Honlapunknak ezen az oldalán olyan témákban igyekszünk általános jellegű tanácsokat adni, tájékoztatást nyújtani, amelyek megítélésünk szerint közérdeklődésre tarthatnak számot. Ezek a témák vagy szélesebb kört érintenek, vagy éppen specialitásuk miatt fokozottabb körültekintést igényelnek a mindennapokban. Honlapunknak ezen az oldalán ilyen ügyekben igyekszünk tájékoztatást adni, segítséget nyújtani. § A munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó rendelkezései A szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) 115. § - 133. Munka törvénykönyve szabadság mértéke 2022. §-ai részletezik. Elsőként fontos megemlíteni, hogy a törvény munkaviszonyra vonatkozó előírásaitól főszabály szerint a munkaszerződés csak a munkavállaló javára, míg a kollektív szerződés – szemben az előző törvény megoldásával – mindkét irányban, tehát a munkavállaló hátrányára is eltérhet. Ugyanakkor a törvény egyes esetekben kivételt tesz a főszabály alól, így előírhatja az eltérés teljes tilalmát, lehetővé teheti a felek egyéni megállapodásával a munkavállaló hátrányára történő eltérést, illetve a kollektív szerződésnek csak a munkavállaló javára történő eltérést engedhet.
Lényeges rendelkezés, hogy ha a munkavállaló üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt válik keresőképtelenné, az nem számít bele a betegszabadságba. A feladat ellátásához kapcsolódó e-mail cím:
A szabadság szabályai a magyar és az angol munkajogban – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az alapszabadság és az életkor után járó pótszabadság (ide nem értve a fiatal munkavállaló pótszabadságát) egyharmadát. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni (például betegség vagy egyéb tartós távollét miatt), a távollét időtartamától függetlenül az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell a kiadásról gondoskodnia a munkáltatónak. A fentieken túl akkor van lehetősége a munkáltatónak a szabadság tárgyévet követő évben történő kiadására, ha arra kollektív szerződés kivételesen fontos gazdasági érdek vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállása esetére felhatalmazza. Munka törvénykönyve szabadság mértéke 2021. Ugyanakkor a szabadságnak ekkor is csak maximum az egynegyedét és legfeljebb az esedékességet követő év március 31-ig engedi kiadni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, illetve a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
A szabadság megváltása kizárólag egy esetben megengedett: a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt pénzben meg kell váltani. vissza a cikk elejéhez § A közhasznú szervezetekre vonatkozó legfontosabb előírások § Az adásvételi szerződés megkötésének menete § A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó előírások változásai § Mit tegyünk, ha tartozást örökölnénk?
Szabadságra, betegszabadságra vonatkozó szabályok A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megilleti a szabadság (azaz a díjazott pihenőidő), amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke a munkavállaló életkorától függ – ennek alapján minimum 20, maximum 30 munkanap alapszabadság járhat. Egyes munkavállalói rétegeknek a törvény pótszabadságot ír elő. Ezek a munkavállalói csoportok: a fiatal munkavállalók, a gyermeket nevelő szülők, a vakok, a föld alatt dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók. A szabadságot – főszabályként – az esedékesség évében kell kiadni. A tárgyévet követően is lehetőség nyílik azonban a szabadság kiadására, ha a munkáltatónál felmerült kivételesen fontos gazdasági érdek ezt indokolja, vagy ha a munkavállalót betegsége, vagy a személyét érintő más, elháríthatatlan akadály meggátolta abban, hogy a szabadságát a tárgyévben vegye igénybe. A szabadság szabályai a magyar és az angol munkajogban – D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.. A szabadságra való igény három év alatt évül el. Bár a munkavállalónak alanyi joga van a szabadságra, a szabadságot nem a munkavállaló "veszi ki", hanem a munkáltatónak kell kiadnia.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak tartama legalább tizennégy összefüggő naptári napot elérjen, de ettől az előírástól a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki a munkáltató. Munka törvénykönyve szabadság mértéke 2019. A szabadság kiadásának időpontját – szemben a korábbi egy hónapos határidővel – legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell megtartania a rendelkezési körébe tartozó hét munkanap szabadságot érintően. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot. Fontos újdonság, hogy a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot.