Kiváló családi program elsétálni a Pilisborosjenő határában az Egri csillagok című film forgatásához épített egri vár másolatához. A legendás filmet felújították és 4K felbontásban, digitálisan idén október 22-én újra bemutatták a mozikban. A túra különösen azoknak érdekes, akik látták az 1967-ben forgatott filmet és ismerik a cselekményt. Ahogy elindulunk a pilisborosjenői levendulás melletti parkolóból, úgy 20 perc után pillanthatjuk meg a falakat a bokrok között. A BudaPestkörnyé agglomerációs hírportál elődje, a Budapest Környéke című újság 100 évvel ezelőtt már ismert kiadvány volt az agglomerációban. A cikkeinket havonta 300 ezer alkalommal olvassák el itt az interneten. Egri vár másolata - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Köszönjük, hogy te is itt vagy! Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyé – részletek itt. Gyönyörű panoráma Útközben jobbra tekintve a Pilis 534 méteres csúcsa a Nagy-Kevély magasodik a völgy fölé, ez a hegy szerepelt a filmben a vár mögött.
Könnyen megközelíthető A másolat vár ma is áll, szerencsére nem bontották el és bárki által díjmentesen meglátogatható. Az építményt Pilisborosjenő felől érdemes megközelíteni. A település szélén, a Prohászka Ottokár utca végén ingyenes parkolóhelyek vannak kialakítva, így autóval is könnyedén el lehet jutni a várhoz vezető rövid túra útvonalhoz, de természetesen buszmegálló is van a közelben és közvetlen buszközlekedés zajlik a főváros és Pilisborosjenő között, így tömegközlekedéssel se problémás oda eljutni. A túra útvonala. A parkoló Pilisborosjenőn, a Prohászka Ottokár utca végén található; Térkép forrása: GoogleMaps Egy könnyű séta A várhoz a faluból könnyű terepen vezet az út és nagyon kellemes tempóban sem vesz több időt igénybe egy óránál, még akkor sem, ha megállunk közben nézelődni, élvezni a táj szépségét. A településről egy földút visz ki. Azon elindulva egy széles fennsíkon találjuk magunkat, ahol egy levendulamező mellett haladunk el. Innen az erdőbe beérve két választási lehetősége van a kirándulóknak.
Az izzasztó kaptató próbára tesz majd bennünket, de az izgalmas terepnek, és a feketefenyők látványának köszönhetően nem érezzük majd teljesíthetetlennek a távot. Szent Vid plébániatemplom Júlia lépcső Amint elérjük a Nagy-Kevély és az Ezüst-Kevély közti nyerget, meglátjuk majd a piros sáv jelzést. A piros sávot követve az Ezüst-hegy csúcsán (415 m) csodálatos panoráma fogad, innen pedig célba vehetjük a Nagy-Kevély csúcsát (534 méter). Kisebb gyerekekkel óvatosan haladjunk, mert az út nem csak meredekebbé, de sziklásabbá is válik, a haladás néhol igen nehézkes. A hegycsúcsról ellátni a Gellért-hegyig, felfedezhetjük a Budai-hegység csúcsait, a János-hegyet, a Hármashatár-hegyet, de a Nagy Szénást és a Nagy Kopaszt is jól láthatjuk. Az alattunk fekvő települések látványa is igen megkapó. Remek képeket készíthetünk madártávlatból, ráadásul innen már lefelé vezet majd az utunk a Kevély-nyeregig, így alkalmunk nyílik egy kicsit megpihenni. Kevély-nyereg A Kevély-nyereg a Kis- és Nagy-Kevély között található, több turistaút, és a Pilisborosjenői Kevélyhegyi Tanösvény is itt halad.
Az 534 méter magas Nagy-Kevély a Kevélyek hegycsoport (Ezüst-, Nagy- és Kis-Kevély) középső tagja, amely a Pilis egyik legszebb részén magasodik Pilisborosjenő és Csobánka fölé. Egy Nagy-Kevély túra számos látnivalóval, természeti kinccsel és lenyűgöző panorámával ajándékoz meg, így ha el is fáradunk a nehéz terepnek köszönhetően, biztosan felejthetetlen élményekkel gazdagodunk. Túra a Pilisben: A Nagy-Kevély legszebb látnivalói A Nagy-Kevély meghódítása Egy túra a Nagy-Kevély legszebb látnivalóihoz kiadós kihívás elé állít bennünket, de a panoráma és a természet szépsége miatt mindenképpen érdemes megküzdeni az olykor igen nehéz tereppel. Az autónkat célszerű Pilisborosjenő központjában hagyni, majd a Szent Vid plébániatemplom mellől megkezdhetjük utunkat a piros négyzet jelzést követve. Elhaladunk a Júlia lépcső mellett, majd hamarosan a település lakott területének határára érünk. Fölénk magasodik az Ezüst-Kevély, amely nevéhez méltóan valóban ezüstösen fénylik. Innen az út igen meredekké válik, a sziklákon és a morzsalékos talajon haladva örülni fogunk annak, ha jó tapadást biztosító túracipőben indultunk el otthonról.
