Ez egy szusszanásnyi pihenőt is jelentett. A déli pihenő alatt pedig kalapálták a kaszát. A kaszásokat a marokszedők követték. Sarlóval, hajolva szedték fel a learatott gabonát. Egy marok megközelítőleg annyi levágott gabona, amennyit egy ember lehajolva, kinyújtott karjával testéhez szorítva fel tud emelni. A népi gyógyászatban levelének, gyökerének főzetét hólyagpanaszokra, az érés után szedett kukoricabajuszt hashajtóként használták, a kukoricaszemek szénhidráttartalma pedig szabályozza a vércukorszintet. Búza népies never. A kukoricát tápláló, erőt adó ételnek tartják ( bizonnyára ismerik a magyar szólást, amit a szép erős vidéki emberekre szoktak mondani a "kolbászon szalonnán nevelkedett"-tet, nos az USA-ban úgy mondják "kukoricán nőtt"). Konyhai felhasználása A szemek magas cukor és keményítő tartalma adja jellegzetes édes ízét, ezért egyaránt készíthető belőle sós és édes étel is. A piciny 8-10 cm-es még éretlen kukoricacső savanyítva kitűnő csemege, de grillezhető, süthető, pattogatható, főzhető, franciasaláták, saláták, levesbetétek alapanyaga, és készíthető belőle püré is.
Az élelmiszeripar sem nélkülözheti, a gyerekek körében igen népszerű ( a fogorvosok körében már kevésbé) gumicukrok legfontosabb alapanyaga a kukoricaszirup, de készül belőle chips és egyébb hízlaló finomság is. Na és a lisztje, az a gyönyörű sárga kukoricaliszt, micsoda színt, ízt tud adni a palacsintáknak, kenyereknek, rántásoknak. Erdő péter nagyváradi rabbi 6 órás minimálbér kalkulátor
Vizelethajtó hatása van. Segítséget nyújt a vesehomok lökésterápiájában valamint a húgyúti fertőzéseknél. A népi gyógyászatban reumatikus panaszokra alkalmazzák. Hámosító hatása miatt bőrkiütésekre, valamint pattanásos bőrre is segítséget nyújt, illetve köhögés ellen légcsőhurut esetén is ismert alkalmazása. Jó tudni a Tarackbúza, közönségesről! Homeopátiás szerként húgyúti gyulladásra adják. Búza népies neve. Érdekesség a Tarackbúza, közönséges kapcsán: Jellegzetessége, hogy a talajban található világos színű tarack gyökere minden darabja képes teljes értékű, új hajtást nevelni, emiatt a kultúrkertekben nem örvend népszerűségnek. A Tarackbúza, közönséges az alábbi gyógynövény kategóriába tartozik: Zöld vagy nem feltűnő virágok, egyszikűek.
Ezáltal bizalmassá teszi a hangvételt, s egyúttal az üzenet az olvasónak is szól. A város peremén szerkezetileg 5 egységre bontható. A költő mindig összefoglaló, ténymegállapító sorokkal nyit új részt. Az 1. egység (1. versszak) a keret, a költő monológja, melyben általánosságban mutatja be a külvárost. A 2. egység (2-7. versszak) egy önelemző rész, melyben József Attila a munkásosztály kialakulásának történelmi-társadalmi folyamatát mutatja be. A költő az anyag gyermekeiként jellemzi a munkásokat. Az anyag, a gép (amely feldolgozza az anyagot) és a munkás (a munka) egymáshoz való viszonyát vizsgálja. A tőkés társadalom (kapitalizmus) anyagelvű és csak a maga hasznát keresi, így szerepe ellentétes az anyag, a gép és a munkás társadalmi feladataival (szocializmus). A 3. egység (8-10. versszak) a gépet az ipari társadalom jelképeként mutatja fel. A gép osztályok fölött álló hatalomként jelenik meg: a burzsoáziát a pusztulásba kergeti, a munkásosztályt viszont szolgálni fogja. A munkás kezében a gép "kezes állat", mivel a munkás ismeri és alkalmazni is tudja az anyagi világ törvényszerűségeit.
