1720-ban és 1721-ben is partra szálltak az orosz seregek. A svéd hadsereg felbomlott, így 1721. augusztus 30-án Oroszország és Svédország megkötötte a nystadi békét, lezárva a nagy északi háborút. A nystadi béke A nystadi béke értelmében Oroszország birtoka lett Észtország, a Finn-öböl mindkét partja (Ingermanland), Délnyugat-Karélia és Viborg vára. Finnország többi része svéd kézen maradt; az orosz seregek a békekötés után kivonultak Finnországból. Livóniáért Svédország 2 millió birodalmi tallér kártérítést kapott és szabadkereskedelmi jogot az ottani gabona vámmentes vásárlására. A nagy északi háborúval Oroszország megerősítette pozícióját a Baltikumban. Livónia és Észtország Oroszország egy-egy kormányzóságává vált. A nystadi békekötés után két hónappal I. Péter felvette az imperátor címet, és Oroszország hivatalos megnevezését Orosz Birodalomra változtatta. Érdekesség Bereményi Géza 1970-ben megjelent A svéd király című első kötetének címadó novellája XII. Károly dél-oroszországi hadjáratához kapcsolódik.
A nagy északi háború (1700–1721) Svédország és az ellene szövetkezett hatalmak, Dánia, Lengyelország, Oroszország sokéves, jelentős területekre kiterjedő harcaival telt. A háború nagy fordulatát az 1709. évi poltavai svéd-orosz csata hozta, amelyben a svéd hadsereg súlyos vereséget szenvedett. A csatából a svéd király a serege maradékával moldvai területre vonult, ahol török fogságba került. Károlynak, a kiváló, nagy tekintélyű hadvezérnek sikerült azonban rábírnia a szultánt, III. Ahmedet (1673–1736) és a török hadvezetést, hogy a kelet-európai térségben megerősödött Oroszország ellen hadba lépjen. A török-orosz háború 1710 novemberében indult, de a Moldva területén, orosz vereséget hozó Stănileşti -csata után (1711. július 18. ) a felek békét kötöttek. A béke azonban ingatag volt, 1713 újabb orosz ellenes török hadüzenetet hozott, jelentősebb harcok a térkép ábrázolta régióban azonban csak a Baltikum területén történtek. Itt, az 1709 és 1715 közötti időszakban Oroszország jelentős területeket szerzett.
Károly dél-oroszországi hadjáratához kapcsolódik. Külső hivatkozások [ szerkesztés] A nagy északi háború csatáinak időrendje Kapcsolódó cikkek [ szerkesztés] északi háború (1655–60) északi háború (1674–1679) (skånei háború avagy svéd–brandenburgi háború)
A rezervátum fő érdekessége az ún. bazaltorgona, amelyet egyedien hajlott, szabályos hat és ötszögű, viszonylag vékony bazaltoszlopok képeznek. A vár építéséhez szükséges bazalt bányászata során tárták fle a középkorban a várhegy keleti lejtőjén. Salgótarján városától északi irányban, a Medves-vidék egyik vulkanikus kúpján, dacolva az évszázadokkal, emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék. Csák máté var http. Metszet Somoskő váráról az Ország-Világ 1885. évfolyamában Története Korai vármagját a vidéken birtokos Kacsics nemzetség emeltette a 13. század második felében. Az Árpád-házi uralkodók férfiágának kihalását követő anarchikus belháború idején a nemesi család kénytelen volt behódolni Csák Máté tartományúr előtt. A korabeli oklevelek szerint Anjou Károly serege 1320-ban foglalta vissza a Csák birodalomból Fülek és Sirok várait, ekkoriban kerülhetett királyi kézbe a somoskői várbirtok is.
Ágyúk hiányában azonban csak kiéheztető blokáddal próbálták megszerezni a várat. A császári parancsnok megadásra felszólító levelét a védők visszautasították. Thököly Imre, a várúr fia még régebben Erdélybe szökött, a parancsnokságot a súlyosan beteg, idős Thököly István vezette. Drégely vára és Drégelypalánk: minden, amit tudni kell. Végül az ellenállás csak a halála után tört meg, a védők - szabad elvonulás fejében - megnyitották a kapukat a császári csapatok előtt, akik bevonultak Árva várába. Az elhunyt Thököly István főnemes testét császári parancsra majdnem 9 hónapig temetetlenül hagyták, utána pedig nem Késmárkra, hanem csak helyben engedték eltemetni a Thurzó família sírboltjában. Heister császári tábornagy - szinte kivételként ebben a vészterhes időszakban - pontos leltárt készített a talált értékekről, és készpénzről, ennek alapján küldték fel Bécsbe a közel 3 millió Ft (! } értékű vagyont. Alig két esztendő múlva a fellázadt környékbeli jobbágyok Pika András vezetésével megszállták a 30 főnyi zsoldos által védett várat. Rövidesen azonban a túlerővel megjelenő katonaság visszavette, Spork generális pedig az elfogott 24 falusi bírót kegyetlenül kivégeztette.
