a mélységi magmás kőzetek a magma lassú kihűlésével kikristályosodásával jönnek létre, 6–10 km mélységben. Magyarországon hasonló eredetű kőzetek alkotják például a Velencei hegységet (gránit, granodiorit és diorit) és hasonló körülmények között keletkezett a Mórágyi gránittömb. A. Előkristályosodási fázis (kb. 1100–1000 °C) Az előkristályosodási fázisban ultrabázisos és bázisos kőzetek keletkeznek. A hőmérséklet csökkenésével a szilikátok és a szulfidok olvadéka elkülönül, a szulfidok között a pirrhotin, pentlandit és kalkopirit válik ki. Az előkristályosodás során gazdasági szempontból jelentős érctelepek is keletkeznek: krómérc (kromit), vasérc (magnetit), titánvasérc (ilmenit), valamint platina, gyémánt és apatit válik ki. B. Főkristályosodási fázis (kb. 1000–700 °C) A főkristályosodási fázisban történik tulajdonképpen a magma kőzetté merevedése. Az ún. Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis. színes szilikátok (olivin, piroxének, amfibólok) és az ún. színtelen szilikátok (a földpátok és földpátpótlók) egymással párhuzamosan kristályosodnak (Bowen-féle sorozat), végül pedig a kvarc válik ki.
mélységi magmás kőzet A diorit vulkáni mélységi magmás kőzet, keletkezési mélysége 36-5 km közötti. A nagy mélységben lassan kihűlő bázikus magma nagyszemcséjű kőzetszövetet alkot. Általában feketészöld színű, homályos fényű. A földpátok az oligoklásztól az anortitig megtalálhatók benne, néha szabad kvarc is előfordul. A diorit az 50-55%-os szilícium-dioxid -tartalma miatt a bázisos és savanyú kőzetek között éppen félúton helyezkedik el. Szövete leginkább mikrogránitos (epidiorit) de nem ritkák a makrogránitosak (vauguerit), sőt vannak porfirosak és palásak is. A mikroszemcsés és makroszemcsés, de azonos mértékben kristályos változat a holokristályos kőzetszövetek közé tartozik, a porfirosban a kristályokat amorf szerkezetű alap veszi körül, a palás jelleg finom rétegzettséget jelent. Rejtvénylexikon keresés: közet - Segitség rejtvényfejtéshez. A biotit mellett az amfibol az, ami sok változatánál döntő jelentőségben kőzetalkotó, járulékos elegyrészként ortoklász, augit, hipersztén magnetit, ilmenit, titanit, gránát, cirkon, apatit, klorit, epidot, kalcit, turmalin, pirit szerepelnek.
Így jöttek létre az érctelérekben felhalmozódott ón-, urán és tóriumérctelepek. A magmás kőzetbe bejutó víz felforrósodva fémeket old ki a magmás kőzetből. A forró vizes oldatok lehűlve vagy a mellékkőzetekkel vegyi folyamatba lépve újabb ércteléreket hoznak létre. Ez a hidrotermális ércesedés. Így alakultak ki a színesfémek (cink, ólom, réz), és a nemesfémek (arany, ezüst) érctelepei. Felszíni vulkáni tevékenység Areális vulkán: A magma nagy területen felszínig beolvasztja a kőzeteket. A kambrium előtt volt jellemző, ma már nincs. Lineális/ labiális / hasadékvulkán: Távolodó kéreglemezek között az asztenoszférából magma nyomul a felszínre, hőmérséklete 1100-1200°, ezért a láva hígan folyó. A nagy mélységből származó magma fémekben (magnézium, vas, mangán) gazdag, szilíciumban viszont szegény. Ez a bázisos kőzetek csoportja. Magmás kőzetek táblázata – Wikipédia. A mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gabbró. Az óceánok mélyén kibuggyanó kiömlési kőzete a bazalt, amelyből kialakul a párnaláva. A bazaltláva hígan folyós. Így jöttek létre a Föld enyhe lejtőjű pajzsvulkánjai és lapos bazaltfennsíkjai.
