Na de ezek a negatívumok csak a lefekvés előtti görögdinnye fogyasztásra értendők, így lássuk is a görögdinnye jótékony hatásait:1. Segít a hőség elleni küzdelemben Egy jól lehűtött görögdinnye életmentő lehet egy forró nyári napon, segít megelőzni a hőguta kialakulását, és víztartalmával hozzájárul a szervezet hidratálásához. 2. A veséink jó barátja Magas kálium tartalmának köszönhetően segít kiüríteni a vesékbe lerakódott méreganyagokat. 3. Szívbarát A görögdinnye likopin nevezetű antioxidánst tartalmaz, ami védi a szervezetet a különböző betegségektől. Béta-karotin tartalma fiatalítóan hat a testre. A benne található C vitamin és kálium pedig csökkenti a koleszterin szintet, így óvva a szívünk egészségét. 4. Jó a szemeknek A lutein, a béta-karotin és a C vitamin megelőzi a szemek állapotának hanyatlását. 5. Karbantartja a vérnyomást Magnézium és kálium tartalma hozzájárul a normális vérnyomáshoz. Most, hogy tisztában vagyunk eme gyümölcs jótékony hatásaival lássunk néhány egyszerű, de mégis izgalmas felhasználási javaslatot: Lime-os görögdinnyés frissítő Nem csak üdít, hanem méregtelenít is.
Sőt! Magas a fehérjetartalma, ásványi anyagokban (vas, cink, kalcium) és vitaminokban (B, E) gazdag, amelyek jótékony hatásúak az egészségre. Mivel egészben lenyelve nem emésztődik meg, hanem változatlanul áthalad a bélrendszeren, ezért ha lenyelted, érdemes jól megrágni. Ha gyűjtesz össze dinnyemagot, akkor hagyhatod a napon kiszáradni és megőrölve salátára is szórhatod, hogy kiaknázhasd a benne rejlő tápanyagokat. Vesekőképződés ellen a nyers magokat megtörve teát is készíthetsz belőle. 4 evőkanál dinnyemagot 2 liter vízben forralj 10-15 percig, szűrd el, majd fogyaszd el 2 napon belül.
Mi kell ennél több? A dinnyemagokat alaposan mosd meg, majd egy papírtörlőn hagyd egy kicsit megszáradni. Egy serpenyőt hevíts fel és kezd el folyamatos kevergetés közben pirítani a magokat. Akkor van kész, amikor a kis szemek elkezdenek kipattogni a serpenyőből. Ezután egy csésze vízben oldd fel a kávéskanál sót, és öntsd a magokra! Kevergesd közepes lángon addig, amíg az összes víz el nem párolgot! Hűtsd ki, és máris kész az egészséges csemege! Ha téged is megleptek a cikkben olvasott információk, és hasznosnak is találtad őket, mutasd meg azokat másoknak is, hátha éppen valakinek éppen ezkre az információkra van szüksége! Forrás: zöld újság, ripost,
A lényeg az, hogy a cukorbetegek étrendje egészséges és kiegyensúlyozott legyen. A görögdinnyének alacsony a szénhidrát és természetes cukor, valamint kalória tartalma, viszont tele van tápanyagokkal. 1. A görögdinnye gazdag A-vitaminban, amely a sejtek és a szem egészségéért felel. 2. A C-vitamin, amely nagy mennyiségben található a görögdinnyében, egy olyan erős antioxidáns, amely segít a szervezetnek abban, hogy felvegye a harcot a fertőzésekkel. 3. A görögdinnye gazdag B1- és B6 vitaminokban is, amelyek hozzájárulnak a magas energiaszinthez. 4. A görögdinnyében nagy mennyiségű kálium és magnézium található. Ezekkel szabályozhatóak az idegi impulzusok, a vérkeringés, valamint jó hatással van a vérnyomásra. 5. A görögdinnye nem tartalmaz zsírt és koleszterint, ezért létfontosságú a cukorbetegeknek. 6. A görögdinnyében sok likopin található. Ez antioxidáns hatásokkal rendelkezik, és megvédi a szívet a szívbetegségekkel és más keringési problémákkal szemben, amely általában érintik a cukorbetegeket is.
A "Vita Karoli Magni (Nagy Károly élete)" című műben Nagy Károlyt úgy jellemezte, hogy "teste szerint széles és erős és kivételesen magas, anélkül azonban, hogy meghaladta volna a megfelelő mértéket... Megjelenése lenyűgöző volt, függetlenül attól, hogy annak ellenére ült vagy állt, hogy kövér és túl rövid volt a nyaka, és nagy volt a hasa. Nagy Károly, mint császár A kereszténység buzgó védelmezőjeként Nagy Károly pénzt és földet adott a keresztény egyháznak, és megvédte a pápákat. Nagy Károly hatalmának elismerése és az egyházhoz fűződő viszonyának megerősítése érdekében III. Leó pápa 800. december 25-én a római Szent Péter-bazilikában koronázta meg Nagy Károlyt a rómaiak császárává. Császárként Nagy Károly tehetséges diplomatának és képes adminisztrátornak bizonyult az általa ellenőrzött hatalmas területen. Elősegítette az oktatást és ösztönözte a Karoling-kori reneszánszot, az ösztöndíj és a kultúra új hangsúlyozásának időszakát. Gazdasági és vallási reformokat indított el, és mozgatórugója volt a Karoling-féle miniscule-nak, egy szabványosított írásformának, amely később a modern európai nyomtatott ábécék alapjává vált.
