Minél kevesebb zsírt eszel, annál karcsúbb és egészségesebb leszel? Hát nem egészen. A szervezetednek ugyanis szüksége van zsírokra. Olyannyira, hogy nélkülük működésképtelen lenne. Mennyi zsír kellene? Hiába hangzik jól első hallásra a zsírszegény – vagy esetleg "zsírmentes" – diéta, valójában nem a mennyiség, hanem a minőség a legfontosabb. Az úgynevezett esszenciális, tehát nélkülözhetetlen zsírsavak segítenek a zsírban oldódó vitaminok szállításában és tárolásában, puhán tartják a bőrt, ráadásul kitűnőek "üzemanyagnak". Könnyű viszont összekeverni a "jó" és a "rossz" zsírokat, nehéz ugyanakkor megtalálni belőlük a megfelelő mennyiséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a felnőttek napi kalóriabevitelének 20-35%-a jó, ha zsírokból származik. Telített vagy telítetlen zsírsav a job. Az egészség megőrzéséhez feltétlenül szükséges minimum 10-15%. A fő probléma, hogy a tipikus magyar étrend ennél sokkal több, akár 40-50% zsírt is tartalmaz. Ez egyébként a nyugat-európai országokra vagy az Amerikai Egyesült Államokra is igaz.
(pár antioxidánson és zsírban oldódó vitaminon kívül) Így a sütés által nagyon könnyen rengeteg extra kalóriát tudunk adni bármilyen ételhez, amire legtöbb embernek inaktív életmódja miatt nincs szüksége. R4 Mivel a telített zsírok védik a májat, és akár vissza is tudják fordítani a máj károsodást, R5 a kókuszolaj különösen jó választás azoknak akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, vagy dohányoznak. Mi a helyzet az állati zsírokkal? Az állati zsírokat sokan univerzálisan egészségtelennek tartják (vegánok, mainstream média) míg mások szerint (Paleo, Weston A. Price, Keto mozgalom) az állati zsírok egészségesek, és szerintük nyugodtan fogyasszunk szalonnát és disznózsírt. Telített vagy telítetlen zsírsav à jour. Az állati zsírok zsírsav összetétele azonban erősen különbözik egymástól, az adott állat típusától, neveltetésétől és " étrendjétől " függően. A kérődző állatok, mint a marha, kecske, vagy birka képesek átalakítani a többszörösen telítetlen zsírokat telítetté és egyszeresen telítetlenné, így ha ezeket az állatokat gabonákkal etetik, akkor is alacsony lesz a zsírjukban a többszörösen telítetlen zsírok aránya, ~2-4%.
Napjainkra aztán tovább finomodtak a meghatározások, bár a táplálkozással foglalkozó szakemberek zöme még mindig nem egészen "up to date", vagyis még mindig a '80-as évek tanait követik, pedig mostanra kiderült: a koleszterin és a telített zsír nem feltétlenül káros! Melyik telített, melyik telítetlen, és melyek a legfontosabb zsírforrások? A zsírok zsírsavakból és egy glicerin nevű anyagból állnak. Ezek kapcsolódnak össze: 3 zsírsav és 1 glicerin együtt alkot egy trigliceridet. A zsírsavak hosszú szénlánccal rendelkező vegyületek. Amennyiben a zsírsavban megtalálható a kettős kötésnek nevezett kémiai szerkezeti egység, azaz a szénlánc 2 szénatomja között 2 kötés is van, nem csak 1, akkor beszélünk telítetlen zsírsavakról. Az olívaolaj kiváló zsírforrás lehet Fotó: Shutterstock A telített zsírsavak: A szívizmok elsősorban telített zsírok bontásából nyernek a működésükhöz szükséges energiát. Telített zsírsav, telítetlen zsírsav, transzzsírok? | GastrOlaj, az egészségőr. A telített zsírokon belül van egy kisebb csoport, az úgynevezett közepes szénláncú trigliceridek (MCT).
