Nem akar, nem vár el semmit. Csak szól. Mindenkinek. Válogatásunkban 250 magyar költeményt nyújtjuk át, az ismeretlen kódexmásolóktól a XXl. század alkotóiig. Ez a mi nyelvünk, ezen legkönnyebb értenünk. És ezt a leggyönyörűbb hallgatnunk. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy _ a vers a miénk. Kosztolányi boldog szomorú da vinci. " A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Szeressék tehát e sorokat közös titkunkként, nem feledve, a vers mindenkié, de örülve annak, hogy - a vers a miénk. " Egyéb epizódok: Stáblista: július 14. - csütörtök július 21. - csütörtök
Az ég éteri világa mindig a földöntúli, nem evilági, örökkévaló, ám lelkünkben is ottlakozó boldogság, szépség és idea lakhelye egyben. Itthon vagyok itt e világban S már nem vagyok otthon az égben. A vers számvető, létösszegző, pályaképadó jellegű. Műfaja dal, ezt a cím is jelöli. A cím figyelemfelkeltő, ezt a két ellentétes jelentésű jelző okozza (oxymoron: boldog<–>szomorú). Olyan ellentét jelenik meg a címben, amely az egész költeményt végigkíséri. A cím másik szava, a dal műfajmegjelölés a hangvételre utal (a dal egynemű érzelmi állapot kifejezésére szolgáló műfaj). A vers hangulata elégikus. Mivel a címbeli két jelző között nincs semmilyen kötőszó, nem tudjuk a köztük levő logikai kapcsolatot. Ezt a hiányt az olvasónak magának kell megszűntetnie azzal, hogy kiegészíti a címet valamilyen kötőszóval (pl. Kosztolányi boldog szomorú dallas. "boldog és szomorú dal", "boldog, de szomorú dal"). A mű értelmezése nagyban függ attól, hogy milyen kötőszót választottunk… Ha kapcsolatos kötőszót illesztünk be ("és"), akkor a cím különböző minőségek egyidejű érvényességét állítja.
Kosztolányi ekkor szembesül a szomorú ténnyel: egykori önmagának "kincsei", álmai nem, vagy éppen másképp valósultak meg, mint azt szerette, képzelte volna. A Boldog, szomorú dal gondolatait, életérzését viszi tovább és hordozzák majd A bús férfi panaszai című 1924-es kötet versei is. A Boldog szomorú dal című vers elemzése (vázlat) Címe: Boldog, szomorú dal Apja neve: Kosztolányi Dezső Születési ideje: 1917 A vers címe paradoxont rejt. Kosztolányi boldog szomorú dalle. A paradoxon önellentmondáson alapszik: jelen esetben a boldogság és szomorúság látszólag egymást kizáró, egyidejű jelenlétére utal. Az éjszaka töprengő, önmagával szembesülő Kosztolányi képe ismerős lehet más versekből (Hajnali részegség) is. A sötétség elfedi a nappali világ tarkaságát, csábító és elvakító képeit, képzetét. Az éjszakáben szembesülhet önmagával, "önnön "lecsupaszított" énjével az ember. Kosztolányi éjszaka érti meg: minden földhöz "láncolt" öröm csak "hívság", "hiábavalóság". A valódi értékeket ("s már nem vagyok otthon az égben") elfedő kulissza.
Az est kb. 70 perc hosszú. További információ: