A leváltott főszerkesztő (aki korábban a Magyar Narancsnál dolgozott, majd pályázattal került a 9. kerület lapjához) azt mondta, ez az indok csak ürügy volt a leváltására, mivel a lap a COVID-világjárvány kitörése óta távmunkában készül, ráadásul nem is figyelmeztették rá, hogy bármivel is megsértené a munkaszerződését, munkáját maradéktalanul ellátta. Vágvölgyi B. András munkaügyi pert helyezett kilátásba a kerületi médiacég ellen, mivel szerinte elbocsátása jogszerűtlenül történt. Vágvölgyi B. Baranyi krisztina facebook images. András, a Hagymási Zoltán által leváltott főszerkesztő fotó: Ezt követően a teljes stáb kilátásba helyezte a felmondását arra az esetre, ha a főszerkesztőt nem helyezik vissza pozíciójába. A főszerkesztő elbocsátását követően Baranyi Krisztina polgármester megdöbbenésének adott hangot és azt közölte, hogy nem tudott az elbocsátásról, arról a helyi médiacég vezetője, Hagymási Zoltán maga döntött. A polgármester szerint is az ügyvezető mondvacsinált indokkal rúgta ki Vágvölgyi B. Andrást, ezért kezdeményezte az ügyvezető, Hagymási Zoltán leváltását.
Mint arról a PestiSrá is részletesen beszámolt, szerdán, a ferencvárosi közgyűlés több órás vitát követően megszavazta, hogy a IX. kerületi médiacég eddigi ügyvezető igazgatóját, Hagymási Zoltánt felmentsék, és helyére a Demokratikus Koalíció parlamenti frakciószóvivőjének, Kálmán Olgának férjét, Hoffmann Györgyöt ültessék. Baranyi Krisztina pénteken késő délután Facebook-oldalán jelentette be, hogy nem hagyja ennyiben a dolgot. Polgármesteri vétót emelek azok ellen a döntések ellen, amelyek bedarálják és pártkifizető-hellyé teszik a ferencvárosi független médiát – írta. Baranyi Krisztina – Wikipédia. A havonta megjelenő magazin főszerkesztői posztjára pályázatot írtak ki, végül a 21 jelentkezőből szakmai zsűri választotta ki a Magyar Narancs volt főszerkesztőjét. A balhé egyébként, ami idáig fajult, még május 27-én kezdődött, amikor az akkor még a Ferencvárosi Média Nonprofit Kft-t vezető Hagymási Zoltán menesztette Vágvölgyi B. Andrást, a függetlenség és objektivitás mintaszobrát a kerületi 9 Magazin főszerkesztői székéből.
A képviselői feladatok ellátása komoly felelősséggel jár együtt. Tény, hogy a ferencvárosi képviselők jövedelmét a fideszes vezetésű településekkel szemben nem egészíti ki semmilyen alkotmányos költség. A rohamosan növekvő infláció is indokolhat emelést. Ez azonban nem jelenthet ilyen gátlástalan lépést… Jóval több, mint másfélszeresét vinnék haza annak, mint amennyit a Fővárosi Önkormányzat bizottságainak elnökei. Ezért a javaslatot nem támogatom, megszavazni nem fogom. Ha a testület megszavazza, akkor polgármesteri vétóval élek. Baranyi Krisztina is rádöbbent, hogy a gyurcsányisták lábbal tiporják a sajtószabadságot - PestiSrácok. Update (jan. 22. ): A tízből kilenc képviselő visszavonta a javaslat támogatását" "Független polgármesterként hogyan viszonyul a képviselő-testülethez? Mindenki barát, vagy mindenki ellenzék? " – kérdezte Fiala János. "A legtöbb pártból álló testület működik Ferencvárosban, még a Kétfarkú Kutyák is részei a testületnek az egyik polgármester-helyettes révén, ezért nagyon nehéz kompromisszumra jutni döntéshozatalkor" – válaszolta Baranyi Krisztina, majd hozzátette: szeretném hinni, hogy ők mindannyian koalíciós partnereim.
