A kutatók számításaiból az is egyértelműen kiderül, hogy az első nagy ugrást a szakma megszerzése jelenti: aki elvégzi a szakiskolát, annak közel nyolcszoros esélye van munkát találni az iskolai végzettséggel nem rendelkezőkhöz hasonlítva. Bár voltak kezdeményezések, de elmondható, hogy ez az állapot a mai napig konzerválódott. Hazánkban él az európai roma populáció közel 8-10 százaléka, általában véve megközelítőleg 700. 000 fő körüli számot tartanak bevettnek (ez a magyar népesség 7 százaléka), amelynek közel fele gyerek, vagy fiatalkorú. Romák Helyzete Magyarországon / A MagyarorszáGi RomáK Helyzete | Sulinet HíRmagazin. A becslések szerint a roma népesség 60 százaléka kistelepüléseken lakik (szemben a teljes magyarországi népesség 38 százalékával), így a magyarországi romák társadalmi problémája egyszerre kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális probléma is egyben. Elég csak arra gondolni, hogy a három legrosszabb gazdasági mutatókkal és legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező térségben, azaz a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon lényegesen magasabb arányban élnek, mint az ország más területein.
A közbeszédben sokan, időnként a roma vezetők is, hajlamosak erősen túlbecsülni a romák számát, ami kiderült a felmérésekből is - olvasható a közleményben. Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre! A magyarországi romák helyzete | Sulinet Hírmagazin. © Stiller Ákos Reális becslés szerint jelenleg nagyjából 750 ezer roma él Magyarországon, a legtöbben az ország északi és keleti területén, illetve a Dél-Dunántúlon. Minél nagyobb a település mérete, annál feszültebb a hangulat romák és nem romák között, legjobb a viszony az ötezer lakos alatti településeken - derült ki a felmérésből. A kutatás előzetes adatai szerint a romák egészségi állapota összességében sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé, ebből következik, hogy várható élettartamuk is jelentősen elmarad a többség várható élettartamától. Az országos mutatóknál is rosszabb a cigány társadalom egészségi helyzete a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban: Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. A családszerkezetre vonatkozó adatok szerint a cigány háztartások jellemző mérete és gyermekszáma meghaladja az országos átlagokat.
Sajnos Magyarországon is előfordul az iskolákban hátrányos megkülönböztetés. Magyarországra elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 80 százaléka roma, sokszor a roma gyerekek a településeken a legalacsonyabb presztízsű iskolákba járnak, amelyek az átlagosnál rosszabb feltételek mellett működnek. Egy 2010-es roma kutatás (Roma társadalom 2010: gyorsjelentés: B komponens / szerk. Varga Attila. Bp. : TeTT Consult, 2011. ) fiatalokra vonatkozó megállapításai szerint igen fontos szempont az iskolai végzettség szerepe a különböző típusú munkákhoz való hozzáférésben. Az újdonság nem ez a tény, hiszen ezt régóta sulykolják a szülők, a tanárok a fiatalok fejébe. A Romák helyzete Magyarországon, és az Egyházban! | Budapesti Autonóm Gyülekezet. A meglepő inkább ennek a hatásnak az elképesztő súlya: egy érettségizett roma (romának tartott) ember munkavállalási esélye huszonhétszeres az iskolai végzettséggel nem rendelkezőhöz képest, a gazdaságilag aktívak esetében pedig közel ötvenszeres. A kutatók számításaiból az is egyértelműen kiderül, hogy az első nagy ugrást a szakma megszerzése jelenti: aki elvégzi a szakiskolát, annak közel nyolcszoros esélye van munkát találni az iskolai végzettséggel nem rendelkezőkhöz hasonlítva.
A tartós munkanélküliség, a roma felzárkóztató programok hiánya az elmúlt évtizedekben a mélyszegénység szintjére szorította őket. Lej forint váltó Uber magyarországon Safe laser 500 részletre Moneygram magyarországon Media markt rendelés nyomonkövetés 1 Hbo 2 műsor magyarul Hyundai Magyarország Amish magyarországon Derék karcsúsító öv – Tényleg hatásos? Az igazán komoly minőségi ugrást viszont az érettségi megszerzése jelenti. A fiataloknak, vagyis a 16-20 éves korosztálynak csak 20%-a jár iskolába, és mindössze 7, 5%-a hivatalosan foglalkoztatott. 60%-uk alkalmi munkából él. A hátrányos megkülönböztetés mérséklése A hátrányos helyzet megszüntetését, mérséklését igyekszik támogatni az Európai Uniós elvek mentén létrejött, hazánkban is hatályos Esélyegyenlőségi törvény, azaz a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. Lényege az egyenlő bánásmód követelménye, s mind természetes személyekre, mind csoportokra, jogi személyekre, szervezetekre vonatkozik.
A tartós munkanélküliség, a roma felzárkóztató programok hiánya az elmúlt évtizedekben a mélyszegénység szintjére szorította őket. Sajnos Magyarországon is előfordul az iskolákban hátrányos megkülönböztetés. Magyarországra elmondható, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek 80 százaléka roma, sokszor a roma gyerekek a településeken a legalacsonyabb presztízsű iskolákba járnak, amelyek az átlagosnál rosszabb feltételek mellett működnek. Egy 2010-es roma kutatás (Roma társadalom 2010: gyorsjelentés: B komponens / szerk. Varga Attila. Bp. : TeTT Consult, 2011. ) fiatalokra vonatkozó megállapításai szerint igen fontos szempont az iskolai végzettség szerepe a különböző típusú munkákhoz való hozzáférésben. Az újdonság nem ez a tény, hiszen ezt régóta sulykolják a szülők, a tanárok a fiatalok fejébe. A meglepő inkább ennek a hatásnak az elképesztő súlya: egy érettségizett roma (romának tartott) ember munkavállalási esélye huszonhétszeres az iskolai végzettséggel nem rendelkezőhöz képest, a gazdaságilag aktívak esetében pedig közel ötvenszeres.