A rövidtávú előrejelzéseknél részletesen ismertetett módszerek közül a középtávú prognózisoknál alapvetően a számítógépes előrejelzésekre alapozunk, de még ennél az időtávnál is szerepet kapnak a hagyományos szinoptikai ismeretek, az előrejelzők tapasztalatai, illetve a szinoptikus-klimatológia feldolgozások eredményei. A középtávú előrejelzések beválásában, illetve az előrejelzések információ-tartalmában különösen nagy fejlődés következett be az elmúlt évtizedekben. A modellek beválása folyamatosan javult, de e javulás nem volt töretlen. Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy az ECMWF modell beválásában az elmúlt 30 évben még a 12 havi mozgó átlaggörbén is megfigyelhetők visszaesések. Az ábráról egyébként az olvasható le, hogy hányadik nap következik be az 500 hPa-on 60 hPa-t elérő hiba: a 80-as évek elején ez a 4. OMSZ Meteora. napon, míg napjainkban a 8. nap környékén következik be. Tehát ma a 8. napra ugyanolyan jó minőségű prognózist tudunk adni, mint 30 évvel ezelőtt a negyedik napra. (Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a javulás mértéke rövidtávon az utóbbi években kisebb. )
A javítás minimuma évek óta a második, harmadik nap környékén van, később az ensemble előrejelzések használatával növekszik a javítás mértéke a determinisztikus modellhez képest. Ennek legfontosabb forrásai: Középtávon is figyelembe vesszük a szinoptikus-klimatológiai sajátosságokat (pl. inverzió), Több más (német, amerikai, stb. Megváltozik az időjárás a jövő hét elején, OMSZ előrejelzés - Napi.hu. ) modellt is használunk, Egyre jobban alapozunk az ensemble előrejelzésekre, Kiszűrjük a modellek naponta bekövetkező ingadozásait (a determinisztikus modellek jobban, az ensemble átlag kevésbé ingadozik).
Hosszútávú előrejelzések készítése Mivel a légkör matematikai értelemben kaotikus rendszer, mely erősen érzékeny a kiindulási mezőben megtalálható pontatlanságokra, az előrejelzéseknek a kezdeti mezőben fellépő kikerülhetetlen hibák növekedési üteme által meghatározott időbeli korlátjuk van. Numerikus kísérletek tapasztalatai azt mutatják, hogy az előrejelzések hibája az idővel előbb gyorsan, majd lassabban növekszik, végül megközelíti vagy eléri az időjárási elemek átlagos változékonyságának mértékét. Ha az átlagos változékonyságot mértékül választjuk, akkor megadható az az időszak, amelyen túl az előrejelzések hibája tűrhetetlenül nagy lesz. Ezt az időtartamot tekintik az előrejelezhetőség határának, melyet két hétben állapított meg Lorenz (1969). 40 fokos hőség sújt le Nyugat-Európára Kiderül - Időjárás. Ennek értelmében bármilyen pontosan is becsüljük a kiindulási állapotot, a légkör állapotát nem tudjuk előrejelezni két hétnél távolabbra. Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor mi alapján készíthetünk több hónapra szóló előrejelzéseket? Egyrészt fel kell használnunk olyan információ-forrásokat, melyek rövidebb időtávon nem meghatározóak, másrészt figyelembe kell vennünk, hogy a Lorenz által kapott két hetes időhatár csupán azt zárja ki, hogy napi felbontású előrejelzéseket készítsünk több hónap időtartamra, és azt nem, hogy több napra, illetve teljes hónapra vonatkozó átlagértékeket előrejelezzünk.
Ennek megfelelően az OMSZ által kiadott, az Európai Középtávú Előrejelző Központ (ECMWF) előrejelzése alapján készült hosszútávú prognózisok sem tartalmaznak, és nem is várható el, hogy tartalmazzanak tetszőlegesen kiválasztott időpontra vonatkozó előrejelzéseket. Nyomatékosan hangsúlyoznunk kell mindezekkel együtt is, hogy még ezek beválása is — pedig csupán átlagértékekről van szó — messze elmarad a rövid- és középtávú előrejelzésekétől, ezért rájuk — különösen gazdasági — döntéseket nem célszerű alapozni. A dinamikai alapú hosszútávú előrejelzések készítésének alapja a felszíni határfeltételek, és az ezekkel kapcsolatban álló légköri tulajdonságok változásának nyomon követése. A felszín bizonyos paraméterei lassan változnak, melyre a legfontosabb példa a tengerfelszín hőmérséklete (az óceánok hatalmas hőtároló-képességének következtében), míg más paraméterek rövid idő alatt megváltoznak (például a talajfelszín nedvessége). A rövid- és hosszútávú numerikus előrejelzések készítése közötti legfontosabb különbség tehát az, hogy a hosszútávú során figyelembe vesszük a lassabban változó felszíni kényszereket is, legnagyobb súllyal a tengerfelszín hőmérsékletét.
1. ábra Az ECMWF modell beválásának a javulása 1980-tól 2009-ig A középtávú előrejelzések módszertana a 2-3. napra vonatkozóan még nagyon hasonlít a rövidtávú előrejelzésekéhez, ezt követően azonban jelentősen eltér attól. Ennek oka, hogy ekkortól a prognózisok alapvetően az ensemble előrejelzésekre épülnek. Az ensemble technika térhódításával a prognózisokban mind jelentősebb szerepet kapnak a valószínűségi előrejelzések, illetve az előrejelzések megbízhatóságára utaló információk. Ennek következménye, hogy az elmúlt 5-10 évben látványosan megnövekedett a középtávú előrejelzések aránya a megrendeléseknél, és ezeket főként az energia-szolgáltatók már gazdasági döntéseknél is alkalmazzák. A középtávú prognózisokkal kapcsolatos, hogy az előrejelzések készítésénél egyre inkább használjuk a klasztereket is (lásd részletesen az esettanulmányban). Ezek segítségével bizonytalan időjárási helyzetekben különböző meteorológiai forgatókönyvek prognosztizálhatók. 2008-ban továbbfejlődött a klaszterezési technikánk.
