A műlábat a Bespoke Innovations alkotta meg, annak minden alkatrészét - térd, lábfej stb. - egyben nyomtatták ki, nem volt szükség összeszerelésre. Erek, autók és repülők 2009-ben a MakerBot Industries csapata piacra dobta az első, kifejezetten otthoni, "csináld magad" 3D nyomtatót, aminek az összeszerelését egyébként már a vásárlókra bízták. Ugyanebben az évben egy orvostudományi áttörésnek magyar vonatkozása is van, az Organovo vállalat Dr. Forgács Gábor kutató fejlesztéseit használva hozza létre az első nyomtatott véreret. A technológia 2011-ben szó szerint szárnyakra kap, amikor a Southamptoni Egyetem mérnökei megépítették az első 3D nyomtatással készült repülőgépet. A gyártási módszer lehetővé teszi, hogy aerodinamikailag rendkívül előnyös, elliptikus szárnyakat készítsenek, ami hagyományos esetben meglehetősen drága mulatság. A pilóta nélküli gép mindössze hét nap alatt, 5000 fontos költségvetésből készül el. IT Üzleti elemzőt keresünk! (x) Infrastruktúra építésben szerzett tapasztalattal rendelkező, agilis szakembert keres az Auchan.
Ettől kezdve számos területen kezdték használni a technológiát, amelynek egyik legfontosabb területe - elsőre talán meglepő módon - az orvostudomány. 1999-ben a kutatók 3D nyomtatással készült vázakra mesterségesen növesztettek szövetet, és beültették az első laboratóriumi körülmények között növesztett szervet is. A technológiát a Wake Forest Institute for Regenerative Medicine fejlesztette ki, lehetőséget adva további szervek nyomtatására, amelyek csaknem lenullázzák a kilökődés kockázatát, hiszen a betegek saját szöveteivel egészülnek ki. 2002-ben a módszert tovább finomították, és sikeresen hoztak létre 3D nyomtatással egy miniatűr, működő vesét. A mesterséges vese képes egy kisebb állat vérének megszűrésére, és vizelet előállítására. A technológia azonban egészen a közelmúltig legfeljebb a nagyvállalatok és laboratóriumok számára volt elérhető, a magas költségek miatt. Az első lépést, amely a 3D nyomtatást közelebb hozta a tömegekhez, 2005-ben Dr. Adrian Bowyer, a Bathi Egyetem professzora tette meg, mikor megalapította a RepRap nevű open source kezdeményezést, melynek célja egy olyan, binder jetting rendszerű 3D nyomtató megépítése, amely képes saját alkatrészeinek nagy részét létrehozni.
mert rám találtál, ezért most teljesítem 3D KÍVÁNSÁGOD! 2014. már 26. A felgyorsított videó jól szemlélteti, hogyan működnek a 3D nyomtatók. Ez a típus (a neve Cube 3D), mint a legtöbb hobbi nyomtató műanyag szállal dolgozik ( ABS vagy PLA). A szál-adagoló ennél a típusnál a gép bal oldalán, zárt térben kapott helyet. (Ebből jön ki a kék műanyag szál. ) A nyomtatófej felmelegíti a műanyag szálat, az meglágyul, így adagolhatóvá válik. A nyomtatófejből kikerült anyag gyorsan lehűl és megszilárdul, mire a következő réteg nyomtatásra kerül. A nyomtató vékony rétegenként felépíti a kívánt formát. Ennél a típusnál az előre-hátra mozgást a munkaasztal végzi, a nyomtatófej pedig jobbra-balra tud elmozdulni. A munkaasztal a nyomtatás során lefele mozdul el ennél a fajta 3D nyomtatónál. A 3D nyomtató felépítése, szál-adagolása, a nyomtatófej és az asztal mozgása sokféle lehet a különböző gépeknél, de maga a termék készítése - legyen az bármi - hasonlóa eljárással történik. Maradt még néhány kérdésed?
