Ősszel vonuló darvak tízezrei találják meg táplálékukat a learatott földeken. A szegedi Fehér-tó jelenlegi formájában a gazdasági hasznosítási igény következtében alakult ki. Először 1905 -ben készült terv a tó hasznosításáról, amelynek az volt a lényege, hogy a tó egy részét halastóvá kell alakítani, kisebb részét pedig mezőgazdasági művelés számára lecsapolni, bár ez utóbbi irreális tervnek bizonyult a szikes talaj miatt. 1911 -ben elkészült a tógazdaság kialakítási terve és költségvetése és 1932 -re megépült az Algyői főcsatorna, amely lehetővé tette ezután a tó feltöltését vagy adott esetben annak lecsapolását. 1933 -ban kezdett üzemelni a halgazdaság a Fehér-tó 520 ha-os déli sávján. Fehér úti to go. A Tisza vizével való vízellátás a korábbi szikes élőhelyek megszűnéséhez és az édesvízi fajok megtelepedéséhez vezetett. A tó É-ÉNY-i része még megmaradt azonban eredeti állapotában. 1943 -ban újabb halastavat építettek, az ős-szikes területe ismét több mint 100 ha-ral csökkent. Megépítették a Majsai-főcsatornát, amely kettészeli a tavat, és feladata a víz elvezetése a Tiszába a semlyékekből, vízállásokból, mocsarakból.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: [email protected]
Hosszú, de fizikailag nem túl megerőltető, kanyargós úton kis idő múlva megérkezünk a Késmárki-Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) partján álló Zöld-tavi menedékházhoz (Chata pri Zelenom plese). Fehérvíz parkolóból a Késmárki-Zöld-tó mellett a Fehér-tavi-csúcsra Kép forrása: Nagy Árpád Galériáért katt a képre! 2. Fehér úti to site. A menedékháztól továbbra is a sárga jelzésű keskeny, meredek ösvény vezet a nyugati irányú, magasan fekvő Vörös-tavi-völgybe (Červená dolina). A völgyküszöbre felérkezve elmegyünk a kicsiny Vörös-tó (Červené pleso, 1811 m) mellett, majd később a Kék-tó (Belasé pleso, 1865 m) fölötti emelkedő végén a völgy bal oldalán traverzálva, felső részén láncokkal biztosított, meredek sziklákon érjük el a völgy zárlatában található Karó-tavi-átjárót (Kolový priechod, 2118 m). A főgerinc nyílásából a gerinc nyugati oldalán valamivel könnyebb, ám meglehetősen hullámzó, törmelékes-sziklás emelkedőn jutunk fel a szép kilátással rendelkező Fehér-tavi-csúcsra (2229 m). A csúcsról a Magas-Tátra keleti részének valamennyi fontosabb csúcsa, valamint a Bélai-Tátra teljes vonulata látható, de a távolban a Tátra-csúcs (Vysoká), a Tengerszem-csúcs (Rysy) és a Sas út (Orla perć) gerince is felfedezhető, a csúcsot határoló völgyeket pedig kisebb-nagyobb tavak díszítik.
1 1 Indulj el északkeletre ezen földút 2 Eddig: 0. 1 km| 1 perc Tovább enyhén jobbra keletre ezen Hidegvízvölgy utca 3 Eddig: 0. 2 km| 3 perc Tovább jobbra délnyugatra ezen földút 4 2 Fehér-úti-tó Eddig: 0. 4 km| 6 perc Tovább egyenesen délre ezen földút 5 3 Eddig: 0. 6 km| 9 perc Tovább élesen jobbra nyugatra ezen földút 6 Eddig: 0. 6 km| 9 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen földút 7 4 Eddig: 1. 1 km| 16 perc Tovább egyenesen délnyugatra ezen földút 8 Eddig: 1. 2 km| 17 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 9 5 Eddig: 1. 5 km| 22 perc Tovább egyenesen délkeletre ezen földút 10 6 Eddig: 1. 8 km| 27 perc Tovább élesen jobbra nyugatra ezen földút 11 Eddig: 1. 9 km| 29 perc Tovább egyenesen nyugatra ezen földút 12 7 Eddig: 2. 1 km| 31 perc Tovább egyenesen délnyugatra ezen földút 13 Eddig: 2. Fehér-tó - Szeged. 2 km| 32 perc Tovább egyenesen délre ezen földút 14 8 Eddig: 2. 6 km| 39 perc Tovább jobbra északnyugatra ezen földút 15 Eddig: 2. 8 km| 42 perc Tovább egyenesen északnyugatra ezen földút 16 9 Eddig: 3.