Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is érvényes összefüggés. A végleges valorizációs táblázatot a 2022. márciusában e tárgyban kiadandó kormányrendelet határozza meg. Jövedelem-szakadék: kétszer több hitelt kaphat egy budapesti, mint egy szabolcsi - money.hu. A kormányrendelet közzétételéről természetesen azonnal beszámolok majd. Ha még nem tette volna meg, IDE KATTINTVA föliratkozhat a NyugdíjGuru News ingyenes heti hírlevelére, hogy időben értesüljön a nyugdíjakat érintő minden fontos fejleményről!
Keresztély és Madari azt is megvizsgálták, hogy az országon belül hol jellemző leginkább a jövedelmek eltitkolása. Kiderült egyrészt, hogy Budapesten lényegesen kisebb a jövedelemeltitkolás aránya, mint vidéken, amire az lehet a magyarázat, hogy a fővárosban több a jól fizető, bejelentett munkahely, így kisebb a késztetés a jövedelem rejtegetésére. Megyei lebontásban Hajdú-Bihar és Vas emelkedik ki, amit az magyarázhat, hogy ezeken a környékeken sokan dolgoznak a szomszédos országokban. Közülük sokan lehetnek azok, akik az Ausztriában és Romániában szervezett jövedelmeiket nem vagy csak részben vallják be Magyarországon. Nettó jövedelem 2017. Forrás: Keresztély Tibor–Madari Zoltán A háztartások eltitkolt jövedelmének becslése inverz keresleti függvénnyel Ezeken kívül kiderült még, hogy: a nők körében lényegében nincs jövedelemeltitkolás, az adott háztartásban élő személyek számának növekedésével emelkedik az eltitkolás mértéke, és az idősebb munkavállalók kevésbé hajlamosak eltitkolni a jövedelmeiket. A tanulmány a 2015 és 2017 közötti trendeket elemezve arra jutott, hogy mind a versenyszférában, mind pedig az összes háztartás körében jelentősen csökkent a jövedelemeltitkolás aránya.
Ebben a mezőnyben Magyarország már nem az élen, csak a középmezőnyben volt a koronavírus-járvány kitörésekor (ami viszont javítás 2004-hez képest, amikor az alján volt). A 20-64 éves korcsoport foglalkoztatottságában 2019-ben Magyarország megelőzte Horvátországot, Romániát, Lengyelországot, Szlovákiát és Bulgáriát, de elmaradt Csehországtól, Szlovéniától és a három balti országtól. A tanulmány azt is megjegyzi ugyanakkor, hogy közmunka nélkül Magyarország a mezőny alsó felében végzett volna. A legjobban és a legrosszabbul kereső magyarok titkolják el leginkább a jövedelmük egy részét | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. A tanulmány szerint a foglalkoztatási ráta növekedéséhez hozzájárult a népesség csökkenése is. Emellett a foglalkoztatás növekedésére hatással volt a népesség összetételének változása, és az is, hogy a különféle csoportok milyen eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2007 és 2019, tehát a két válság előtti utolsó "békeévek" között a foglalkoztatás 579 ezer fővel, a közmunkások és a külföldön dolgozók nélkül számítva 407 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatottság növekedését segíthette elő az is, hogy 2016-tól kezdve a hatéves bérmegállapodás értelmében a munkaadói és munkavállalói járulékokat is csökkentették, tehát ilyen értelemben olcsóbbá vált egy munkavállaló foglalkoztatása Magyarországon (bár a munkához kapcsolódó adók még a csökkentések ellenére is élmezőnyben vannak az OECD-országok között).
Ez a bérnövekedés viszont kezdvezőbb volt az alsóbb jövedemi szegmensekben. Ahogy az az alábbi ábrán látszik, a munkajövedelmek növekedése között nem voltak nagyon nagy különbségek 2020 és 2010 között a különböző jövedelmi tizedekben Magyarországon, de inkább az alsóbb jövedelmi tizedekre volt jellemző a munkajövedelmek átlagon felüli növekedése. Megvan az eredmény: idén 8,7 százalékkal nőnek a valorizációs szorzók :: NyugdíjGuru News. Eközben az állami újraelosztás jelentős újraszervezése jellemezte a 2010-es éveket, ezek hatására pedig a társadalmi jövedelmekben ellentétes hatás figyelhető meg. Ilyen forrásból ugyanis inkább a felsőbb tizedek jövedelme növekedett átlag felett. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az olyan intézkedések, mint az egykulcsos adó kombinálása a magas áfával, a jobban keresők számára kedvezőbb családpolitika és a nyugdíjak bérekhez viszonyított értékvesztése. A 2010-es évek jövedelmeket érintő jelentős eredménye a szegénységi mutatók, és ezen belül is a súlyos nélkülözők arányának csökkenése. Amíg 2004-ben még több mint a magyarok ötöde számított ilyen értelemben szegénynek, 2020-ban már csak 8 százalék körül alakult a deprivált magyarok aránya.