Pénteken kezdetben gomolyfelhős idő várható záporokkal, zivatarokkal, de a hétvégén, főként vasárnap már sok napsütésre lehet számítani. Figyelmeztető időjárás-előrejelzés péntekre - Zivatar Figyelmeztető időjárás-előrejelzés péntekre - Forrá Figyelmeztető időjárás-előrejelzés péntekre - Felhőszakadás A Dunántúlon számíthatunk több felhőre, amelyek ott helyenként borongós időt is okozhatnak, keletebbre viszont gomolyfelhős idő valószínű többórás napsütéssel. Többfelé, illetve több alkalommal alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Időjárás-előrejelzés péntek délelőttre Időjárás-előrejelzés péntek délelőttre - Forrá Pénteken az ország középső harmadán több helyen, másutt elszórtan lehetnek záporok, zivatarok. A hevesebb gócokban felhőszakadás is előfordulhat. Az északi, északkeleti szél a Nyugat-Dunántúlon megerősödik, néhol viharossá fokozódik, emellett zivatarok környezetében is lehetnek erős, viharos széllökések. Időjárás-előrejelzés péntek délutánra Időjárás-előrejelzés péntek délutánra - Forrá A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13, 19 fok között alakul.
A sárga ragacsos fogólapok még július legvégén, augusztus elején is fogtak közönséges és keleti cseresznyelegyet. A májusi–júniusi párás időjárás hatására a fiatal hajtásokon rövid időn belül megjelent a levéltetűfertőzés is, ami a szüreti időszakra teljesedett ki, jelentős minőségi kárt idézve elő. A megsebzett gyümölcsöket 2019-ben sem kerülte el a gyümölcsmoníliás fertőzés, ami most is jelentős károkat okozott az érőfélben levő termésben. Az almáról nem csak azért kell külön beszélnünk, mert a legnagyobb jelentőségű gyümölcsünk, hanem mert meglehetősen sok kórokozója, kártevője van. Emiatt az almát átlagosan évente 10-12 permetezéssel javasolt kezelni, ha piacos terméket szeretnénk elérni Vegyük sorra, hogy mik az alma fő kórokozói és kártevői! Szőlő Permetezése Májusban, Moldova Szőlő Bora. (A teljesség igénye nélkül csak a legjelentősebbeket emelem ki. ) Kórokozók: Almalisztharmat: Egyre nagyobb jelentőségű betegsége az almaültetvényeinknek. A gomba a micéliummal telel át a rügyekben, a terjedéséhez pedig magas hőmérséklet és magas páratartalom A fertőzött rügyekből lisztharmatos hajtások fakadnak ki, ezek felületén jelennek meg a másodlagos fertőzésért felelős konídiumok, amelyek a növény többi részét, a leveleket és a terméseket is befertőzhetik.
A lisztharmat ellen szintén kontakt és szisztemikus hatóanyagú fungicidekkel védekezhetünk. A lombot permetezés sel, a fürtöt kiegészítő porozással védjük. Az alkalmazható készítmények közül a Thiovit Jet, Microthiol Special, Karathane Star, Domark 10 EC említhető meg. A permetléhez nedvesítőszert is adjunk. A szőlő nyárvégi növényvédelme – Seregély Nyár közepétől a szüretig a szőlő jelentős károsítója a seregély (Sturnus vulgaris) is. Kártételének problémája talán a szőlőtermesztés kezdeteivel egyidős. Sajátos jelenség Mag yarországon, hogy az északi heg yvidék szőlőkultúrái sokkal kevesebb seregélykárt szenvednek ilyenkor, mint a dunántúliak. Ennek bizonyára abban találjuk a mag yarázatát, hogy északon kevés a nád, a Balaton környékén viszont a sokezres csapatok mindenfelé találnak ilyen környezetben alkalmas éjjelező helyet. A védekezés klasszikus módszereivel (madárijesztők, kereplők, durranópatronok, hangszórók) történő riasztás általában csak nagyon rövid időre lehet eredményes. Kiskert ekben és nagyobb szőlőültetvényekben műanyagból készült védőhálókkal való takarása viszont tökéletes védelmet nyújt.
A műtrágyázás során a főbb tápelemeket (és csak azokat) nagyon töményen pótoljuk vissza a talajba. Ez a tápanyag visszapótlás tehát nem komplex, és a talaj savasságát is megnöveli. Ha ragaszkodunk a trágyázáshoz, használjunk szerves trágyát, és lehetőség szerint juttassuk vissza a szőlőbe a levágott vesszőket (már amit fertőzés miatt nem kell kihordani) és a törkölyt. Vegyük sorra a növényvédelem szempontjából fontos időpontokat és a kezeléseket! Három fő kórság támadhatja meg a szőlőt: a lisztharmat, a perenoszpóra és a botritisz. Ezek a tenyészidő eltérő szakaszaiban fertőznek - ehhez kell alkalmazkodnunk a felhasznált vegyszerekkel. A legelső munkákat akkor kell elvégezni, amikor a szőlő rügyei még zártak. Ilyenkor kéntartalmú szerrel lemosó permetezést ajánlott végezni, amely a szőlővesszőn áttelelő lisztharmat spórák csírázását gátolja. A lemosó permetezés lényege, hogy a vesszőkön folyjon le a permetlé, így biztosítva annak teljes beborítását. A kéntartalmú szerek mellékhatásaként az atkák száma is csökken.