1100-800 körül A latinok megjelennek Itáliában i. 1000 körül Közel-Kelet Szerkesztés Urartu (a mai Örményország elődje) kialakulása i. 1100 után, pontosabban ismeretlen időpontban Amurrú, az amoriták fejedelemsége átalakul, i. 1100 körüli időponttól Aramú, majd Soba Aramú a neve (ebből lett később Damaszkosz, majd Szíria) Az arameus vándorlás megindulása a Közel-Keleten i. 1100 körül Asszíria fennhatósága alá vonja Babilont i. 1082-1069 között I. Tukulti-apil-ésarra asszír király halálával összeomlik az i. Kr e 10 század könyvkiadó. 1364-től számított Középasszír Birodalom (i.
Review Évszázadok i. e. 15. i. 14. i. 13. i. 12. i. 11. i. 10. i. 9. i. 8. i. 7. i. 6. i. 5. A világ i. 1000 körül (angol nyelvű) Tartalomjegyzék 1 Események 1. 1 Európa és a Mediterrán-térség 1. 2 Egyiptom, Afrika 1. 3 Közel-Kelet 2 Jegyzetek 2. Kr e 10 század kösem 1 évad. 1 Izrael 2. 2 Távol-Kelet 2. 3 Közép-Amerika 3 Fontosabb személyek 3. 1 Uralkodók 3. 1. 1 Egyiptom 3. 2 Asszíria 3. 3 Izrael 4 Találmányok, felfedezések 5 Évtizedek és évek Események [ szerkesztés] Európa és a Mediterrán-térség [ szerkesztés] Etruszkok bevándorlása Itáliába Föníciai városállamok ( Aradosz, Büblosz, Szidón) virágkora, a Földközi-tenger kereskedelmét ők irányítják. Egyiptom, Afrika [ szerkesztés] i. 945–924 I. Sesonk uralkodása alatt rövid időre megerősödik Egyiptom. Kusita Királyság Közel-Kelet [ szerkesztés] i. 911: A mezopotámiai kronológia legkorábbi biztosan ismert évszáma. [1] Kb. innen számítható az újasszír kor is, Asszíria nagyhatalmi időszaka. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Engel Pál: Világtörténet évszámokban Izrael [ szerkesztés] i.
e 1069-950 között Távol-Kelet Szerkesztés Kínában a Sang dinasztia uralkodik i. 1401-1025 között. Uralmának végén a 11. században több önálló állam válik el tőle, egyikük, a Csou dinasztia állama fel is váltja. Kínában a Csou dinasztia uralkodik i. 1050-770 között, 1025 körül a Sang dinasztia uralmát is megdöntik Fontosabb személyek Szerkesztés Uralkodók Szerkesztés Egyiptom Szerkesztés Asszíria Szerkesztés I. Tukulti-apil-ésarra i. 1115-1076 között részben az i. századhoz tartozik Asaríd-apil-Ékur i. 1076-1074 között Assur-Bél-kala i. 1074-1056 között II. Eríba-Adad i. 1056-1054 között IV. Sasmi-Adad i. 1054-1050 között II. Assur-nászir-apli i. 1050-1031 között II. Kr e 10 század költői. Sulmánu-asarídu i. 1031-1019 között IV. Assur-nirári i. 1019-1013 között II. Assur-rábi i. 1013-972 között részben az i. századhoz tartozik Babilon Szerkesztés Marduk-nádin-ahhé i. 1100-1082 között Marduk-sápik-zéri i. 1082-1069 között Szimbarsipak i. 1025-1008 között Éa-mukín-zéri i. 1008-ban öt hónapig Kassú-nádin-ahhé i.
tamtaramtamtam: ÖSSZEFOGLALÓ: Kötelező fogalmak, nevek, évszámok, topográfia 605 – i. 562) az Újbabiloni Birodalom második, legismertebb királya volt; a Bibliában Nebukadneccár, Nabukodonozor néven I. Pszammetik és II. Nékó egyiptomi fáraók Khsathrita (ur: i. 675 – i. 653) és Uvakhsatra (II. Küaxarés; ur: i. 625 – i. 585) méd uralkodók Irodalom Szerkesztés Arkhilokhosz görög költő Alkaiosz görög költő Hésziodosz, görög költő Türtaiosz görög elégiaköltő Mimnermosz görög elégiaköltő Próféták Szerkesztés Ezékiel próféta (i. 623-i. 571) Jeremiás próféta Kultúra Szerkesztés Asszurbanipál könyvtára Találmányok, felfedezések Szerkesztés Évtizedek és évek Szerkesztés Az időszámításunk előtti 7. század i. 601-től i. 700-ig tart. i. 700-as évek i. 709 i. 708 i. 707 i. 706 i. 705 i. 704 i. 703 i. 702 i. 701 i. 700 i. 690-es évek i. 699 i. 698 i. 697 i. 696 i. 695 i. 694 i. 693 i. 692 i. 691 i. 690 i. 680-as évek i. 689 i. 688 i. 687 i. 686 i. 685 i. 684 i. 683 i. 682 i. Művészettörténet - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. 681 i. 680 i. 670-es évek i.
E megfogalmazás lesz az alapja a következő korszak emberábrázolásainak, az ott megjelenő újításnak. A geometrikus vázafestészet legnagyobb mestere az ún. I. e. 21. század – Wikipédia. Dipülón-festő volt. (Nevét egy athéni kettős kapu közelében fekvő temetőről kapta, ahonnan sok általa festett váza került elő. Mivel sokszor nem ismerjük a görög művészeket, az általuk készített művek előkerülési helyéről, jellemző motívumaikról, máskor a tárgyat őrző múzeumról vagy városról nevezik el őket. )