A Híradó is megújul, és más lesz a díszlet a Napi Aktuális nál, melynek új műsorvezetője Gerhardt Máté lesz. Gajdics azt nyilatkozta, pörgősebbé akarják tenni a híradót, rövidebb anyagokból áll majd, és ettől gyorsabb, izgalmasabb lesz, és a politika és közélet mellett kis színes anyagok is lesznek. Bárki, bárhol, bármikor Gajdics azt is mondta, azért is költözik össze a HírTV és Karc FM, hogy így kihasználják a szinergiákat, valamint így bárhonnan, bármilyen eszközön is hozzá lehet férni az általuk készített tartalmakhoz. A tartalmi igazgató jelezte azt is, hogy hamarosan megújul megújul a tévé és a weblapja. Gajdics kiemelte, hogy a Karc FM (melynek egykoron főszerkesztője volt, és amelynek továbbra is az ügyvezetője), az végére már 30 városban szól majd országszerte. A Karc FM és a Hír TV is a kormánypárti KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) tartozik. További hírek érhetők el a Media1-en Borító: A HírTV épülete az Angol utcában. Fotó: Ladányi András / Media1 (archív)
És ha már talk-show: változatlanul vasárnap este 21 órától kerül a nézők elé az évek óta nagy sikernek örvendő Bayer Show. A tartalmi igazgató kitért arra is, hogy a Híradó is megújul, és más lesz a díszlet a Napi Aktuálisnál, aminek új műsorvezetője Gerhardt Máté lesz. "A Híradót valamivel pörgősebbé is tesszük: rövidebb anyagokból fog állni, gyorsabb, izgalmasabb lesz. A politika és közélet mellett kis színes anyagok is elférnek majd" – vázolta fel Gajdics Ottó a változásokat. "A Hír TV és a Karc FM fúziójának lényege – azon túl, hogy kihasználjuk az ebben rejlő szinergiákat –, hogy bárki, bárhonnan, bármilyen eszközön hozzáférjen az általunk készített tartalmakhoz" – emelte ki Gajdics Ottó, hozzátéve, hogy ennek érdekében megújul mind a televízió, mind a rádió honlapja. A direktor korábban a Karc FM főszerkesztője is volt, amelynek jelenleg is ügyvezetője. A rádióval kapcsolatban büszkén mesélte a Médiapiacnak, hogy egy kis budapesti frekvenciából országos rádióvá nőtte ki magát a Karc FM, amely év végére 30 városban szól országosan.
Úgy állunk össze, mint egy nagy együtt élő család, akik ugyanúgy becsülik az idősek tapasztalatát, mint a fiatalok lelkesedését. Több mint hatvan tematikus műsor van a Karc FM-en, hogyan állt össze a struktúra? Nagyrészt nyilvánvalóan az igények alapján. Folyamatosan figyeljük, sőt kutatást is végeztünk annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy valóban ezeket a tartalmakat kedvelik-e a hallgatók. Kétharmad arányban el is találtuk, az egyharmadon pedig most dolgozunk. Ami nem találta meg a közönségét, azt elhagyjuk, és helyette a kollégák új műsorokkal fognak jelentkezni a jövőben. Ezzel szeretnénk kedveskedni a hallgatóinknak az ötéves születésnapunkra. Ami még befolyásolja a műsorstruktúrát, az a hatóságokkal megkötött szerződésünk. Ez ugyanis egy közösségi rádió – tehát nem kereskedelmi –, amelynek az a kritériuma, hogy legalább a műsorok kétharmadának közszolgálati jellegűnek kell lennie. Emiatt vannak a gazdasági vagy kulturális tartalmak, a szolgáltatómagazinok, politikai és közéleti műsorok.
Az adás második részében elemzők, újságírók értékelik az elhangzottakat. "A Sajtóklub, mint a Hir TV egyik legnézettebb műsora – a Bayer Show mellett – megmarad, ám több új műsor is készül: ilyen a Vezércikk is" – mutatott rá Gajdics Ottó, aki elmondta: a műsor a klasszikus formátumban, három vendéggel és egy műsorvezetővel készül. A Vezércikk a hétfői napot kivéve minden nap jelentkezik, a szereplők pedig "a jobboldali értelmiség és médiavilág legjobban szeretett ikonikus figurái lesznek: főszerkesztők, megmondó emberek, akik a napi történéseket értékelik, elemzik, véleményezik" – hangsúlyozta a tartalmi igazgató. Az adás során M. Kovács Róbert műsorvezető és a vendégek a nap legfontosabb híreit beszélik át, ám ennél sokkal többről van szó. "A műsorban a nézők betekinthetnek a készülő lapokba: fel fogunk hívni, be fogunk kapcsolni vidéki és budapesti szerkesztőségeket, főszerkesztőket, lapszerkesztőket, akikkel arról beszélgetünk, hogy milyen témák várhatóak holnap" – avatott be minket Gajdics Ottó a részletekbe.