A magyarországi újságok szétröppentették a hírt: haldoklik hazánk egykori kormányzója. 1894. március 20-án este 11 óra előtt 5 perccel a "Nagy Száműzött" szemei örökre lecsukódtak. Öt perccel később a távíró elküldte Magyarországra az üzenetet, amely gyászba borította a nemzetet. Kossuth nem hagyott maga után sem személyes jellegű, sem politikai végrendeletet, amelyben rendelkezett volna végső nyughelyéről, vagy temetéséről, de azt mindenki tudta, hogy a nemzet nagy halottját hazai földön kell méltóképpen eltemetni. A temetés kérdése roppant kényes politikai szituációba sodorta az első Wekerle-kormányt. Az állami szertartással szemben Ferenc József tiltakozott, míg a nemzeti akaratot képviselő, a Függetlenségi és 48-as párt vezette baloldali ellenzék nemzeti hősnek járó, teljes körű állami pompával, sőt emléktörvénnyel járó díszceremóniát akart. E két határozott álláspont között kellett lavíroznia az ország és a bécsi udvar támogatását eddig egyaránt élvező kormánynak. Kossuth eltemetésére nem volt a magyar vezetésnek forgatókönyve, és Ferenc József révén a hivatalos állami ceremónia is kivitelezhetetlen volt, a nemzet gyásza tehát nem lehetett az ország gyásza is.
Ferenc József nem született trónörökösnek 1830-ban, de hároméves kora óta annak nevelték. Édesanyja, Zsófia jóvoltából igen keményen fogták, jól bírta a vasfegyelmet, később már maga szorította napi beosztását és egész életét szigorú szabályok közé. Gyermekkora ettől függetlenül teljes volt, anyjával bensőséges kapcsolatot ápolt. Imádta a vadászatot, az erdőjárást, a hadsereget, a díszszemléket, az egyenruhákat. Társaságban és bálokon is megállta a helyét, táncosnak sem volt utolsó, de nem kereste az effajta szórakozást, úgy vélte, elvonja a munkától. Ferenc József életét, halála pillanatáig minden percét a munka határozta meg: a birodalom első hivatalnokaként említette magát és így is élt. Puritán szobában, egyszerű katonai ágyon aludt, hajnalban kelt és késő éjszakáig az íróasztal mellett ült, sokszor csak enni állt fel. Utazás közben minisztereivel, diplomatáival tárgyalt, gyakran tartott audienciákat, ahol főnemestől a parasztig mindenkit személyesen fogadott. Az élet semmitől nem kímélte meg A családi élete nem alakult túl jól.
2022. április 1. 15:50 Csernus Szilveszter 1894. április 1-én több százezer gyászoló kísérte utolsó útjára a "magyarok Mózesét", Kossuth Lajost. Hazánk történelmének egyik legnagyobb alakja élete utolsó negyvenöt évét Magyarországtól távol élte le. Temetése sem volt zökkenőmentes, Kossuthot ugyanis volt ellensége, Ferenc József nem engedte állami költségen búcsúztatni. A temetéssel és a gyásszal kapcsolatos politikai viták utcai összecsapásokhoz vezettek. Az eseménynek, amely a kormány bukásához vezetett, az anyagi károkon túl két halálos áldozata is volt. A gyászmenet Klösz György felvételén A nemzet gyászba borul Az 1849. augusztus 17-én emigráló Kossuth haláláig politikai tényező maradt Magyarországon. A '40-es években kiépült kultusza továbbra is töretlenül jelen volt a mindennapokban, a parasztházak Kossuth-arcképes házi oltárától kezdve a pártpolitikáig. A Kossuth torinói lakásában élők és ott vendégeskedő magyarok aggódva hívták fiait, Ferencet és Lajost, miután 1894 telén lázas beteg lett a kilencvenkettedik életévét taposó agg hazafi.
A gyilkos a vallomásában azt mondta, hogy egyedül tervelte ki a merényletet, nem voltak segítői. A hatóságok kérdőre vonták ezt a kijelentést, mivel Svájcban sok politikai menekült tartózkodott, és nem tartották kizártnak, hogy Lucheni esetleg tagja lehetett egy szervezetnek, ami a császár életére törhet. Luchenit még az év októberében elítélték. Halálbüntetést akart, de mivel Genfben a halálbüntetést akkorra már eltörölték, életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Végül 1910-ben öngyilkosságot követett el a cellájában.