2020. május 28-án megszületett a főtanácsnoki indítvány, mely a keresetek elutasítását javasolja. (Lovas Dóra) Van, aki forrón szereti? – Klímatudatos közszolgáltatás-szervezés A klímaváltozás ma már Magyarországon is közbeszéd tárgya, s a figyelemfelhívások hangnemétől vagy közvetítőjének személyétől függően megosztó téma is egyben (ld. A közigazgatási és munkaügyi perek eljárási menete 2020. április 1-től | Miskolci Törvényszék. "Greta-jelenség"). A tudomány azonban egyetért abban, hogy a probléma létezik, s a földi élet feltételeinek megváltozását eredményezi, ami miatt érdemi intézkedések szükségesek. A földi átlaghőmérséklet emelkedése, a szélsőséges időjárási jelenségek, a természeti erőforrások rendelkezésre állásában bekövetkező negatív változások az életünk minden területére, így a közszolgáltatásokra is kihatnak. A 2020. napon beállított nyitvatartási idők szerda Sze 9:00 – 11:00 csütörtök Cs 9:00 – 11:00 péntek P 8:00 – 15:00 szombat Szo Zárva vasárnap V Zárva hétfő H 9:00 – 11:00 kedd K 9:00 – 11:00 Zárva. Nyitásig 1 h 47 min. Legyen Ön az első, aki elmondja véleményét az alábbi cégről: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Ossza meg tapasztalatait másokkal is!
Sem a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, sem a polgári perrendtartásról szóló törvény nem zárja ki azt, hogy a bíróság megvizsgálja, hogy ténylegesen fennáll-e a köztartozás – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/660/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság önkormányzati képviselői megbízás megszüntetése tárgyában hozott végzését. Változások a közigazgatási és munkaügyi perekben 2020. április 1-től | Miskolci Törvényszék. Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó önkormányzati képviselői megbízatását a képviselő-testület arra hivatkozva szüntette meg, hogy a tisztségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján méltatlanná vált, mert köztartozását értesítés ellenére sem rendezte. Az indítványozó a határozattal szemben bírósághoz fordult, keresetében arra hivatkozott, hogy ugyan a határozathozatal időpontjában a köztartozás-mentességi adatbázisban még nem szerepelt, tartozása azonban elévülés folytán már nem állt fenn. A bíróság a keresetet elutasította, amely döntéssel szemben az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult.
[3] Az indítványozó keresetében kérte a másodfokú határozat megsemmisítését az elsőfokú határozatra kiterjedően. Keresetében előadta, hogy az eljáró hatóságok számos eljárási jogszabályi előírást figyelmen kívül hagytak, ezért az építési engedélyezési eljárás jogszerűtlen volt. [4] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy az építési engedélyezési eljárásnak nem célja a tulajdonjogi megvalósíthatóság vizsgálata. A hatóságnak ebben az eljárásban az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. Miskolc: Átadták a közigazgatási és munkaügyi bíróság új épületrészét - épülettár. 10. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: Útépeng. r. ) 11. § (1a) bekezdésében foglalt műszaki és szakmai szempontokra kellett figyelemmel lennie, és nem volt kötelessége azt vizsgálni, hogy az eljárással érintett ingatlan kinek a tulajdonában van, illetve hogy van-e az építtetőnek jogcíme az ingatlan használatára, továbbá azt sem, hogy van-e folyamatban kisajátítási eljárás. [5] A bíróság kiemelte: az elsőfokú hatóság eleget tett az Útépeng.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormány és az Országgyűlés nem csak a jogalkotással kívánta segíteni a bíróságok munkáját, hatékonyságuk növeléséhez költségvetési forrásokkal is hozzájárult. Tavaly a költségvetési törvény a bírósági eljárások gyorsításához kapcsolódóan a bírósági titkári létszám bővítésére 475 millió forintot, a bírósági ügyintézői létszám bővítésére 527 millió forintot biztosított. Emellett az idén további 109 álláshely létesítésének fedezetét teremtették meg - fűzte hozzá. A szervezeti reform megvalósítása mellett a bíróságok által alkalmazandó anyagi jog területén is évtizedes elképzelést sikerült valóra váltani azzal, hogy az Országgyűlés februárban elfogadta az új polgári törvénykönyvről szóló törvényt, amely 2014. március 15-én, a polgári forradalom ünnepén lép hatályba - hangoztatta Répássy Róbert. Az új polgári törvénykönyvhöz és az új büntető törvénykönyvhöz kapcsolódó munkálatokon túlmenően a következő feladat az új eljárásjogi szabályok megalkotása lesz - emelte ki Répássy Róbert.
2. szám alatti, míg a Miskolci Járásbíróság kezelőirodái Miskolc, Dózsa György u. 4. szám alatti bejáraton érhetők el. Az Országos Bírósági Hivatal az EKOP 2. 1. 22. "Levelező" projektben kialakította annak lehetőségét, hogy a panaszok benyújtása az ügyfélkapu igénybevételével, elektronikus felületen keresztül történhessen, amely az alábbi oldalon keresztül érhető el: Az oldalon az elektronikusan benyújtható panaszok mellett általános tájékoztatókat és közérdekű bejelentés, panasz sablonokat is elérhetnek az ügyfelek. Ha az ügyfél nem rendelkezik ügyfélkapuval, a jogszabály illetve a szabályzatunk is biztosítja számára, hogy a panaszokat a lenti elektronikus levelező rendszeren (email) keresztül is benyújthassa. Miskolci Törvényszék felé a panaszügyek az alábbi e-mail címen is benyújthatók:
2020. 02. 12 06:45 Jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB-k) március 31-től - írja közleményében az Országos Bírósági Hivatal. A közigazgatási perekben április 1-től elsőfokon nyolc törvényszék (Fővárosi Törvényszék, Budapest Környéki Törvényszék, Debreceni Törvényszék, Győri Törvényszék, Miskolci Törvényszék, Pécsi Törvényszék, Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék) jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így pl. a vízum és hontalansági ügyek. A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A Kúria kivételes esetben első és kizárólagos fórumként is eljár, például a gyülekezési ügyekben. A munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.