1867-ben, Szegeden készült menyasszonyi láda. Tulipános láda, tulipántos láda Magyarországon az asztalos készítésű menyasszonyi láda legáltalánosabb elnevezése; a 19. sz. első felében tűnt fel a Dunántúlon. Ezt megelőzően a szuszék vol általános. Magyarországon a tulipán ősi ábrázolás, de a feljegyzések szerint a 17. -ban lett gyakori a festőasztalosok munkáin, s a 18. második felétől egyes dunántúli műhelyek bútorain pl. Tulipános Láda Rajz. komáromi bútor. A tulipán főleg ládákon kapott főszerepet. A tulipános láda kifejezés terjedését az segítette elő, hogy a "Beszegődtem Tarnócára bojtárnak" c. műdalt (1846), melyben a "Fölteszik a tulipános ládámat... " kezdetű sor is szerepel, Szigligeti Ede beillesztette A csikós c. népszínművébe (1847). Ezzel a tulipános láda megjelölés az ország oly vidékein is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni. A magyar népdalokban és tárgyi népművészetben igen gyakori a tulipánábrázolás. Jellé alakult formája megtalálható kapufélfákon, fejfákon, kályhacsempén, cserépkorsón, szűrhímzéseken, kelengyeládákon, szerelmi ajándékokon (a női munkaeszközökön:,, faragott guzsalytalp", sulykoló, mángorló, stb).
Olajportré esetén is van lehetőség bármilyen egyedi méretben elkészíteni a képet, akár táblán, akár feszített vásznon. Az olajportré ára keret nélkül és kidolgozatlan háttérrel értendő. A háttér és környezet részletes kidolgozása, vagy speciális öltözék (népviselet, egyenruha, esküvői ruha) nagy felületen való részletes megjelenítése felárat jelent. Egyéb méret, alakok száma megbeszélés alapján történik. Méret 1 alak 2 alak 3 alak 4 alak 20x30 cm 60 000. -Ft 70 000. -Ft 30x40cm 120 000. -Ft 140 000. -Ft 155 000. -Ft 40x50cm /40x60cm 220 000. -Ft 250 000. -Ft 270 000. -Ft 50x60cm / 50x70cm 320 000. -Ft 360 000. -Ft 400 000. -Ft 420 000, -Ft 60x80/60x90cm 380 000. -Ft 440 000. Tulipános láda raja.fr. -Ft 500 000. -Ft 600 000. -Ft Természetesen el lehet térni az árlistában megadott méretektől. Általában fej és vállak szerepelnek egy portrén, de lehet teljes alakos is. A pasztell technika sajátosságai miatt nagyon kicsi méretben ne gondolkozzanak. 45 000. -Ft 55 000. -Ft 30x40 cm 100 000. -Ft 40x50 cm 180 000. -Ft 50x70 cm 260 000.
Eddig annyit tudunk, hogy van egy apa, annak öt fia. Érdemes megfigyelni a téri elrendeződést: a legnagyobb méretű fiú van a legmagasabban, vagyis az öt fiú közül ez vitte a legtöbbre. Mivel ez a fiú méretben nagyobb az apjánál is, feltételezhető, hogy ő a főszereplője ennek a kompozíciónak. Magyar Nő Magazin
2022. június. 23., 11:57 | Az egykori Pest Megyei Hírlap a maga korában névadó támogatója volt a róla elnevezett megyei labdarúgó-kupasorozatnak, amely a 2007 óta futó Pest Megyei Kupa kvázi (jog)elődjének tekinthető. (A korabeli Pest megyei kupasorozat történetének feldolgozását az MLSZ Pest Megyei Igazgatóság a közelmúltban már megkezdte. ) A Pest megyei klubok által kedvelt egykori verseny múltja azonban igencsak ködbe veszett, s ez alól konkrétan magának a Pest Megyei Hírlap-kupának a sorsa is felettébb bizonytalan. Olyannyira, hogy a serleg fizikai holléte számunkra – minden eddigi erőfeszítésünk ellenére – jelen pillanatban ismeretlen, éppen ezért szeretnénk a megyei futball – különösen annak régmúltjában – érdemi információkkal rendelkező szurkolók, sportvezetők, egykori játékosok segítségét kérni a serleg "kézre kerítésében". Esetleges észrevételeiket, támpontokat a Pest Megyei Hírlap Kupa hollétét illetően a és a e-mail címekre várjuk. Segítségüket előre is köszönjük! Hajrá, Pest megye!
A Pest Megyei Hírlap, egy 1960-ban kiadott száma, amely főként megyéket érintő témákról, mezőgazdaságról és egyéb aktualitásokról szóló cikkekből áll, többek között tartalmaz egy olyan cikket is amelyben Mátrai-Betegh Béla első rádiójátékáról adnak hírt. Mátrai-Betegh Béla (Budapest, 1914. április 3. – Budapest, 1981. május 15. ) magyar újságíró, dramaturg, rendező, színikritikus hagyatékának részét képező dokumentum. A publicism of the Hungarian journalist, dramaturgist, director and theatrical critic Béla Mátrai-Betegh (Budapest, 3 April 1914 – Budapest, 15 May 1981)
1978. Dunántúli Napló: Üzembe helyezték a Százhalombatta-Pécs termékvezetéket: óránként 150 ezer liter gázolaj áramlik Pécsre. 1979. Magyar-szovjet halászati együttműködés 5 éves programja keretében tapasztalatcsere a TEHAG-ban. 1979. június 12. Népszabadság: Újdonságok a haltermelésben: A TEHAG évente 300-320 millió halivadékot termel a vásárlói részére. 1979. június 23. A vegyipari dolgozók III. országos dalostalálkozója a Ságvári Endre Általános Iskola aulájában. Fellép a százhalombattai Liszt Ferenc Kamarakórus. 1979. Pest Megyei Hírlap: A KÖJÁL helyi kirendeltsége megtiltotta a fagylaltárusítást a VADKACSA bisztróban. A lista természetesen nem teljes, hiszen igen nagy anyagról van szó. Aki szeretne bővebben olvasni a város történetéről, látogasson el kedden és csütörtökön a Hamvas Béla Városi Könyvtár Városi Archívumába, ahol is 10-től 18 óráig szeretettel várom az érdeklődőket! Kovács Edina történész, Hamvas Béla Városi Könyvtár Városi Archívum Képek: 1. A leendő városközpont 2. A DHV kettes számú kéményének építése 3.
2013-05-13 - Egy kis nosztalgiázásra hívom a kedves olvasókat! Telnek a napok, hetek, hónapok, sőt az évek is szaladnak, így ki emlékszik már arra, hogy miről cikkeztek az újságok 30-40 éve? Pedig Százhalombatta elég sűrűn megjelent a különböző cikkekben. Szemezgettem a Városi Archívum lapkivágataiból, és összeállítottam belőlük az 1969 és 1979 közötti júniusi történéseket. Minden esetben megtartottam az eredeti szóhasználatot. (Az 1980 és 1989 közötti időszakot a következő számban olvashatják. ) 1969. június 14. Népszabadság: Felavatták a Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalatot. Az ünnepségen részt vettek: Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter, Cservenka Ferencné, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Csenterics Sándor, a DHV igazgatója és dr. Simon Pál, a DKV igazgatója. 1970. június 5. Pest Megyei Hírlap: Megalakult a KISZ-bizottság a DKV Művelődési házában. A titkára Barnaki Ernő lett. 1970. június 17. Pest Megyei Hírlap: Japán delegáció járt a DKV-ban.