A terméket a gyerekek tartózkodási helyeitől távol, el nem érhető – kb. 2 méteres – magasságban kell elhelyezni. A csapdában található csalogatóanyag vízoldékony fóliában van elhelyezve, ami a hozzáadott víz hőmérsékletétől függően 5-10 perc alatt feloldódik. A teljes vonzó hatás eléréséhez - az időjárástól függően - 2-3 nap szükséges. A csalogató folyadék besűrűsödésének megelőzésére az elpárolgott vizet időnként pótolja. A megtelt csapda használat után a szemétbe dobható, azonban ügyelni kell arra, hogy a haszonállatok ne férjenek hozzá. Ember számára kellemetlen szaga miatt a csapdát lakásba ne helyezze ki. Megfoglak – BIOSTOP Farm légycsapda – irtószer nélkül pusztít. Felhasználás előtt mindig olvassa el a termék címkéjét is, és a felhasználási utasításban leírtakat minden körülmény között tartsa be! Forrás: Biztonsági adatlap
kb. 000 légy befogására alkalmas irtószermentes rovarcsapda. állattartó telepeken, családi gazdaságokban illetve hús- és élelmiszer-feldolgozó üzemek, szenyvíz-szikkasztó telepek, trágya- és szemétdombok közelében javasolt. Előnyei: A környezetre teljesen veszélytelen, irtószert nem tartalmazó rovarcsapda, amely kiválóan vonzza a legyeket. Egy csapda kb. BIOSTOP Farm Légycsapda III.. 000 légy befogására alkalmas. Használati utasítás: Vegye ki a dobozból a csapdatestet, a tölcsért, a sárga színű fedelet, valamint a rézhuzalt. Tekerje ki egyenesre a csapdatesthez rögzített zacskót. A tölcsér segítségével töltse fel a zacskót a nyílásokon keresztül 0, 5 liter, nagy melegben 1, 0 liter langyos vízzel, majd a fedelet az ábra szerint pattintsa rá a csapdatestre. Az összeállított csapdát a rézhuzal segítségével függessze fel a legyek által szívesen látogatott, napos, huzatmentes helyekre. A terméket a gyerekek tartózkodási helyeitől távol, el nem érhető – kb. 2 méteres – magasságban kell elhelyezni. A csapdában található csalogatóanyag vízoldékony fóliában van elhelyezve, ami a hozzáadott víz hőmérsékletétől függően 5-10 perc alatt feloldódik.
Alkalmazható házak, nyaralók kertjében, piacon, zöldség-gyümölcs és húsáruüzletek környékén, szőlőtermelő helyeken, illetve bármely szabadtéri helyen. Tovább Generációk óta működik A környezetre teljesen veszélytelen, irtószert nem tartalmazó rovarcsapda, amely kiválóan vonzza a házi legyeket. A tokjából fülénél fogva óvatosan kihúzott szalag huzatmentes helyre függesztendő. Hideg időben használat előtt szobahőmérsékleten tartandó. Tovább Rágcsálók és mászórovarok ellen Egerek, patkányok, mászórovarok – például csótány, hangya – irtására használható. Nem mérgező, nem gyúlékony, színtelen és szagtalan. Minősége víz és nedvesség hatására sem romlik. Szükség esetén benzinnel eltávolítható. Tovább Szexferomont tartalmaz A lakásokban, élelmiszerboltokban és raktárakban megjelenő aszalvány-, készlet-, liszt- és déligyümölcsmoly jelenlétének jelzésére, illetve kismértékű fertőzésük felszámolására. A feromontartalma 6-8 héten keresztül hatékonyan vonzza a hímeket. Semmiféle irtószert nem tartalmaz.