A kisebb-nagyobb nyomás és hőmérséklet – részlegesen vagy teljesen – át is alakíthatja a mélybe kerülő kőzeteket, s e folyamatnak magmás, üledékes, vagy akár korábban már átalakult kőzetek egyaránt áldozatául eshetnek. Így jönnek létre a többnyire lemezes, réteges szerkezetű s eredetükben sokszor nem is azonosítható metamorf kőzetek: kiterjesztett elnevezéssel palák. Legfontosabbakként a kevésbé átalakult márványt (a mi "süttői" vagy "piszkei" márványunk valójában csak enyhén átkristályosodott mészkő), a gneiszt, a lemezes csillámpalát és a leveles szerkezetű fillitet, kloritpalát említhetjük meg – a felszínen elsősorban a Soproni- és a Kőszegi-hegység alkotóiként. Az üledékes kőzetek legnagyobb része a felszínen vagy felszínközelben (illetve tavak, tengerek mélyén) keletkezik, mégpedig olyan folyamatok során, amelyek akár egyszerre vagy egymás után is lejátszódhatnak. Az üledékes kőzetek egy része a felszíni kőzetek aprózódásának, mállásának lepusztulásterméke – lösz, homok, homokkő, márga, agyag, bauxit stb.
Magmás, üledékes és átalakult kőzetek A kőzetek nem mások, mint éppen az ásványok jellegzetes és többé-kevésbé állandó társulásai. Eredetük szerint magmás, üledékes és átalakult (metamorf) kőzetekről beszélünk. A magmás kőzetek a földköpeny olykor a földkérget is magába olvasztott anyagából, a magmából keletkeznek. Képződésük – a metamorf kőzetekével együtt – a lemeztektonika legfontosabb folyamataihoz kapcsolódik. Az alábukó kőzetlemez-szegélyek felett elhelyezkedő földköpenyrész megolvadó anyaga a kisebb nyomás irányába – felfelé – igyekszik; ha a repedések mentén a felszínre is jut, kiömlési, ha a mélyben megreked, mélységi kőzetté szilárdul. Hazai vulkáni hegységeink javarészt kiömlési kőzetekből: andezitből, riolitból épülnek fel; a riolit mélységi párja, a gránit a Velencei-hegység alkotója. A mélységi eredetű gabbró- és kiömlési párja, a bazalt kőzet inkább óceáni hátságokhoz kapcsolódik. Ilyen és hasonló kőzetek találhatók hazánkban Szarvaskőnél, míg a Balaton-felvidéki vagy a nógrádi bazaltok elvékonyodott szárazföldi kérgen törtek keresztül.
A még több benne a színes és opak ásvány, továbbá kevesebb a káliföldpát és több, bázikusabb a plagioklász, úgy a kőzetet granodioritnak nevezzük: mint neve is mutatja, ez a gránit és a diorit közötti összetételű, átmeneti kőzet. Leggyakoribb akcesszórikus ásványai: apatit, fluorit. Ritkább akcesszórikus ásványai: andaluzit, berill, topáz, epidot, klorit, pirit, kalcit, kordierit, titanit, leukoxén, cirkon, turmalin (turmalin-gránit), hematit, kassziterit, grafit; nagyon ritka az augit. Szövete: A szemcsék nagysága szerint lehet durva-, közép- vagy aprószemű - ez az ún. mikrogránit. A szemcsék mérete a magma kihűlésének sebességétől függ: minél lassabban hűl ki, annál nagyobbak a kristályok. Azt a változatát, amelyben az aprószemű szövetben elszórtan nagy (úgynevezett porfíros) szemcsék fordulnak elő, gránitporfírnak nevezzük. Egészen finomszemű, intrúziós kismélységi változata a gránitaplit. A porfíros szövetű gránitban (ritkábban más, de ugyancsak porfíros szövetű magmás kőzetekben is) időnként szélsőségesen durvakristályos, ún.
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.