Jöjjön Petőfi Sándor legismertebb versei összeállításunk. Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították Íme Petőfi Sándor legismertebb versei. Petőfi Sándor: Fa leszek, ha… Petőfi Sándor: Arany Lacinak Petőfi Sándor: A Tisza Petőfi Sándor – István öcsémhez Petőfi Sándor: Egy estém otthon Borozgatánk apámmal; Ivott a jó öreg, S a kedvemért ez egyszer – Az isten áldja meg! Soká nem voltam otthon, Oly rég nem láta már, Úgy megvénült azóta – Hja, az idő lejár. Beszéltünk erről, arról, Amint nyelvünkre jött; Még a szinészetről is Sok más egyéb között. Szemében "mesterségem" Most is nagy szálka még; Előitéletét az Évek nem szünteték. Petőfi Sándor rövid versek. "No csak hitvány egy élet Az a komédia! " Fülemnek ily dicsérést Kellett hallgatnia. "Tudom, sokat koplaltál, Mutatja is szined. Szeretném látni egyszer, Mint hánysz bukfenceket. "
Egy lépést kell tennem még, Egy lépést előre, S akkor rájutok a tél Fagyos küszöbére. Lépnél egyet előre, Lépnék egyet hátra, S benne volnánk közösen A szép meleg nyárba'. Zöldleveles, fehér… Zöldleveles, fehér Virágos ákácfa, Kék ruhában szőke Kislyány van alatta; Megeredt az eső, Annak végét várja, A pitvarajtóból Kacsintgatok rája. Gyere be, galambom, Gyere a szobánkba! Míg eláll az eső, Űlj föl a ládánkra; Ha magas a láda, Rája fölültetlek, Ha kemény az űlés, Az ölembe veszlek. Az álom… Az álom A természetnek legszebb adománya. Megnyílik ekkor vágyink tartománya. Mit nem lelünk meg ébren a világon. Álmában a szegény Nem fázik és nem éhezik, Bibor ruhába öltözik, S jár szép szobák lágy szőnyegén. Oszi versek petofi sandor. Álmában a király Nem büntet, nem kegyelmez, nem birál… Nyugalmat élvez. Álmában az ifju elmegy kedveséhez, Kiért epeszti tiltott szerelem, S ott olvad égő kebelén. – Álmamban én Rabnemzetek bilincsét tördelem!
Oh de akkor, akkor nem veszünk el, Akkor élet és dicsőség vár ránk, Akkor saját örök birtokunk lesz, Ami után eddig csak sovárgánk. Föl hazám, föl nemzetem, magyar nép! Lépj a síkra gyorsan és egyszerre, Mint a villám oly váratlanúl és Oly erővel törj ellenségedre. Hol az ellen, kérdezed? ne kérdezd, Mindenütt van, ahová tekintesz, S legnagyobb és legveszélyesebb az, Ki mint testvér símul kebleinkhez. Petofi sandor szerelmes versek. Köztünk van a legnagyobb ellenség, A cudar, az áruló testvérek! S egy közűlök százakat ront el, mint A pohár bort az egy cseppnyi méreg. A halálos itéletet rájok! Százezerszer sujtson bár a hóhér, Bár a házak ablakán foly is be Az utcáról a kiáradó vér! Könnyü bánni külső elleninkkel, Ha kivesznek e belső bitangok… Félre most, lant… futok a toronyba, Megkondítom azt a vészharangot! Hirdetés
– Ezen gondolatok elmém környékezték, Midőn a költői szent hegyre jövék fel; Mit én nem egészen dicstelenűl kezdék, Folytasd te, barátom, teljes dicsőséggel! A XIX. század költői Ne fogjon senki könnyelműen A húrok pengetésihez! Nagy munkát vállal az magára, Ki most kezébe lantot vesz. Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak, S azért a szent fát félretedd. Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott, S követte, melyet isten külde Vezérül, a lángoszlopot. Ujabb időkben isten ilyen Lángoszlopoknak rendelé A költőket, hogy ők vezessék A népet Kánaán felé. Petőfi sándor versek rövid. Előre hát mind, aki költő, A néppel tűzön-vízen át! Átok reá, ki elhajítja Kezéből a nép zászlaját, Átok reá, ki gyávaságból Vagy lomhaságból elmarad, Hogy, míg a nép küzd, fárad, izzad, Pihenjen ő árnyék alatt! Vannak hamis próféták, akik Azt hirdetik nagy gonoszan, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg, Kik nap hevében, éhen-szomjan, Kétségbeesve tengenek.