi testet ábrázolja. Ezt láthatjuk a derűs arcon és a harmonikusan megformált, enyhén nyújtott felsőtesten, mindezekhez járul az elegáns kontraposzt (a test ellentétes irányú mozdulataiból kialakított egyensúly), illetve a kelme redőinek hangsúlyozása. A női szépség bemutatására törekvő művészek magától értetődően választották témájukul Vénuszt (a görög mitológiában Aphroditét), a szerelem és a termékenység istennőjét. A teljesen meztelen női alak ábrázolása még ritka volt a korai görög művészetben, de az i. században tevékenykedő Praxitelész már kifaragta az ókor egyik leghíresebb szobrát: a Knidoszi Aphroditét (i.
Jöjjön az őszi versek óvodásoknak összeállításunk. Zelk Zoltán: Varjúnóta Elmúlt a nyár, Kár érte, kár. Sárgul a táj, Repülni kél nagyszárnyú szél, messzire száll e csúg madár. A hegy mögül felhő röpül- meg-megered, már csepereg. Ősz eső, fát verdeső, - fázik a táj, kár érte, kár. Nemes Nagy Ágnes: Hull a bodza A mi utcánkban kicsi utca, van benne egy hosszú bodza. Ősz felé már hull a bodza, kis bogyóját dobja, dobja. Kis bogyóját dobja, dobja, lila lesz az utca-hossza, kiabál is Bandi bácsi, az autóját szappanozza. Nem gondolok semmi rosszra, de örülök, drága bodza: tarthatom a gumitömlőt, míg az autót szappanozza. Őszi fényes napsütésben, víztől fényes járdaszélen szappanozza és lemossa – hull a bodza, hull a bodza. Csoóri Sándor: Dióbél bácsi Szabó Lőrinc: A szél meg a nap Sarkady Sándor: Gesztenyecsalogató Héj, héj, héj, Szúrós tüskehéj, Vadgesztenyehéj; Tarka boci lakik benne -Ess ide a tenyerembe! Nyílj ki tüskehéj! Százlábú - Írta és Rajzolta: Bartos Erika / Versek óvodásoknak / 8. Kiadás - 8th Edition / HUNGARIAN COLORFUL NURSERY RHYME BOOK FOR CHILDREN / HARDCOVER | Rhyming books, Visually impaired children, Nursery rhymes. Nemes Nagy Ágnes: Hány ujja van? Öt ujja van gesztenyefa- levélnek.
Őszi versek gyerekeknek – I. Tarbay Ede: Ősz-anyó Kontyos-kendős Ősz-anyó söpröget a kertben, vörös-arany falevél ripeg-ropog, zörren. Reggel-este ruhát mos, csupa gőz az erdő, mosókonyha a világ, a völgy mosóteknő. Radnóti Miklós: Október Hűvös arany szél lobog, Leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, Aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, Csapzott sárga zászlait Eldobni még nem meri, Hát, lengeti a tengeri. Kányádi Sándor: Jön az ősz Jön már az ismerős százlábú, deres ősz. Sepreget, kotorász, meg-megáll, lombot ráz, kruplit ás, szüretel.. Sóhajtoz nagyokat, s harapja, kurtírja a hosszú napokat. Sakradi Sándor: Sündisznócska Tegnap korán esteledett, sündisznócska ágyat vetett. Ágyat vetett az avarban, kicsinyeit betakarta. Fújhat a szél lankadatlan, melenget a moha paplan. Jó meleg a földi fészek, aludjatok kis tüskések. Őszi versek óvodásoknak. Sarkadi Sándor: Gesztenyecsalogató Héj, héj, héj, szúrós tüskehéj, vadgesztenyehéj. Tarka boci lakik benne. Ess ide a tenyerembe. Héj, héj, héj nyílj ki tüskehéj!
