Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Vajda János 1876 Húsz év mulva Teljes szövegű keresés Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül - Mult ifjuság tündér taván Hattyúi képed fölmerül. És ekkor még szivem kigyúl, Mint hosszu téli éjjelen Montblanc örök hava, ha túl A fölkelő nap megjelen...
Vajda János -Húsz év múlva - YouTube
A lírai én látszólag hideg nyugalommal, higgadtan emlékezik vissza régmúlt szerelmére. Címe egy hiányos mondat (nincs alanya, se állítmánya), amely várakozást kelt. Egy múltbeli ponthoz viszonyít, ezzel az idő múlására és a szerelem örök voltára utal. Húsz év múlva a költő már fenségesnek, megolvaszthatatlannak, megkörnyékezhetetlennek tartja magát, de a valóságban még mindig szereti Ginát. A vers alcíme: Gina emlékkönyvébe. Az alcím utal arra, hogy a mű a Gina-versek közé tartozik (a szövegben a lírai én egyszer sem említi Gina nevét). A vers hangulata elégikus, szomorú. Hangneme emlékező, nosztalgikus. Költői kifejezőeszközök: hasonlat, metafora, jelzők, megszemélyesítés, alliteráció. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5
Kézikönyvtár Verstár - ötven költő összes verse Vajda János Töredékek, rögtönzések Harminc év múlva Teljes szövegű keresés Mig a mesés homályos távol Választa el minket egymástól, Bár, mely felőled jött, a hír szele, Öldöklő volt, mint Számum lehe: Hogy megfertőzve a szűz, szent oáz, Körülte rabló ellenség tanyáz. S bár rejtve, hogy mind ez való, igaz, Szivemnek csak enyhe ír volt a vigasz. Hogy végtelen tér és örök idő Csak egyszer alkotott bár olyat, minő Te voltál s hasztalan repül tova Hozzád hasonlót nem szül már soha De csak nekem, csupán az én lelkemben Voltál ilyen, és amit vesztettem - Bár égető fájdalma óriás - De azt nem nyerheté el senki más. A végtelenben két átellenes Irányban bolygó egyén Száz üstökös és örökkévaló időben Csak egyszer találkozhatik Csak földi voltál bárki másnak Ők nem Most már mindennek vége Tündérregénknek vége Eltünt az árnyerdő éke, lomb virág Lelkünkben az erdők sűrűje és a lomb Hogy java nem lesz De istenekké csak így válhatunk De istenekké válhatnánk mi ketten És egyesülnénk egy érzelemben.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez (Gina emlékkönyvébe) Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély. Körültem csillagmiriád Versenyt kacérkodik, ragyog, Fejemre szórja sugarát; Azért még föl nem olvadok. De néha csöndes éjszakán Elálmodozva, egyedül - Mult ifjuság tündér taván Hattyúi képed fölmerül. És ekkor még szivem kigyúl, Mint hosszu téli éjjelen Montblanc örök hava, ha túl A fölkelő nap megjelen...
Az elévülést megszakító cselekményt követően az addig eltelt elévülési időt figyelmen kívül kell hagyni, és a végrehajtási jog elévülése újra kezdődik. Bizonyos esetekben a végrehajtási jog elévülése nyugszik. Az elévülés nyugvásáról akkor beszélhetünk, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Ebben az esetben, az akadály megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül a végrehajtási cselekményre akkor is sor kerülhet, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél kevesebb van hátra. Ha a követelés elévülési ideje 1 év, vagy ennél rövidebb, akkor az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül lehet még elévülést megszakító végrehajtási cselekményt tenni. Fontos, hogy a végrehajtási jog elévülésének nyugvásához csak olyan körülmény vezethet, ami a menthető okon alapul, és átmeneti jellegű. Így például önmagában nem eredményezi az elévülés nyugvását, ha az adósnak nincsen végrehajtás alá vonható vagyontárgya, vagy a végrehajtási intézkedések eredménytelenek voltak.
Érdemes mindennek utána járni (elkerülve ebben a végrehajtót, behajtó céget) kérdésünkre a választ internetes szakoldalakon, jogtárban, jogásznál és ügyvédnél keressük! 2021. szeptember 29. Szerkesztő "Keveset beszélj, fiam, vagy semmit. Ha valamit elhallgatsz, amit el kellene mondani, azt még mindig elmondhatod, de ha valamit elmondasz, amit el kellett volna hallgatnod, azon többet nem segíthetsz". ( Mikszáth Kálmán, Különös házasság című regényéből volt idézve) Vajon melyik követelő, bíróság, végrehajtó hívja fel a figyelmet az esetleges elévülésekre? Egyik sem és nem véletlenül. Általában a behajtó cégek az emberek mély tudatlanságával élnek vissza és szemérmetlenül használják ki s ha úgy tetszik aknázzák ki a saját hasznuk reményében. A MOKK – os levelekben már szerepel az ellentmondás lehetősége ( s ki tudja mi is az? ) a levél legelrejtetteb "zugában", legapróbb betűs részében! Ember legyen a talpán, mire ezeket a leveleket elolvassa, kihámozza és végül érti is, hogy miről lévén szó.