És milyen végtelenül bosszantó, amikor mindenkitől azt halljuk, hogy könnyű neked, egész nap otthon vagy. Ha majd a nyarunknak vége, csendesen szitál a hó, Lennék még tenéked édes, lennék még tenéked jó. Csendes kis legénylakásban, az óra búcsúra int, Kívülről zajlik az utca, hangos az éljen szó kint. Hallod, hogy fújják a kürtöt, hallod-e a zene szót? Azt fújják előre, rajta, fújják már a riadót. Borulj a vállamra kedves, estére másé lehetsz, Estére indul az ezred, estére én is megyek. Amikor leszáll az alkony, masíroz az ezredünk, Csókolj meg még egyszer édes, ki tudja hová megyünk. Pislogó távoli tűznél, az ezred pihenni tér, Nem tud aludni a hadnagy, papírt és ceruzát kér. Otthon őt valaki várja, úgy hallja valaki sír, Fejét a kezére hajtja, és aztán csendesen ír. Másnap a kórházi ágyon, fekszik a hadnagy szegény, Golyó ment a tüdejébe, életre nincs már remény. Doktor úr szeretnék írni, magam sem tudom miért, Szeretnék egy kislányt látni, aki tán nem is enyém. Doktor úr az égre kérem, adja ki tiszti ruhám, Nem fekszem többé az ágyon, megvédem magyar hazám.
Ha majd a nyarunknak vége, csendesen szitál a hó, Lennék még tenéked édes, lennék még tenéked jó. Csendes kis legénylakásban, az óra búcsúra int, Kívülről zajlik az utca, hangos az éljen szó kint. Hallod, hogy fújják a kürtöt, hallod-e a zene szót? Azt fújják előre, rajta, fújják már a riadót. Borulj a vállamra kedves, estére másé lehetsz, Estére indul az ezred, estére én is megyek. Amikor leszáll az alkony, masíroz az ezredünk, Csókolj meg még egyszer édes, ki tudja hová megyünk. Pislogó távoli tűznél, az ezred pihenni tér, Nem tud aludni a hadnagy, papírt és ceruzát kér. Otthon őt valaki várja, úgy hallja valaki sír, Fejét a kezére hajtja, és aztán csendesen ír. Másnap a kórházi ágyon, fekszik a hadnagy szegény, Golyó ment a tüdejébe, életre nincs már remény. Doktor úr szeretnék írni, magam sem tudom miért, Szeretnék egy kislányt látni, aki tán nem is enyém. Doktor úr az égre kérem, adja ki tiszti ruhám, Nem fekszem többé az ágyon, megvédem magyar hazám. Nem lehet, mondja az orvos, beteg még a hadnagy úr, A hadnagy az éj leple alatt, kiszökött a kórházból.
Vegyes dalok: Ha majd a nyarunknak vége Ez a dal a Slágermix 9. kottakiadványban jelent meg. A Slágermix 9. tartalomjegyzéke megtekinthető a főmenü 'Kottagyűjtemények" fiókban. A Slágermix 9. kiadvány ára: 2420. -Ft Megrendelés: Megrendelésére, levelére 1 napon belül válaszolunk, esetenként levelünk a SPAM üzenetekben található meg! Kérjük freemail és citromail címet ne adjon meg, mert nem kapja meg a válaszlevelünket. Kérjük használjon gmailt, vagy más levelezőt a válasz levelünk csak így jut el biztosan Önhöz! 1 hozzászólás ehhez "Vegyes dalok: Ha majd a nyarunknak vége"
Biztatja, szép csendben, halkan, a hadnagy nem halja már, Bús szíve utolsót dobban, lelke a mennyekbe száll. Levelet hozott a posta, ami a hadnagynak szól, A kapitány elolvassa, azután csendesen szól: Írjátok meg a leánynak, ne várja a hadnagyát. Golyó ment a tüdejébe, itt ássák meg a sírját. Csendes kis legénylakásban meghalt egy gyönyörű lány, Éles tőrt szúrt a szivébe, elment a hadnagy után. Szeretnéd a dalszöveget kijelölni, és eltárolni magadnak? Regisztrálj, és megteheted! Vége van az ütközetnek, véresen száll le a Nap, Éles tőrt szúrt a szívébe, elment a hadnagy után. kapcsolódó videók kapcsolódó dalok Kárpátia: Székely Himnusz Ki tudja merre, merre visz a végzet, Göröngyös úton sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped, Csaba királyfi csillag ösvényen. Maroknyi székely porlik, mint a szikla, N tovább a dalszöveghez 431435 Kárpátia: Ott, ahol zúg az a négy folyó Most a rónán nyár tüzében ring a délibáb, Tüzek gyúlnak, vakít a fény, ragyog a világ. Dombok ormain érik már a bor, Valamennyi vén akácfa menyasszonycsokor.