A katonai szolgálat így a módosabb szabadok kiváltsága lett, a szegény szabad parasztok már nem katonáskodással, hanem csak földműveléssel foglalkoztak - ezzel indult meg a szabad parasztok lesüllyedése. A király a hozzá hűséges szabad birtokos katonáknak szolgálatuk fejében újabb földbirtokot adományozott, ezzel szilárdítva meg katonai erejét. A Frank Birodalom szervezete Nagy Károly szinte korlátlan királyi hatalmat gyakorolt: a királyi udvar irányítása, a hivatalnokok és főpapok kinevezése, a hadjáratok meghirdetése, a törvénykezés és igazságszolgáltatás mind az ő királyi akaratától függött. Bár működött egy általa kinevezett királyi tanács is, ennek feladata a tanácsadásra korlátozódott. A meghódított területek igazgatása több gondot okozott, mint megszerzésük. Károly birodalma hatalmas területeket ölelt fel, ahol sokféle nép élt eltérő hagyományokkal, vallással, ahol hiányzott az egységes hivatalszervezet. A király egész birodalmát egy új, általa építtetett központból, Aachenből irányította.
A Karolingok Nagy Károly császár lovas szobra Martell Károly fia, Kis Pippin (741-768) már nem érte be az udvarnagyi címmel mint apja, ezért az utolsó Meroving uralkodót kolostorba záratta, haját, szakállát levágatta, megfosztva ezzel őt a szentnek tartott hatalomtól. Pippin tudta, hogy királyságát csak a római egyház erősítheti meg, ezért megsegítette a tőle védelmet kérő pápát, akinek hatalmát Itáliában a longobardok veszélyeztették. Pippin nem számította el magát, a segítségnyújtás után a pápa küldötte királlyá kente fel, a pápa pedig elismerte őt "Isten kegyelméből" uralkodó királynak. Ezzel kezdte meg uralkodását az új Karoling-dinasztia a frankok fölött. Pippin fiát, Károlyt már kortársai is "Nagy"-nak nevezték. Hatását misem bizonyítja jobban, mint az, hogy király szavunk az ő nevéből eredeztethető (Carolus (=Károly) > szláv "král" > király). Élete és uralkodása példaként szolgált a későbbi korok nagyra törő királyainak és császárainak ugyanúgy, mint a háborút és a hódításokat hivatásuknak tekintő lovagoknak, vagy a "pogányok" ellen harcoló keresztes hadaknak.
Halálakor birodalma Nyugat-Európa nagy részét átfogta. Nagy Károlyt temették el az aacheni székesegyházban. A következő évtizedekben birodalma feloszlott örökösei között, és a 800-as évek végére feloszlott. Ennek ellenére Nagy Károly legendás figurává vált, mitikus tulajdonságokkal felruházva. 1165-ben Frigyes Barbarossa (1122–1190) császár vezetésével Nagy Károlyt politikai okokból szentté avatták, azonban az egyház ma nem ismeri el szentségét.
Károly válaszul, a fogolyként magával vitt kardinálisokat egy kivétellel, kivégeztette. Miközben Károly a nápolyi trónnal volt elfoglalva, a magyar trónt végül I. Lajos 11 éves lánya, Mária örökölte, akit 1382. szeptember 17-én királlyá is koronáztak. Apja, eredetileg őt akarta a lengyel trónra is ültetni, hogy a magyar-lengyel perszonálunió fennmaradjon. A lengyelek azonban kikötötték, hogy csak olyan uralkodót fogadnak el, aki az országban is lakik, így két évnyi huzavona után, oda végül Hedvig került uralkodóként, aki néhány év alatt is a lengyelek (és litvánok) egyik legnagyszerűbb uralkodójává vált. Szentté avatott magyar királylányok – Skóciai Szent Margit és Szent Hedvig élete dióhéjban Mária királynő Mária, nem királynőként, hanem királyként lépett trónra, vagyis jogilag fiúsították. Ekkor kezdődtek a problémák. Az egyik tábor (Garai nádor vezetésével) Mária férjeként a francia király öccsét, orléansi herceget szerette volna látni, második pedig (Kanizsai János tárnokmester vezetésével) Zsigmond brandenburgi őrgrófot (Nagy Lajos végakaratának megfelelően).
A 19. század vége óta gyorsan szakosodó világunkban egyre kevesebb az olyan polihisztor, aki több területen is képes kiemelkedő alkotásokat létrehozni, komoly teljesítményeket elérni. Ilyen volt Kalotaszeg nagy öregje, Kós Károly építész, grafikus, író, könyvtervező, szerkesztő, tanárember, a Trianon utáni Erdély közéletének jelentős alakja, a néphagyomány, a népélet kutatója. Kós Károly 1883-ben Temesváron született egy postatiszt fiaként. Gimnáziumi tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte. Pesten mérnöknek tanult, hamarosan azonban átiratkozott az építész karra. Mint műépítész 1907-ben diplomázott, majd egymást követően több építészeti irodánál dolgozott, többek között Pogány Móric, a neves épületszobrász, Maróti Géza és György Dénes mellett. Ebben az időben született meg első komolyabb írása, a régi Kalotaszeg világát bemutató tanulmánya, ekkor készültek első, az erdélyi népi építészet stílusjegyeit, kalotaszegi motívumokat magukon viselő épülettervei, ekkoriban épült az óbudai református parókia, a zebegényi katolikus templom, később a kalotaszegi Sztánán épített nyaraló, a Varjúvár, amely aztán sokáig otthona is volt.