Az utolsó nagy formátumú válide szultána a görög származású Kösem (eredeti nevén Anasztázia), I. Ahmed (1603-1617), III. Mehmed fiának felesége volt. Kösemnek sikerült sógora, Musztafa örökösödését feltételekhez kötnie, miközben a korrupciót és saját személyes befolyását kihasználva biztosította a túlélést fiai, Ibrahim és Murád számára. Bár 1603-ban eltörölték a testvérgyilkossági törvényt, fennállt a veszélye, hogy újra bevezetik, ami könnyedén a nemzetség eltűnéséhez vezethetett volna. Szultáni ágyasok felemelkedése – nőuralom az Oszmán Birodalomban » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ráadásul még mindenkiben élénken élt III. Mehmed 1595-ös trónra kerülésének emléke, amikor is 19 trónvárományos holttestét vitték el a palotából, akik a testvérgyilkosság áldozatai lettek. I. Ibrahim trónra lépésével (1640) az Oszmán Birodalom történetének egyik legőrültebb uralkodója vette át a hatalmat. A különféle elmezavarok, amelyek számos herceget és szultánt gyötörtek II. Szelimtől kezdve (akinek állandó jelzője a Korhely, azaz részeges, iszákos volt) sokkal inkább a folyamatos és embertelen udvari rivalizálással, mintsem a vérfrissítés hiányával voltak magyarázhatók.
A mesés kelet varázsa hatja át a sorozatot Nyüzsgés a konstantinápolyi piacon, keleti fűszerek, lágy selymek, szebbnél szebb színekben pompázó ruhák, csillogó ékszerek. Az udvarban a válide értesíti az uralkodói család nő tagjait – Mahidevran szultánát, Hatice szultánát (Szulejmán húgát) és vonakodva bár, de az ellenségének tartott Hürrem szultánát – akkor, amikor értékes selymek érkeznek, melyekből türkizkék, smaragdzöld, mélylila színű pompázatos ruhákat varratnak. A férfiak ruházata is szemet gyönyörködtető. A szultána története by farkas deák. Megfigyelhető, hogy a filmben az összhangra is figyelnek a ruhák színét tekintve. Olykor az egész uralkodói család egyforma smaragdzöld színű ruhát visel, árnyalatnyi különbségekkel. Középen a szultán Szinte már kissé vicces is, ahogy Szulejmán és főbizalmasa, Ibrahim pasa szakálla az idő elteltével egyformán dúsul és növekszik. A Topkapi palotából elénk táruló látvány – feltételezhetően a Boszporusz – is lenyűgöző. Az éjszakai félhold és a zenei betétek is a mesés kelet varázsát idézik elénk, akár a bordélyházból, a háremből vagy Ibrahim pasa hegedűjéből szólnak a dallamok.
A Szulejmán című török szappanopera számos magyar vonatkozású történelmi eseményt is érint, talán ezért is okozott össznépi felháborodást, hogy hat hétre eltünteti a képernyőről az RTL Klub. Nevetségesnek tűnhet, hogy a Facebookon még tüntetést is szerveztek a tévétársaság székháza elé, de ebből is kitűnik, hogy a sorozat hívei ragaszkodóbbak, mint más heti szériák követői. De miért ez a nagy felhajtás? Hürrem valóban létezett Az orosz boszorkánynak is nevezett Hürrem ellentmondásos karaktere dominál a sorozatban. Eszes, ravasz, hataloméhes nő, aki ugyanakkor szerelmes a szultánba, mindent latba vet, hogy elérje a célját, és az uralkodó egyenjogú társa lehessen. A Krím félszigetről származó Alekszandra rabszolganőként kerül a szultán háremébe, az iszlámra áttérve felveszi a Hürrem nevet, és öt fiúval valamint egy leánnyal ajándékozza meg az uralkodót. Hürremnek sikerül elérnie, hogy a birodalom hagyományait felrúgva a szultán felszabadítsa őt, és elvegye feleségül. Miért kattantak rá a magyarok Szulejmánra?. Halit Ergenç és Meryem Uzerli Szulejmán a mindig vidám, vonzó Hürrem miatt hagyta el Mahidevran szultanát, akitől Musztafa, a trónörökös született.
Ezt onnan tudjuk, mert bár eljönni nem tudott, azért üzent a vendégeknek és a szervezőknek. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.