Kevesen vannak, akinek ne mozgatná meg fantáziáját a lehetőség, hogy a boltban vásárolt földi javakhoz otthonuk kényelmében jussanak hozzá lehetőleg úgy, hogy még az ajtóig se kelljen elmenni, hogy kinyissák a futár előtt. Még kevesebben vannak azok, akik ne adnák oda fél karjukat azért, hogy megspórolhassák a várakozást, amíg egyes termékeik prototípusaihoz külső partnereik legyártják az alkatrészeket. Az ilyen problémákra kínál megoldást a 3D nyomtatás, amelyből a lakásuk kényelméhez ragaszkodók a nem is olyan távoli jövőben, az orvostudomány, gépgyártás és építészet pedig már ma is profitálhat. A 3D nyomtatók típusai Az eljárás pontosan az, aminek hangzik: nyomtatás három dimenzióban, egy készülék digitális modellekből hoz létre tárgyakat. A technológia hosszú utat járt be, ami sokfelé ágazik; több módszer is létezik a térbeli nyomtatásra. Az első 3D nyomtatók az úgynevezett sztereolitografikus nyomtatók (SLA - stereolithorgaphy apparatus) voltak, amelyek működése - nem meglepő módon - egy sztereolitográfia nevű eljáráson alapult, amelyet Charles Hull fejlesztett ki 1983-ban.
Egy otthoni 3D nyomtató nem olyan nagy méretű, mégsem triviális az elhelyezése. Az lenne ideális, hogy amikor használjuk, akkor könnyen hozzáférünk, kézre esik minden szükséges kelléke, de közben a működése nem zavarja a család többi tagját. Amikor pedig nem használjuk, akkor lehetőleg ne legyen útban, ne porosodjon, akár ne is legyen szem előtt. Bq Hephestos 2. 0 beépítése A korábban használt Hephestos 2 3D nyomtatómat általában egy szekrény tetején tároltam és a nyomtatás idejére a lakás egyik asztalára helyeztem. Elég macerás módszer volt. Egy ideig nem jutott eszembe igazán értelmes megoldás, viszont kezdett megfogalmazódni benne, hogy kellene egy szekrény a barkács cuccok tárolásához. Ahogy tervezgettem a szekrényt, kialakult az elképzelés, hogy érdemes lenne a 3D nyomtatót fixen beépíteni. Ez egyszerre megoldást nyújthat a pakolgatás kérdésére is, másrészt egyéb előnyökkel is jár a beépítés. A Hephestos 2-esnek nem fűthető a tálcája, így a viszonylag nagy teret komolyabban nem melegítette fel, de mégis a zárt térnek köszönhetően huzattól nem kellett óvni nyomtatás közben.
A 3D modellek mellett egy tájékoztató felirat és grafika is letölthető az oldalról, hogy minden arra járónak egyértelmű legyen a kilincs-kiegészítő működése. Bár az alkarunk így is érintkezik olyan felülettel, amellyel más is, de annak már kisebb az esélye, hogy ajtónyitás után reflex-szerűen alkarral vakarjuk meg a viszkető orrunkat, nyúljunk a szánkhoz vagy dörzsöljük meg fáradt szemeink. Lélegeztetőgép szelep Az elmúlt pár napban hirtelen számos helyen megjelent egy észak-olaszországi cég története, amely Chiari város kórháza számára nyomtatott életmentő szelepeket, amiket a szokásos forgalmazó nem tudott már szállítani. A szóban forgó szelep, az úgynevezett Venturi-szelep kapcsolja össze az intenzív osztály betegeit és a lélegeztetőgépeket. Egyes kórházak a nagy számú megbetegedés miatt pedig már kifogytak többek között ebből a létfontosságú alkatrészből. Mostanra számos nyomtatott Venturi-szelep van használatban, azonban mégsem javasoljuk, hogy az otthoni felhasználók ennek az alkatrésznek a nagyipari gyártásába kezdjenek.