Kenessy Zoltán Életrajzi adatok Született 1926. június 9. (96 éves) Budapest Származás magyar Pályafutása Híres szerepei Damis Molière: Tartuffe Szellemfi Szigligeti Ede: Liliomfi Bóni gróf Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Zsupán Kálmán Imre: Marica grófnő Lükeházy Molière: Dandin György vagy a megcsúfolt férj Kenessy Zoltán ( Budapest, 1926. június 9. –) magyar színész. Életpályája [ szerkesztés] Pályáját 1949-ben kezdte a Bányász Színházban. 1951-ben a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1952-től az Állami Faluszínház illetve az Állami Déryné Színház tagja volt. Közben, 1955-től egy-egy évadot a kaposvári Csiky Gergely Színházban illetve 1962-től a szolnoki Szigligeti Színházban szerepelt. Csárdáskirálynő - Rátonyi Róbert Színház. 1963-tól a győri Kisfaludy Színház színésze volt. 1970-től ismét az Állami Déryné Színház társulatához tartozott. Az utazó színházról 1972-ben így nyilatkozott: "Hónapok óta össze vagyunk zárva egymással, mi mást tehetnénk, mint hogy jó barátságban éljünk. Ugyanazok az arcok, ugyanaz a darab, immár százegyedszer.
Díszlettervező HORESNYI BALÁZS Jelmeztervező RÁTKAI ERZSÉBET Karigazgató GÁL ANIKÓ Koreográfus GYENES ILDIKÓ Koreográfus asszizstens FEKETE MIKLÓS Korrepetítor MEDVECZKY SZABOLCS Súgó BEDI ESZTER Ügyelő KARÁCSONY SZILVESZTER Rendezőasszisztens HORVÁTH MÁRTA Vezényel KAPOSI GERGELY Rendező NAGY VIKTOR Premier: 2009. szeptember 26. 19. 00 NAGYSZÍNHÁZ Az előadás várható időtartama szünetekkel: 215 perc. Az operett-statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne - színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban - Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája. Csárdáskirálynő bóni gros problème. S kétségtelen, legtöbbször a Csárdáskirálynő dallamai hangzanak fel, mellyel a zeneszerző kiérdemelte az első helyet kora vezető operett-komponistái között! Nem véletlenül játszották az 1915-ös premier helyszínén, Bécsben 533 estén át, majd söpört végig a mű Európán: az I. világháború ellenére azonnal bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd Budapesten 1916. novemberében, s végül eljutott egy esztendővel később a New York-i Broadway-re is.
A Csárdáskirálynő minden operettek legklasszikusabbja. Egy magyar zenés színháznak kötelessége, hogy állandóan műsorán tartsa ezt a remekművet. Különösen akkor, ha ezt úgy teljesítheti, hogy pazar előadást kínál nézőinek. Vereczky Szilvia, a világhírű csárdáskirálynő búcsúfellépését tartja az orfeum színpadán.. Miután az ünneplő publikum eltávozott, búcsúvacsora következik. Szilvia érzékenyen elbúcsúzik szerelmesétől, a fiatal Lippert- Weilersheim Edwin hercegtől, aki mindenáron követni akarja őt Amerikába. De a grófi család résen van, mert Edwinnel Stázi grófnőt akarják elvetetni. Csárdáskirálynő Bóni Gróf. Megjelenik a színen Rohnsdorf főhadnagy, aki tartalékos ulánustiszt, katonai behívóval, amelyet a család éppen ezért eszközölt ki, hogy Edwint elszakítsa Szilviától. Edwin tehát kénytelen bevonulni. De Edwin visszavág a család fondorkodására: sebtében közjegyzőt hozat és kötelezi magát arra, hogy nyolc héten belül feleségül veszi Szilviát.
Edvin azonban tudja, hogy ez csak a családja műve lehet, ezért aláír egy kötelezvényt, hogy nyolc héten belül feleségül veszi Szilviát, aki meglepetésében autót kér a trieszti gyorshoz, hogy Amerikában megnyugvást leljen. II. felvonás A hercegi kastély előcsarnoka, amelynek egyik szomszédos terméből tánczene szól. Szilvia nem utazott el, megjelenik Bóni karján, mint a gróf felesége. Edvin úgy gondolja, hogyha egy varietécsillag túl kevés a családjának egy elvált grófné csak megfelel. Szilvia leleplezi magát, ilyen áron nem kell Edvin szerelme. III. felvonás Kerekes Ferkó mulat "Hajmási Péter, Hajmási Pál... " zenéjére. Jön Szilvia Bónival és Edvin apjával, aki szintén sanzonettet vett feleségül. A Csárdáskirálynő – Pódium színház. "Legfeljebb két varietécsillag lesz a családban" - szól Edvin apja. Fia így elveheti Szilviát, Bóni pedig Stázit. A finálé a "Hajmási Péter, Hajmási Pál... " Kálmán Imre Csárdáskirálynő Operett három felvonásban Leopold Mária, Lippert-Weilersheim hercege Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének-, zene- és balettkara, valamint a Tokos Zenekar
kecskemét 2018. 07. 22. 07:00 A 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) legjobb férfi mellékszereplőjének választották Szemenyei Jánost, a kecskeméti Katona József Színház társulatának színművészét. A Csárdáskirálynő produkció Kaucsiánó Bonifác grófja alvással hangolódik az előadásokra, valamint óvakodik a skatulyáktól és a vicces-lüke karakterektől. – A Színház- és Filmművészeti Egyetemen operett-musical szakon végzett. Mennyire volt tudatos döntés részéről a zenés színházi irány? – A családomon kívül sok biztatást nem kaptam e téren. Csárdáskirálynő bóni gróf andrássy gyula. Emlékszem, még általános iskolás koromban egy népdaléneklési verseny alkalmával azt javasolták: Szemenyei, maradjon inkább a versmondásnál. Első alkalommal nem vettek fel a színművészetire, Kerényi Imre viszont elhívott stúdiósnak a Madách Színházba. Akkor ő volt az igazgató. A középiskolában megszoktam, hogy a dráma tagozaton lehetett kicsit lazázni, gyakran nem is mentem be az első két órára. Mindig kimagyaráztam, és azt gondoltam, hogy a színház is így működik.