Az 1936-os Tengerszem kötetben már az egyéb novellák között szerepelnek az Esti Kornél történetek. Regényei Nero a véres költő (1922) Pacsirta (1924) Aranysárkány (1925) Édes Anna (1926)
Úgy érzem, hogy mindennél érdekesebb a magyar vidék és mindennél izgatóbb a magyar polgári osztály, amelynek fia és írója vagyok. Őseim hatod-hetedíziglen szegény, könyvet-bújó, intelligens emberek voltak, akik vidéken éltek-haltak, kis szobák ódon asztalain, horgolt arabeszkes (stilizált díszítés) terítőjén hagyták az életük és a kezük nyomát. A vidék a csodák földje. Aki itt nő fel, annak tágabb a szeme, mint azoknak, akik egy nyugodt, bölcsen berendezett fővárosban kapják az élettől a keresztséget. Engem a magyar kisvárosban rejlő titokzatosság, a vidéki emberben rejlő misztikum zaklatott írásra, és csak annyiban érzem magam írónak, amennyiben a vidékben munkáló erőtől kaptam erőt. Szerepjáték, éjszakai séták és szerencsejáték-függőség: ezek voltak Kosztolányi Dezső sztárallűrjei - Dívány. Ott, ahol nincs semmi esemény, csak bor, kártya és mély-mély szomorúság, a lélek élete meghatványozódik, nem tágul, csak mélyül, sűrű, intenzív, különös lesz. Minden vidéki élet csak lelki élet. Tizenhat éves koromig az ágyban feküdtem, betegen. A szobák atmoszférája, a családi élet idegessége reszketett bennem, és ma is a neuraszténia, az áldott és átkozott neuraszténia színes-üvegén látom szépülni és torzulni az életet, ez kínoz, hogy papírra rögzítsem azt, ami oly hamar elmúlik.
71 Közrejátszott ebben a nagypolitika is: Franciaország a bethleni konszolidáció éveiben fokozatosan nyitott Magyarország felé, ellensúlyozandó a Közép-Kelet-Európában meglévő német, illetve egyre erősödő angol és olasz befolyást. Maurice Fouchet budapesti főbiztos már 1920 októberében megfogalmazta a francia külügyminiszternek írt levelében: "A Közép-Európában betöltendő szerepünk szempontjából nagyon fontos, hogy a magyar fiatalságnak átadjuk gondolatainkat, és olyan hatást gyakoroljunk rájuk, melynek következményeképpen a mi befolyásunkat erősítik, és egyszer s mindenkorra elszakadnak a germán kultúrától. "72 A francia-magyar közeledés a harmincas évekre újabb lendületet kapott nagyban befolyásolta mindezt a gazdasági világválság idején kapott kölcsön is -, ami erősen éreztette hatását a kulturális életben. Kosztolányi dezső elite v2. A "francia kiadók magyar íróknak ingyen küldték új könyveiket, könnyűvé tették a Párizsba jutást, a francia követ személyét megválogatták" — írja Laczkó Géza —, 73 illetve sajtópropagandát folytattak, kölcsönösen népszerűsítve a két nyelvet és kultúrát.
Részletek a galériában! Kosztolányi egyik leghíresebb szeretője a Bécsben és Münchenben már ismert színésznő, Bulla Elma volt, akivel a harmincas évek közepén ismerkedett meg. Kattints a további képekért! A legendás költő 1919 január 27-én hunyt el. Leadfotó: Wikipedia / Székely Aladár
A palócok a szivárványt bábabukrá nak, azaz tündér szalagjának nevezik. [4] A szivárvány a sokszínűség és a béke szimbóluma; szivárványszín zászlót használ a melegbüszkeség mozgalom és egyes békemozgalmak is. Kezdetben a kézzel varrt zászló nyolc sávból állt, mindegyiknek megvolt a jelentése: a rózsaszín a szexet, a vörös az életet, a narancssárga a gyógyítást, a sárga a napot, a zöld a természetet, a türkiz a művészetet, az indigókék a harmóniát, az ibolya a lelket jelképezte. Azonban előállítási okokból két színt, a rózsaszínt és a türkizt elhagyták, és az indigót királykékkel helyettesítették. [5] Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Spektrum TV: A világegyetem II., 2013. július 22. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Halojelenség
Szivárványt akkor látunk, ha mögöttünk süt a nap és előttünk esik az eső vagy permetezve locsolnak. A szivárvány úgy keletkezik, hogy a Nap sugarai esőcseppeket érnek, abba behatolnak, megtörnek, színeire bomlanak. A színes fénysugarak az esőcsepp belső felületéről visszaverődnek és újabb töréssel kilépnek a cseppből. Kilépéskor a színek még jobban szétválnak, majd a szemünkbe jutnak. Különböző színeket látunk a szemünkbe érkező sugarak irányában az égen, ez a szivárvány. Néha mellékszivárványt is láthatunk (ebben a színek sorrendje fordított). Ez akkor keletkezik, ha a esőcseppekben kétszeres visszaverődést szenvedett sugarak jutnak a szemünkbe. A kétszeres visszaverődés miatt haloványabb a mellékszivárvány.
Ez a különbség szabad szemmel is látható. A törés mértéke függ a fény hullámhosszától, ami a színekért is felelős. A kék fény (aminek kicsi a hullámhossza) nagyobb szögben törik meg, mint a vörös (ami a legnagyobb hullámhosszú látható fény), és mivel a csöpp hátuljában található a fókuszpont, ezért a vörös lesz az ív külső szélén, a kék a belsőn (lásd az ábrán). A közhiedelemmel ellentétben a fény a csöpp hátulján nem szenved el teljes visszatükröződést, a fény egy része kilép. Azonban ez a fény nem képez egy másik szivárványt a szemlélő és a Nap között, mivel az ott távozó fény közel sem olyan erős, mint a látható szivárvány, így az ott kilépő színkép inkább újra fehér fénnyé áll össze ahelyett, hogy szivárványt alkotna. A szivárvány valójában nem az égbolt egy különleges pontján keletkezik, hanem a szemlélő és a Nap helyzetétől függ – ezért nem lehet a szivárvány végéhez odamenni. Minden esőcsepp ugyanabba az irányba továbbítja a fényt, de csak néhányukból származó fény éri el a szemlélődőt.