Vágvölgyi így a DK cégvezetője és a ma még ismeretlen, a képviselők által kiválasztott főszerkesztő között igazgathatná a tartalomfejlesztést. Telex: Folytatódik a ferencvárosi konfliktus: Baranyi Krisztina polgármester megvédené Vágvölgyi B. Andrást. " Baranyi posztjában kijelentette: a cégvezető megválasztása, a tartalomfejlesztési igazgatói poszt létrehozása és az új főszerkesztői pályázat kiírása ellen polgármesteri vétót emelek. Ezzel még nincs megoldva a helyzet, de a Képviselő-testület esélyt kap arra, hogy korrigálja a döntését, a kerület médiája szabad maradjon. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Ennek a sikeréhez 10 szavazat szükséges. " Akkor mi is történt pontosan? Az ügy előzményeiről itt írtunk részletesebben. Baranyi krisztina facebook instagram. A cikkből kiderül, hogy Vágvölgyit, aki korábban a Magyar Narancs főszerkesztője volt, május 27-én, hivatalosan szerződésszegésért bocsátották el az újságtól, szerinte viszont ennek politikai okai voltak. Az elbocsátás ugyanis minden előzetes figyelmeztetés nélkül igencsak mondvacsinált okokból történt, egy május elején kivett szabadság nem megfelelő bejelentése és otthoni munkavégzés (home office) volt az indok. A 9 elnevezésű ferencvárosi lapot kiadó Ferencvárosi Média Nonprofit Kft. -t Hagymási Zoltán vezeti, aki a kerületi tévé főszerkesztője, és már a korábbi, fideszes kerületvezetés idején is az volt. Amikor 2019-ben az ellenzéki pártok támogatásával a független Baranyi Krisztinát választották meg Ferencváros polgármesterévé, és a képviselő-testületben is többségbe kerültek az ellenzéki képviselők, Baranyi elhatározta, hogy létrehoz egy minőségi, független magazint.
Zárójelentés Teljes Film ➤ [ GOOGLE DRIVE] Zárójelentés Teljes Film ➤ [ Filmek-Online] MAGYARORSZÁG Premier (HU): 2020. 02. 27. | InterCom Dráma RENDEZŐ: Szabó István FORGATÓKÖNYVÍRÓ: Szabó István ZENE: Pacsay Attila SZEREPLŐK: Stohl András, Udvaros Dorottya, Elek Ferenc, Klaus Maria Brandauer, Kovács Lajos, Orosz Ákos, Andorai Péter Tartalom: Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) váratlanul nyugdíjazzák. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, így elbúcsúzik kórházi kollégáitól, hazaköltözik a szülőfalujába, és – a helyiek nagy örömére – körzeti orvosként kezd dolgozni. A fiatalkori szerelme és gyerekkori legjobb barátja viszontlátása megérinti a biztonságos környezetéből kiszakadt doktort, ám a faluban nemcsak pozitív élmények érik: olyan kisstílű, de ártalmas politikai csatározásokba is belekeveredik, amelyek nem engedik meg, hogy belefeledkezzen a múltidézésbe, vagy egy új élet gondolatával kísérletezzen. Stephanus a saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel csak akkor számolhat le, ha szembenéz a jelennel.
Ha enélkül a többletjelentés nélkül lehetne értelmezni, értékelni a filmet, egy lapos szerzői darabnak nevezhetnénk, ami felvonultat néhány érdekes ötletet (mint a benzinkút határhelyzetében a libikókázás határhelyzetét vagy a zene szerepeltetését), de nem elég erőteljes ahhoz, hogy filozófiai vagy esztétikai értelemben maradandó vagy akár élvezhető legyen. Szabó István végakarataként viszont a Zárójelentés egy zavaros, megkérdőjelezhető üzenetű, hamis karaktereket hamis környezetben mozgató, hamis próbatételek elé állító, vázlatszerű alkotás. Stephanus doktor többször utal rá, tehát a rendező is tisztában van vele, hogy ez a világ már nem az ő világa, nem érti eléggé – csak sajnos ez a felismerés nem teszi jóvá azt, hogy nem tud kompetensen beszélni sem róla, ami pedig nem lenne törvényszerű. A Zárójelentés ködösségén csak néha ragyog át egy-egy napsugár, ami aranyló fénybe vonja a makettszerű környezetet – de az ettől még makett marad.
