A szertartás kezdetén gyertyaszentelésre is sor került. A bíboros a szentbeszédében rámutatott: amikor az evangéliumban azt halljuk, hogy az agg Simeon kezébe veszi a kis Jézust, és róla mondja, hogy "világosságul jött a nemzetek megvilágosítására és dicsőségére Izrael népének" (Lk 2, 32), megértjük, hogy benne érkezett el a Megváltó nem csak a választott nép, hanem az egész világ számára. Ez az a világosság, amelyet Simeon a kezében tartott a jeruzsálemi templomban. Amikor Gyertyaszentelő Boldogasszony napján égő gyertyákkal tartunk körmenetet, mi is a világosságot hordozzuk. Azt a világosságot, amelyet keresztelésünk alkalmából égő gyertya jelképezett. Gyertyaszentelo boldogasszony ünnepe . Akkor gyulladt fel lelkünkben a hit és a kegyelem fénye. A mostani körmenet és a mai ünnep arra emlékeztet, hogy ezt a fényt, vagyis magát Krisztust kell hordozni a világban. Az ünnepről szóló beszámoló ITT olvasható. Fotó: Mudrák Attila Győri Egyházmegye Veres András győri megyéspüspök a Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét a Győri Egyházmegye területén élő szerzetesek részvételével.
Ennek az időszaknak első szakaszában ünnepeljük Urunk bemutatását a jeruzsálemi templomban, népi nyelven Gyertyaszentelő Boldogasszonyt. Arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. Az agg Simeon és Anna prófétaasszony felismerik Isten küldöttét a gyermekben, akik a Szentlélek ösztönzését követve lettek tanúi Isten ígérete beteljesedésének. " A kérdésre, hogy mit jelentett az ünnep eleinknek és mit jelent a mai ember számára, és miként kapcsolódik eggyé a vallási ünnep és a népi hagyomány, Zsolt atya így válaszolt: "A gyertya a mai ember számára már nem sok mindent jelent. Sokkal inkább dísz, sokak számára hangulatfény. GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY, FEBRUÁR 2. | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A régi ember számára az élet mindennapjaihoz tartozó fontos használati eszközként és még fontosabb szakrális tárgyként szolgált.
Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte az Urat, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Izrael megváltását. Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele. Lk 2, 22-40 A megszentelt gyertya, mint Jézus Krisztus jelképe, egyike a legrégibb szentelményeknek. A gyertyák az emberi természetünket jelképezik és azért szentelik meg, hogy Jézussal, a világ világosságával való találkozás szimbólumaként kiáradjon és eltöltsön minket az isteni Fény. A X. századtól az ünnep Mária tisztulásaként (purificatio) terjedt el a nyugati egyházban, majd 1960 óta – a keleti egyházi hagyományaival megegyezően – az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe egyházmegyéinkben | Magyar Kurír - katolikus hírportál. 1997-ben Szent II. János Pál pápa Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává nyilvánította. Azóta ezen a napon azt az egymillió férfit és nőt is ünnepeljük, akik megszentelt életet élnek szerte a világban.
Azzal, hogy Isten fia belépett az ember életébe, minden új fénybe került, még a küzdelem, a halál is, mert megérkezett a Megváltó, kapcsolatba lépett övéivel. Az ünnepről szóló beszámolónk ITT olvasható. Fotó: Merényi Zita Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye Illusztráció: Ivan Rupnik mozaikképe, 2012, Róma Magyar Kurír
Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni. Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot. Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2, 29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma. "Bocsásd el most, Uram, szolgádat, szavaid szerint békességben, hiszen már meglátták szemeim, akit küldtél, az Üdvözítőt. Őt adtad számunkra csodájára minden népnek, hogy fényeskedjék az egész világnak, mint választott néped dicsősége. " A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.