Mit keres itt ez a fény a sötétben Rágom a párnám új huzatát Mert szép szemed az ami felver az éjjel Hajnali széllel itt futok én A város peremén Hajnali szélben várunk Te meg én Lüktet az égnek a kékje a napnak a fénye ha rásüt az arcomon ég Mert nem futamít meg többször elmegyek érted Utánam a vízözön itt jön Erdő közepén Bárhova nézek látom a TV-t Hallom a hangod bús moraját Kis pirulákban érzem az ízét Oldja a mérge a szád mosolyát Haj!
Az 1. és a 2. szakasz szorosan összetartozik, hasonlataik egyetlen nagy hasonlat részei: a város peremén, alkonyatkor úgy rakódik le a korom, ahogy lelkünkre ül, szívünkre kövesedik a kor. A költő az 1. szakasz konkrét, tárgyias világához hasonlítja a 2. szakasz felvillantott társadalomképét, tehát az elvontat ("Lelkünkre így ül ez a kor"). A város pereme a költő életének tipikus színtere, egyúttal a munkásosztály is itt él és dolgozik. Az osztály ittléte törvényszerű, a költőé viszont a sorsközösség vállalásának jelképes kifejezője. A verskezdő helymegjelölés egyúttal a vers címe is. A címben lévő kép természetesen csak a vers ismeretében és a költői életmű egészének összefüggéseiben nyeri el teljes értelmű jelképiségét. Tárgyi elemeiben teljesen konkrét a város peremének képe, de nem egy bizonyos tájat rajzol, hanem általánosít, a külvárosi tájak jellegzetességeit keresi. Az általánosítást segíti elő az ismétlődést hangsúlyozó időszemlélet is: "ahol élek"; "alkonyokon". A 2. szakasz társadalomképébe (elvontságába) viszont újra beépül a konkrét külvárosi táj képe, amely az előzmények után már eleve jelképesebb értelmű, s a mondat második fele teljessé teszi a konkrét és az elvont jelentéssíkok egybefonódását.
A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a `guanó`, keményen, vastagon. Lelkünkre így ül ez a kor. És mint nehéz esők vastag rongyai mosogatják a csorba pléhtetőt - hiába törli a bú szivünkről a rákövesedőt. Moshatja vér is - ilyenek vagyunk. Uj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket e szörnyű társadalom öntőformáiba löttyintve forrón és szilajon, hogy helyt álljunk az emberiségért az örök talajon. Papok, katonák, polgárok után igy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. Elpusztíthatatlant annyian, mióta kialakult naprendszerünk, nem pusztítottak eddig, bár sok a mult: szállásainkon éhinség, fegyver, vakhit és kolera dúlt. Győzni fogó még annyira meg nem aláztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok: a földre sütöttük szemünk.
A költő, a rokon, nézi, csak nézi, hull, csak hull a kövér, puha korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon. A költő – ajkán csörömpöl a szó, de ő, (az adott világ varázsainak mérnöke), tudatos jövőbe lát s megszerkeszti magában, mint ti majd kint, a harmóniát.
Később csatlakozott hozzájuk Sárkány Bertalan ütőshangszerekkel a Mary Popkids zenekarból, végül pedig BenkŐ Dávid a PASO-ból. Klasszik Lasszó - Magyar szakítós koncert a Várkert Bazár Szárazárok színpadán Ebből jött létre az alkalmi alkotócsoport, ami idén új, Magyar Szakítós című műsorával szerepel fesztiválokon, klubokban, színházakban – július 12-én a Várkert Bazár Szárazárok színpadán lépnek fel. "És három év. Annyi ideig voltunk együtt a lánnyal. Három év ment a levesbe, vagy a kukába, esetleg beszáradt zacskós leves a kukába. Az meg a komposztba. Vagy nem tudom. Nem vagyok zöld. Csak próbálom. Nem, inkább csak próbálok úgy csinálni, mintha próbálnám. Amióta elment, nem gyűjtöm a szelektívet. " - nyilatkozta Czinki Ferenc író. Kit érdekel mikor van vége? De kezdődjön már el! Nekem csak két dologgal van bajom: a megöregedéssel, a szerelemmel, a szerelem hiányával, a szabadsággal, az élettel és az élet kihasználatlanul maradásával. Jaj, ez még csak egy. Akkor a magánnyal is. " - mondta Kemény Zsófi.