A nagyszénási Sárkányölő Szent György-kápolna, közismert nevén cifrai kápolna, egy római katolikus kápolna volt a község külterületének északi részén, Cifra majorban. Napjainkban már csak a romjai tekinthetőek meg. Sárkányölő Szent György-kápolna Cifrai kápolna A kápolna maradványai Vallás keresztény Felekezet római katolikus Egyházmegye Nagyváradi Védőszent Szent György Lelkész Toldy Péter ( 1890 – 1899) Somogyi Alajos ( 1899 – 1902) Építési adatok Építése 1890-es évek vége Bezárása 1942. Stílus neoklasszicista Tervezője Rudolf Kolbe Építtetője gr. Károlyi Gyula Felszentelés 1890. január 2. Alapadatok Befogadóképesség kb. 20 fő Elérhetőség Település Nagyszénás Hely Nagyszénás, Cifra major Magyarország Elhelyezkedése Sárkányölő Szent György-kápolna Pozíció Békés megye térképén é. sz. 46° 42′ 36″, k. h. 20° 38′ 24″ Koordináták: é. 20° 38′ 24″ A Sárkányölő Szent György-kápolna weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Sárkányölő Szent György-kápolna témájú médiaállományokat. Nem található szabad kép.
Több mint három évtizedes hagyomány, hogy minden évben Sárkányölő Szent György napján azok munkásságát méltatják, akik a XX. és XXIII. kerület közrendjének és közbiztonságának megteremtésén, és annak fejlődésén dolgoznak. Sárkányölő Szent György-díjjal kitüntetettek: -Kerek Gábor rendőrőrnagy -Tóth József rendőr törzszászlós -Tomesz Milán rendőr zászlós Civil Sárkányölő Szent György-díjat kapott: -Nyisztor Imréné vállalkozó -Tóth Gergely, a soroksári Buci Pékség társtulajdonosa -Dr. Kisváradi György nyug.
A cím mondjuk nem annyira igaz, így 2018-ban – hiszen sokkal inkább nyárias az idő, mint tavaszi, meg kell hagyni. Muszáj azonban elfogadnunk, hogy Szent György hagyománya és a naphoz kapcsolódó szokások a tavaszhoz kötődtek, az új kezdetéhez. Mit kell tudnunk erről a szentről, akinek szobra szilárdan ül lova nyergében majdnem minden európai ország egyik nagyvárosában, és éppen ledöfi a sárkányt? Szent György élete Előkelő család leszármazottjaként látta meg a napvilágot, a római birodalomban, a harmadik században, Kappadókiában. A fiatalember előtt fényes jövő állt, kiválóan forgatta a kardot, így katona lett. Magas pozícióba jutott és híven szolgálta a császárt. Az ígéretes karrier azonban derékba tört: a keresztények üldözését megtagadta és a császár ellen fordult. Ennek következményeként 303-ban kivégezték. Szentté avatták, egyike azon katonaszenteknek, akit a legtöbb egyház elfogad. A világon számos földrajzi hely őrzi nevét – gondoljunk csak a Szent György-hegyre a Balatonnál, de sok település elnevezésében is visszaköszön (Szentgyörgyvölgy például).
Ennek a korai angol érdeklődésnek György iránt talán volt valami köze a kereszteshadjáratokhoz, mivel III. Henrik, Piper és Cantilupe mind felvették a keresztet – hadjáraton viszont sosem jártak, így érdeklődésük lehetett csupán annak is köszönhető, hogy általában véve növekedett Szent György kultusza Európa-szerte. Angliában azonban továbbra is gyenge maradt ez az érdeklődés: csupán a fent említett két eset kapcsolja össze az 56 éven keresztül uralkodó III. Henriket Szent Györggyel. Ehhez képest több ezer esetben kapcsolható össze kedvenc szentjével, Hitvalló Eduárddal, akinek tiszteletére újjáépíttette a westminsteri apátságot. Ugyanígy a kis George de Cantilupe lehetett az első ember e keresztnévvel Angliában, de a Dictionary of National Biography által a 13. századra jegyzett 1550 ember között ő az egyetlen is. Ha volt is Henrik udvarában jelentős érdeklődés Szent György iránt, az bizonyosan nem a király miatt volt. Az ő példaképe a békés és jámbor Hitvalló volt, Györgyöt inkább családi körének harciasabb tagjai követhették.
Április 24. Szent György (271–303 körül) ókeresztény eredetű vértanú, katonaszent, aki a legenda szerint megmentette a királylány életét a sárkánytól. Tisztelete már a kora középkorban elterjedt a Közel-Keleten (Egyiptom, Szíria), valamint Európában. A trullai zsinaton (692) az atyák apokrifnek minősítették a szent legendáját, mégis egy évezrednél tovább a hit diadalmas hőseként, legyőzhetetlen katonaként tartották számon Dömötörrel, Mártonnal, compostellai Szent Jakabbal, valamint Szent László királlyal együtt a középkori lovagi világban. A Meroving dinasztia György állítólagos fiától eredeztette magát. Oroszlánszívű Richárd angol király őt választotta a keresztes lovagok védőszentjének. III. Henrik uralkodása idején (1216–1272) 1222-ben, az oxfordi nemzeti zsinaton az angol királyság oltalmazójává nyilvánították a szentet. Szent György lett a lovagok, lovas katonák, a cserkészek, felszerelése miatt a fegyverkovácsok, szíjártó céhek, valamint a vándorlegények patrónusa. A bizánci gyökerű görögkeleti egyház kedvelt szentje volt.
Legutóbb megtekintett otthonok