Többet, mind gondolnánk, és ez nem csak abban merül ki, hogy a rendező nem átall drónfelvételeket is használni, hanem, ha kicsiben is, de bemutatja a vidéki életet a mai Magyarországon, miközben elmereng a múlton. A 2012-es Az ajtó után Szabó István új filmmel jelentkezett, ami meglepő módon nem archaizál, nem a múltban játszódik, ahogy azt tette eggyel korábbi filmjében, a Rokonok ban (2005) is, hanem zavaros kelet-európai jelenünkkel foglalkozik. Bár természetesen most is beköszön a múlt, és azon belül is részben a 82 éves rendező múltja, de nem ír mindent felül. A Zárójelentés Stephanus kardiológus professzor ( Klaus Maria Brandauer) története, akit váratlanul nyugdíjaznak, mivel magát a kórházat is megszüntetik, részben azért, mert amúgy is leépítik az egészségügyet, részben azért, mert valakiknek kell az épület és a telek, ahogy arra az igazgató is célozgat. Itt azért már lehet sejteni, hogy a filmnek nem kevés aktuálpolitikai áthallása lesz, bár eleinte úgy tűnik, történetünk egészen másfelé tart.
A 89-ik gyülekezeti filmklubban Szabó István "Zárójelentés" című filmjét néztük meg. Az elismert rendező mellett nagy nevek sorakoztak a stáblistán: a film operatőre Koltai Lajos volt, producerként pedig részt vett az alkotás létrehozásában Sándor Pál. A szereplőgárda felvonultatta a hazai színészvilág legjavát. Főszerepben pedig az Oscar díjas filmrendező több filmjében is játszó – így a neves díjat elérő Mephisto-ban is a főszereplő – Klaus Maria Brandauer látható. A történet röviden az, hogy a főszereplő professzor nyugdíjazása után visszaköltözik szülőfalujába és ott körzeti orvosként kezd el dolgozni. A cselekmény előrehaladtával az orvos egy kis közösség zárt életével, az intrika, a gonoszság és a megalkuvás hálójával szembesül, miközben saját múltjával is szembe kell néznie. A rendező – maradva az orvosi kifejezéseknél – kórképet vázolt fel korunk lelket gyötrő betegségeiről. Örömteli volt, hogy megtelt a gyülekezeti terem ezen az alkalmon, jöttek almádi és fűzfői testvérek is.
Szabó István filmrendező legutóbb a 2012-ben készült Szabó Magda -mű, Az ajtó feldolgozásával ajándékozta meg a filmszerető közönséget. Most bemutatott új filmjében, a Zárójelentés ben pedig egy idős orvos történetén keresztül beszél arról, hogy képesek-e az emberek egymással békében élni. A Zárójelentés nem az újító, bátor filmnyelvi tettei miatt figyelemre méltó alkotás, sokkal inkább amiatt, hogy erőteljes nézői élményt nyújt. Igényesen kivitelezett mozi, amelynek alapja a pontos történetépítkezés, a kidolgozott látványvilág és a jól felépített karakterek. Az értelmes, érzékeny ember hétköznapi drámájára fókuszál, az esendő főhős lelkének apró rezdüléseit követi nyomon. Kulcsszavai: a hit, a szülőföld iránti hűség, s olyan ellentétekre épít, mint fiatalság és öregkor, múlt és jelen, szabadság és elnyomás. A napjainkban játszódó történet főhőse Stephanus professzor ( Klaus Maria Brandauer), az elismert budapesti kardiológus, akit váratlanul, ereje teljében nyugdíjaznak. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, buzog benne a tettvágy, ezért hazaköltözik szülőfalujába, ahol körzeti orvosként kezd dolgozni.
(Kiderül, hogy mindegy is, hogy ez a külföld Németországot vagy Ausztráliát jelenti, itt élniük, halniuk már rég nem lehet nyugodtan). Azt is bemutatja a film, hogy az embereknek kell egy határozott, mindent megígérő vezető még akkor is, ha ezzel együtt lemondanak a szabadságukról és tapsolniuk kell a helyi Döbrögi túlkapásainak. ("Egy leszedált ország tapsolgat a szarnak" – énekelte ezt valamikor a Kispál és a borz élén Lovasi András, ugye. ) Alig győzzük a sok társadalomkritikai utalást jegyezni, de rögtön be is sokallunk tőle: egyrészt láttunk már sok ilyet, és új aspektust nem vet fel a film, másrészt nem feltétlenül egy szájbarágós didaktikus filmet vártunk Szabótól. Sokkal inkább az emberi sorsok bemutatását, a mindenkori hatalom által gúzsba kötött kisember vergődését. Ez a szál itt az orvos és a kistelepülés, kiváltképp annak minden hájjal megkent, kapzsi, az uniós pénzek lenyúlására hajazó, és közben az egész falut megvezető polgármester viszonya. A zárt közösségbe érkező idegen kiutálása is egy régi filmes toposz, és – bár itt nem teljesen idegenről van szó, hiszen a településen él a főszereplő anyja, régi barátja, szerelme, tanára stb.