Ezeknek a kötéseknek a minőségétől függ, hogy egy zsír melyik csoportba tartozik. A rettegett telített zsírok A telített zsírok molekulái egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ebbe a csoportba tartoznak az állati eredetű zsírok, emellett a kókusz-zsír és a pálmazsír (amely nagyon sok élelmiszerben megtalálható). Telített vagy telítetlen zsírsav a jó árért. Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten is szilárd halmazállapotúak. Problémát akkor okoznak, ha túl sokat fogyasztunk belőlük, a gond az, hogy telített zsírok esetén a "túl sok" könnyedén elérhető. Az egészséges arányszám 1:3 a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából, ám a tényleges fogyasztási arányunk 20:1, ez jelenti a problémát. Miket okozhat a telített zsírsavak fogyasztása: túlsúly érelzáródás magas koleszterinszint szív- és érproblémák Az istenített telítetlen zsírok A telítetlen zsírokra az a jellemző, hogy legalább egy kettős kötést találunk a zsírmolekulák kapcsolódási pontjainál, de jellemzőek többszörös kötések is. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben.
A kókuszzsír éppen az összetételének köszönhetően praktikus állagú és sokáig eltartható. Noha a telített zsírsavak rendkívül magas aránya miatt kezd lekerülni a piedesztálról, nem lehet kijelenteni, hogy a népszerűsége tévedésen alapulna. A kókuszzsírban található telített zsírok jelentős része úgynevezett "közepes lánchosszúságú triglicerid", azaz MCT (medium-chain triglycerid), ami egyes kutatások szerint máshogy, kedvezőbben bomlik le a szervezetben, mint a növényi olajok, a tejtermékek és a zsíros húsok hosszabb láncú zsírsavai, így a vérben a "jó" HDL-koleszterin szintjét is emelheti.
Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy bár bizonyos zsírsavak tényleg jobbak a szívnek, derékbőség szempontjából ugyanolyanok, mint a rosszak, elvégre ugyanannyi kalóriát tartalmaznak. A zsírbevitel ésszerűsítése nemcsak a fogyásban segít tehát, hanem hozzájárul a hosszabb és egészségesebb élethez is. Most akkor melyik a "jó" zsír, és melyik a "rossz"? Alapvetően a zsírok két csoportját különböztetjük meg: a telített és a telítetlen zsírsavakat. Ezeken belül további alcsoportok vannak. Kezdjük a jókkal: ők a telítetlen zsírsavak, amelyek között léteznek egyszeresen és többszörösen telítetlenek. Ezek mindegyike – mértékkel fogyasztva – segít csökkenteni a koleszterinszintet, ezáltal pedig a szívbetegség kockázatát is. Főleg, ha a telített zsírsavakat és a transzzsírokat ilyenekre cseréljük le az étrendben. Többszörösen telítetlen zsírsavak elsősorban a növényi olajokban vannak jelen. Telített Vagy Telítetlen Zsírsav A Jó - Mikor Hizlal A Zsír? És Mikor Nem? - Dívány. Ezek hozzájárulnak mind a koleszterin, mind pedig a trigliceridszint csökkentéséhez. A többszörösen telítetlen zsírsavak egyik fajtája a gyakran említett omega-3, amelynek szívre, idegekre, bőrre és hajra gyakorolt pozitív hatása széles körben ismert.
Az oldószer oldószerben való feloldásakor fontos, hogy ezt rendszeres keveréssel végezzü azért van így, hogy elkerülhető legyen a helyi szuper telítettség (kis mennyiségű oldószer, amely átadja a telítettségi pontot). Ezért az oldott anyagokat egyenletesen kell elosztani az egész térfogatban, és nem szabad ugyanabban a helyiségben leengedni. Mi a telítetlen megoldás? A telítetlen oldatok olyan megoldások, amelyek képesek több oldószer feloldására. Ezek a megoldások még nem mennek át a telítettségükön, így sohasem hordoznak csapadékot az alján. A telítetlen oldatok és majdnem telített oldatok a fent leírtak szerint majdnem hasonlóak lehetnek kívülről, de könnyen meg lehet különböztetni gyors lépés végrehajtásával. Ez azt jelenti, hogy egy kis oldott molekula feloldódása után a majdnem telített oldat kicsapódott, és szinte azonnal átjutott a telítési ponton, míg egy telítetlen oldat esetében nem lenne különbség a megjelenésben, mivel az oldott anyagok teljesen oldódnak, mivel elegendő hogy a megoldási fázisban elhelyezni őket.