Itt is felszállhatunk a hazafelé tartó vonatra, de nekünk legutóbb azonban a 2 óránként közlekedő szerelvényt nem sokkal késtük le, ezért tovább sétáltunk a zöld utak Z jelzésén, a nagyoroszi kálvárián át a Nagyoroszi vasútállomásra. Így túránk 11 km-es lett, 350 m emelkedéssel, amit a 4, 5 és 7 éves gyerkőcök is könnyedén teljesítettek. Drégely vár túra és kirándulás Drégely vár megközelítés Megközelítés autóval és parkolás: Drégelypalánk felöl Autóval hajts el egészen a Schaffer-kútnál lévő parkolóig. Ide úgy jutsz el, ha bemész Drégelypalánkra, majd követed a Drégely vára útjelző táblákat. Egy kevésbé kiépített, köves, később föld úton fogsz továbbhaladni a falut elhagyva. Lassan el fogod érni a Nomád tábor közelében fekvő parkolóhelyet. Csák máté vára programok. It tudod hagyni az autódat, és megkezdeni a kirándulást, túrázást. Megközelítés autóval és parkolás: Nagyoroszi felöl Autóval a 2-es főútról, közvetlenül a vasútállomás után ágazik le balra egy meglehetősen rossz minőségű, kátyús betonút, mely az elhagyott honvédségi terület után még hosszan kanyarog felfelé az erdőben.
Maga Giskra János a várban egyezkedett Hont és Nógrád megye küldötteivel. A 1455-ban (fiú örökösök hiányában) Szécsényi László vejeinek, Guthi Országh Mihálynak és Losonczy Albertnek zálogosította el vagyonát, benne Hollókő várával. század végén és a 16. század elején, a Losonczyak és Guthi Országok jelentősen átalakíttatták a várat. Az ötszögletes lakótorony és palota együttesét kibővítették a külső várral, ahol helyet kapott az istállók és raktárak sora. Miután a török 1541-ben elfoglalta Buda várát, egyre nagyobb veszélybe kerültek a nógrádi várak is, melyeket a Habsburg hadvezetés beletagolt a királyi végvárrendszerbe. Csák máté var.com. A vár falai között állomásozó helyőrség feladata volt megakadályozni a rablóportyáikra induló török lovascsapatok betörését a környező jobbágyfalvakba, de csekély létszámuk miatt ezt csak nehezen tudták végrehajtani. Metszet Hollókő váráról a Vasárnapi Újság 1861. évfolyamában A nógrádi várakat Ali budai pasa az 1552-es hadjáratában sorra elfoglalta. Közéjük tartozott Hollókő is, melynek védői a hatalmas sereg közeledtére ellenállást nem tanúsítva menekültek posztjukról.
Mivel a szemben lévő hegycsúcson álló kerekre fektetett fatörzset a ködös időben nem nehéz egy nagy ostromágyúnak nézni, a védelem nem sokat tanakodott azon, mi tévő legyen: megadta magát. A vár csellel került a török kezére, de közel 40 év múlva visszaszerezte a királyi sereg megsemmisítve a megmaradt védőműveket. 1845 nyarán a nagy magyar költő, Petőfi Sándor meglátogatta a várromot, amely annyira lenyűgőzte, hogy egy költeményt is írt róla Salgó címmel. Csák Máté Vára. A helyi monda szerint Petőfi lóháton érkezett a várba és felugratott egy kis sziklára a kapu mellett, a patkónyom azóta is látható. De nézzük meg kicsit a legérdekesebb részt: hogyan is nézett ki szerkezetileg Salgó vára? Az erődítmény maga három részre oszlott: az alsó várra, a középső várra és a felső várra, mely a a vulkanikus szikla tetejére épült. Utóbbi egy többszintes, 7, 5×9, 5 méteres torony, amely mára a vár leginkább megmaradt része. Valószínűleg a XV. század végén a toronyhoz csatlakozó falazott udvart keresztirányú osztófalakkal több részre osztották, majd az udvar helyén egy kétemeletes palotát építettek fel, melynek második emelete favázas szerkezetű lehetett.