Termékei szinte minden kártevő kiirtására hatékony megoldást kínálnak: egér, muslica, légy, hangya, csótány, darázs, élelmiszermoly, ruhamoly. A közel 50 éve működő vállalat vezető helyet vívott ki az otthoni kártevőmentesítésben és a professzionális háztartási irtószer gyártásban és forgalmazásban. Irtószermentes rovarcsapda 1db-os kiszerelésben Felhasználható állattartó telepeken, családi gazdaságokban illetve hús- és élelmiszer-feldolgozó üzemek, szennyvíz-szikkasztó telepek, trágya- és szemétdombok közelében legyek befogására. kb. 000 légy befogására alkalmas irtószermentes rovarcsapda. állattartó telepeken, családi gazdaságokban illetve hús- és élelmiszer-feldolgozó üzemek, szenyvíz-szikkasztó telepek, trágya- és szemétdombok közelében javasolt. Előnyei: A környezetre teljesen veszélytelen, irtószert nem tartalmazó rovarcsapda, amely kiválóan vonzza a legyeket. Egy csapda kb. 000 légy befogására alkalmas. Használati utasítás: Vegye ki a dobozból a csapdatestet, a tölcsért, a sárga színű fedelet, valamint a rézhuzalt.
A tolnai sváb gazdák azonban élelmesek voltak, és a szomszédos Somogy megyéből szerezték be a korábban elszármazott bonyhádi teheneket, borjakat. Rendszeresen sikerrel mutatták be a mezőgazdasági kiállításokon és vásárokon. Az 1894. évi kiállításon bemutatott szarvasmarhák közül Monostori Károly állatorvos, főiskolai tanár értékelése szerint a svájci fajtákból való egyedek voltak a legjobbak. De külön dicsérte a bonyhádi tájfajtát, amiből a kiállításon 170 egyedből álló csoportot tekinthettek meg a látogatók. 1896-ban, az ezredéves kiállításon a szarvasmarha-ágazat nagy szerepet kapott. A magyar szürke 36, 3, a szimentáli 14, 8, a borzderes 16, 8, a bonyhádi tájfajta 4, 7, a többi tájfajta együttesen 12%-ot tett ki. KEZDŐLAP - MTE. A bonyhádi tájfajta tejtermelése ekkor az élmezőnybe tartozott a kiállított tehenek közül 2254 literes tejtermelésével. Csak a szimentáli, a borzderes és a Vas megyei tájfajta előzte meg. Később is szép eredményekkel büszkélkedhetett a fajta kiállítója. 1907-ben a hőgyészi tehén- és üsződíjazásra 1929 db bonyhádi tájfajtát vonultattak fel, míg magyar szürkéből csak 91-et.
A fajta nagyon jól tűri a szélsőséges időjárási viszonyokat, elviseli a nagyon meleg nyarat és tűri a nyirkos hideget, ami fontos szempont a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodási kényszer idején. A magyartarka egy hazai szarvasmarha fajta, jelentős genetikai értéket képvisel, megőrzése és továbbfejlesztése stratégiai fontosságú az egyre inkább globalizálódó tenyésztési folyamatok közepette. A magyartarka tenyésztésszervezését, genetikai fejlesztését és nemzetközi képviseletét az 1989-ben alakult Magyartarka Tenyésztők Egyesülete látja el, és ők koordinálják a genom vizsgálatot, valamint alkotják meg a modern tenyésztési programot.
Ez kedvezett a különböző tájfajták kialakulásának. Az Alföldön szürkemarhabikát, a Dunántúlon szimmentálit, a Felvidéken pinzgauit, a Kárpátokban a borzderes bikákat lehetett használni a köztenyésztésben. Így alakultak ki a tájfajták, amelyek közül a legrégibb, és leghíresebb a bonyhádi pirostarka, amely kiváló tejtermelő volt, elsősorban nyugati fajták keresztezésével nyerték. Több marhafajta hatással volt a kialakulására, de főként a Tolna megyei földbirtokosok által Svájcból importált berni fajta. Később tervszerűen beavatkozva a tenyésztésbe két szimmentáli bikával javítottak az állományon. A szimmentáli bikák sötétebb piros színt eredményeztek, innen a pirostarka elnevezés. 1890-ben mutatták be Bécsben, majd a fajta a millenniumi kiállításon I. Magyartarka szarvasmarha. díjat nyert. Azóta is a nemesítésben pirostarka szimmentáli bikákat használnak. A bonyhádi marha kettős hasznosítású (régebben hármas vegyes hasznosítású volt), elsősorban kiváló tejhozama tette népszerűvé a gazdák közt, de kiváló a húshozama, és húsminősége, ezenkívül régebben igázásra is használták.