Kár, kár, kár, Vad szél trombitál, Lombja fosztott jegenyére Borzas varjú száll. Veres Csilla: Vadlúd vágta fellegek Vadlúd vágta fellegek, őszi ködös reggelek, falevelek ropognak, hűvös szelek forognak, eső szitál, hull a dér, nemsokára itt a tél. Weöres Sándor: Őszi erdő Kopaszok a fák, a bokrok Erdő, erdő, hol a lombod? Kopasz erdő kopasz fája Szomorúan felel rája: -Nemsokára itt a tél, Lombomat viszi a szél. Kovács Barbara: Levél a szélben Egy kis huncut szélgyerek, falevelet kergetett. Össze-vissza kavarta, feldobálta magasra. Rászórta a fejemre, leráztam én nevetve. Méhecske versek óvodásoknak - Méhecske hét - 2. nap - AnyaMesélj.hu. Feldobáltam fel az égbe, kapaszkodjon meg a szélbe. Anderkó Péter: Szeptember Hüvös az éj, hideg a szél halványabb a napsugár Ki tudja már, a sok gólya a sok fecske merre jár. Elhervadtak a virágok, sárgulnak a levelek, A szőlősben szüretelnek a szorgalmas emberek. Körtét, almát, szilvát, diót szedeget a sok gyerek, Előbújnak a szekrényből sálak és pulóverek. Kora reggel már dér fedi Odakinn a földeket. Elbúcsúzik a fényes nyár Siratja az erdő s berek.
Kinézek az ablakon, Falevél egy nagy halom! Már a földet takarja, A szél összekavarja. Egy kis huncut szélgyerek falevelet kergetett. Összevissza kavarta, feldobálta magasra. Rászórta a fejemre, leráztam én nevetve; feldobáltam, fel az égbe, kapaszkodjon meg a szélbe! Köd ül a völgyben pöffeszkedik, szerteszéjjel terpeszkedik, nyújtózkodik, hempereg, földi-felhőrengeteg. Sír a felhő, hull a könnye, eső ömlik le a földre. Issza föld, míg csak bírja, maradékból lesz a tócsa. Belelépek, tocsogok, jaj, már csupa sár vagyok! Nem baj, csak még essen, essen, szeretem, ha cuppg, fröccsen! Dagi tócsa, pocsolya, de nagy a kend pocakja! Nő a tócsa, dagad, hízik, a cipőm már alig látszik! Minden csupa víz és sár, ez az ősz, és nem a nyár! Ez a gomba, de megnőtt! Hordom majd, mint esernyőt! Künn az esőn nem ázok, gombám alá beállok. Vígan nézem az esőt, hordok gomba-esernyőt! Állok az esőn, nézem, hogy potyog, sok kicsi cseppecske orromon kopog, csiklandozza arcomat, befogom az orromat, kinyitom a számat, be is kapok hármat!
– Honnan jössz falevél? – Fa ágáról hoz a szél. – Fázol-e falevél? – Hideg bizony ez a szél! – Szállj tova falevél! – Röpülök, ha fúj a szél. Mentovics Éva: Almaszedés Már messziről mosolyog, rám nevet a fáról. Mintha csak azt suttogná: szedjem le az ágról. Karomon a kis kosár, szaladok is menten, hogy az érett, roppanós almákat leszedjem. Terebélyes fa alatt lábujjhegyre állva leszakajtom sorba mind, s rakom a kosárba. Mentovics Éva: Szőlő Októberben szüretelünk, szőlőt szedünk, nem henyélünk. Egy – egy fürtön sok kis bogyó, finom, édes, a mustja is jó. Édes ősz jött, Hull a körte, hamvas szilva hull a földre. Itt az alma, Kasba rakd. Bokor alatt dió búvik – ott ne hagyd!
Kígyót, békát, csontvázakat, Mindenféle bogarakat. Tök, tök, kicsi tök, Ugye hozzánk eljöttök? Elmegyünk, elmegyünk, Ajtódon becsengetünk. Megtréfálunk, cukrot kérünk, Aztán gyorsan odébb lépünk. Tök, tök, csúnya tök, Jobb lesz, hogyha nem jöttök! Cukrot, csokit mi is várunk, Házról-házra körbejárunk. Tóth Ágnes: Tökös versike Tök a fejem nagy és kerek, Az egész kert rajtam nevet. Apámra a tökre ütök, De nem vagyok tökkelütött. Nevethet e zöld csőcselék, Leszek én még tökfőzelék. Tökmag: népköltés Sütőben a tökmag, befűtöttünk tegnap, ripeg-ropog, zeng a nád, szél röpíti víg dalát. Ég öt éjjel, öt nap, odasül a tökmag. Matos Maja: Töklámpás Vettem egy nagy kerek tököt, ott csücsült a répák között. Narancsszín a fényes bőre, lámpást faragok belőle. Szeme helyén lyukat vágok, azzal kacsintgat majd rátok. Széles szájban ritka fogak, bizony szép lesz ez a kobak. A fejébe mécsest teszek. nem sokára kész is leszek. Árad a fény szemén, száján, úgy csücsül a meggyfa ágán. A gyávákat ijesztgeti, aki fél azt kineveti.