"Szociális szadizmus" – Csak részben hajlandó leállítani a végrehajtási eljárásokat a kormány « Mérce Ady Endre A fekete húsvét című versének elemzése Ruzsa magdi koncert győr Shamballa gyöngyök Keplat tapasz hatása Néztem az embereket ahogyan jönnek és jönnek egymás után a kereszthódolatra, elhangzott a passió, kiürült a tabernákulum, az orgona is hallgatott, nem úgy mint virágvasárnap. Aztán csapódtam képzeletben a nagy húsvétvasárnapi agapéra és ismét vissza nagycsütörtökre, mert nincs szebb a nagyheti szertartásoknál. Minden évben valamit jobban megértettem és megjegyeztem a rítusból. Az idén mintha egy tanévet halasztottam volna. Nem volt bűnbánat és nem volt kiengesztelődés, sorok a gyóntatószékek előtt. Hiányzott a tömeg, az együtt lélegzés másokkal, az együtt nézés, az együtt hallgatás. Nálunk otthon nem volt családi szentsír, de láttam másoknál és ez örömmel töltött el. Nem volt kölniszag húsvéthétfőn, nem kábított áporodott illatával a leköszönő húsvét, de ott volt a remény, a hit és a növekedni kívánkozó szeretet bennem, hogy a következő húsvét más lesz, egészen más, nem is a régi, nem is a mostani, hanem egy új köntösbe öltözött, megfogható fehér valóság nemcsak magam számára, hanem a családom számára is és minden – kis és nagy közösség – számára, amelynek a vérkeringésébe tartozunk.
E honlap megfelelő működéséhez néha "sütiknek" nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Elfogad Részletesebben Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam […] Olvass tovább Jöjjön Ady Endre: A fekete húsvét verse. Beteg szívem most be tele-nagy, Milyen jó volna máskor élni, Máskor s tán máshol: Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét, Jaj, itt nálunk, be fekete vagy. Mikor halt meg itt a büszkeség S volt jó itt élni nagy szivekkel, Tele szivekkel? Utat készít itt most a Fátum S letépi Húsvét […] Olvass tovább Jöjjön Kosztolányi Dezső húsvéti verse, íme a Húsvét című írás. Már kék selyembe pompázik az égbolt, tócsákba fürdenek alant a fák, a földön itt-ott van csak még fehér folt, a légen édes szellő szárnyal át. Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe viszik a zavaros szagos vizet, a lány piros tojást tesz el merengve, a boltokat emberraj tölti […] Olvass tovább Jöjjön Ady Endre: Az elmaradt szomorúság.
Húsvét egy érzelmi palettán | Húsvét Olvass tovább "Nagy lámpák voltak ők csak, mikben égett / Az ő neve. S csak éltek, mint a tárgyak. // Így ültek ott és valamire vártak. " A 117 éve született Márai Sándor megindító versével a magyar költészet napjáról és a húsvét ünnepéről is megemlékezünk. Márai Sándor Húsvét című írásában írja: "Gyerekkoromban a húsvéti ünnepet megelőző napok tragikusan hatottak reám. Egyszerre megváltozott a levegő színe és íze: sápadtsággal, nemes és gyászos virágszaggal, gyertyafénnyel telt meg a levegő. A dominikánusok terén körmenetek vonultak el, zászlókkal, melyre a Gyermeket és a Bárányt hímezték, s a tót asszonyok fájdalmas hangon énekeltek, mintha valamilyen jóvátehetetlen gyász szakadt volna a világra. E napokban féltem és nem mertem az utcára menni. A misztériumok nemcsak a szertartásokban élnek. "Keresztények sírjatok" – énekelték a templomban, s ilyenkor mindig sírnom kellett. Mintha személyes közöm lenne a húsvéthoz, mintha a harangzúgásból, az énekből hozzám is szólana valami végzetes és magánügyszerű.
A vers legfontosabb mondanivalója, hogy nincs értelme a felesleges vérontásnak, rombolásnak, a háború helyett békére van szükség. Nagyobb diadal egy hosszú időn át tartó békét elérni, mint öldökölni. A nyugatosok közül Ady Endre: Emlékezés egy nyár-éjszakára című verse foglalkozik ugyanezen témával továbbá Kosztolányi Dezső: Pokol című novellája. A mű első része a háborúval foglalkozik, zaklatott lelkiállapotra lehetünk figyelmesek, melyet az enjambement fejez ki. Az egész egység összesen 1 mondatot számlál. Ez a mondat egymásba indázó mellékmondatok sora. A második részére a letisztult népi rigmusszerű, könnyed dalformájú a békét kifejező nyugodtabb egység követi. • Esztergom – nyarak • Örökbe fogadott kislány "Más érdekli, mint általában a költőket" • Kevés életrajzi elem • Stílusjátékok – impressz., szecesszió (Fekete ország, Mozgófénykép) • Filozófiai, ontológiai kérdésfelvetés (Esti kérdés) • Tárgyiasság – "a mindenséget vágyom versbe venni, / de még tovább magamnál nem jutottam" Távolságtartás, "elitizmus" "Gyűlöllek: távol légy, alacsony tömeg! "
Gyulai fürdő beletört-a-slusszkulcs
E honlap megfelelő működéséhez néha "sütiknek" nevezett adatfájlokat (angolul: cookie) kell elhelyeznünk számítógépén, ahogy azt más nagy webhelyek és internetszolgáltatók is teszik. Elfogad Részletesebben A nemzeti könyvtárban őrzik Ómagyar Mária-siralom című művet A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. A keresztre feszítést jeleníti meg első fennmaradt magyar nyelvű versünk, az Ómagyar Mária-siralom, amelyet közel negyven éve az Országos Széchényi Könyvtár őriz. A verset, amelynek témája az Istenanya fájdalma fia, Krisztus szenvedése láttán, a Leuveni kódex tartalmazza, és 1982-ben, a Leuveni Egyetemi Könyvtárból, csere útján került a magyar nemzeti könyvtárba. Az Ómagyar Mária-siralom az első ismert magyar nyelvű vers. Nem csoda ezért, hogy a kódexszel együtt szinte nemzeti ereklyeként tiszteli a magyar kultúrtörténet. Az Ómagyar Mária-siralom keletkezési időpontját nem ismerjük pontosan, lejegyzésének idejét is csak paleográfiai ismérvek alapján lehet hozzávetőlegesen megállapítani, minthogy egyetlen évszámot vagy szerzői nevet sem találunk a körülbelül 600 latin prédikációt tartalmazó kéziratban, amelynek létezéséről csak 1923-ban szerezhettünk tudomást.
Köszönjük, hogy elolvastad Benedek Elek […] Olvass tovább