A jobb szalonokban ugyanis több száz stockot is tartottak, hogy minden modellnek legyen egy sajátja. Ezek még kézművesdarabok voltak, a női divat bolondos, csibészes, elegáns kis remekei, melyekbe a masamód vasalt lelket. Fejfedőlexikon Barett: kerek vagy szögletes formájú, puha fejfedő, férfiak-nők egyaránt viselték. Romantikus darab, főleg a művészek kedvelik. Baszk sapka: kis, kerek, puha sityak, a baszkok nemzeti viselete. Később erről mintázták a svájcisapkát. Borsalino: elegáns, puha kidolgozású férfi fejfedő, Humphrey Bogart viselte a híres Casablanca című filmben. Cowboykalap: az amerikai tehénpásztorok széles karimájú kalapja, mely a női divatot is meghódította. Fez: vörös filc fejfedő, Keletről származik. A férfiakét fekete vagy kék bojt díszíti, a nőké arannyal, gyönggyel hímzett. Főkötő: az áll alatt megkötött, textíliából varrt fejkendő, amelyet egyes korokban nehezen lehetett megkülönböztetni a kalaptól. Zenevándor: A girardi kalap névadójának villája. Frígiai sapka: kúp formájú, puha fejfedő, előrehajló csúccsal. Eredetileg a frígek hordták, tőlük vették át a görögök, a francia forradalom alatt a jakobinusok viselték.
Aki elhozta Párizst Budapestre – A Holzer Szalon tündöklése és bukása 2022. április 2. 12:50 Szatmári Judit A Holzer-cég neve évtizedeken keresztül fogalom volt mind az előkelő, mind a középosztálybeli hölgyek számára. Girardi kalap története new. Tulajdonosai ugyanis generációkon át jó gazdasági érzékkel vezették és fejlesztették üzletüket, mindig szem előtt tartva a divatipar változásait, kihívásait. Az exkluzív szalonokkal szemben aktív reklámtevékenységet folytattak, és jelentős szerepet játszottak abban, hogy a Duna-parti korzó közönsége a sétálgató hölgyek láttán egy időre a Champs-Élysées-n érezhette magát. A konfekció is luxus A cég története a kiegyezés előttre nyúlik vissza. Egy cégbírósági iratban olvasható, hogy Holzer Simon 1862-ben "mint szabómester a pesti szabadalmazott német szabóczéhbe bekebeleztetett, és nevezett czéhnek az ipartörvény értelmében történt feloszlása óta az abból alakult alulírott ipartársulatnak rendes tagjai közé tartozik". Erre az igazolásra alighanem azért volt szükség, mert az 1884. évi XVII.
Elsősorban a sok kézimunkával készült, gyönggyel, csipkével díszített, nagyon elegáns gallérokat, vállgallérokat, köpenyeket, blúzokat árulták készen. Így tehát Holzer Simon kifejezetten a luxusszegmensben indult. A szalon csak a század végén nyitotta szélesebbre a forgalmazott divatáruk körét, ekkortól már egyrészt olcsóbb darabokat, másrészt párizsi nagy szalonok eredeti modelljeit is "forgalmazták". Ezeket – sajátokkal kiegészítve – szezononként mutatták be, majd megrendelés után méretre készítették vevőiknek. Mint Holzer későbbi terjeszkedése is bizonyítja, ez nagyobb nyereséget biztosított a sok kézimunkát igénylő konfekcionált darabok készítésénél. Sikerük abban rejlett, hogy egyszerre több piaci területen is működtek, és így a lehető legszélesebb úri közönséget tudták megcélozni. Ó, azok a régi szép kalapok! – A fejfedők tündöklése és bukása | Nők Lapja. A néhány évtized alatt felfutó cég a század végén, amikor apja halála után Holzer Sándor megörökölte, már "az ország legnagyobb és legtekintélyesebb női felöltő-üzleteként" hirdethette magát. Jelzi ezt az is, hogy a fényűző palotában külön próbatermek, olvasótermek, felvonók biztosították vevőkörük kényelmét.
Talán emiatt is szoktunk le, a ma már újból divatos kalapviseletről. Masamódok és mamzelek Ki hinné, hogy a harmincas-negyvenes években a hazai kalapdivat lépést tartott a párizsival. A tehetősebbek persze Párizsból rendeltek kalapot, de nálunk is sorra nyíltak az elegáns kalapszalonok, ahol főszezonban – februártól június végéig – huszonöt-harminc masamód (kalaposlány) dolgozott. Hosszú asztaloknál ültek, az asztalfőn trónolt a munkavezetőnő, a mamzel. Ő ügyelt arra, hogy a lányok ne ejtsenek hibát, és az ő dolga volt feltűzni a díszt a már kész fejrevalóra. A mintát Párizsból hozatták, és fából pontosan leutánozták. Girardi kalap története teljes film. Ez volt a stock, melyre ráhúzták az anyagot, csuromvizesen. A kalapot is úgy kellett öntözni, mint a virágot, hogy formálható legyen. Utána megszárították, vasalták, végül levették a stockról, és lehetett díszíteni. Egyszerűnek tűnik, pedig nem volt az. Budapesten például mindössze három esztergályos tudott stockot készíteni, és alig győztek eleget tenni a megrendeléseknek.
Vadas Zsuzsa emlékezetes írása a Nők Lapja archívumából. "A kalapom egy egész egyszerű kalap" – énekelte hajdanán Medgyaszay Vilma, a híres sanzonéit és felsorolta, mi minden van a kalapján: szalag, virág, toll, aranyhalas medence, meg egy valódi kis krokodil, amely rúg, harap. "A kalapom egy egész egyszerű kalap…" Hol van már a tavalyi hó, hol az a sok bolondos, bájos, megbotránkoztató, derültséget, irigységet, bámulatot egyaránt keltő, versekben, sanzonokban is megénekelt régi kalap? Hol vannak az édes kicsi nők, akik kalapfátylaik mögül szende, pajkos, kihívó és titokzatos pillantásokkal bűvölték a férfiakat? Zenevándor: Muzsikáló ház a Lipótvárosban. És hol az élclapok megunhatatlan témája: az irdatlan méretű malomkerékkalap, megrakva vastagon csokrocskákkal, virágokkal, gyümölcsökkel, átszúrva dárdaméretű kalaptűvel, körbetekerve muszlinfátyollal, amely úgy lebegett az előkelő dámák után, akár a győzelmi zászló. "Már csak ez hiányozna nekünk – gondoljuk megkönnyebbülve – csúcsforgalomban, trolin, villamoson" Dédanyáink kalapjait nem sírjuk vissza.
– A korban szemérmesebbek voltak a hölgyek, a vízparton is viseltek harisnyát, cipőt, illetve fürdősapkát, vagy nagyobb méretű, terebélyes kalapot. Óvták a bőrüket, hisz egy elegáns hölgy nem mutatkozhatott napbarnított bőrrel, szeplősen, ez a dolgozó munkásasszonynak volt a védjegye – mesélte a kurátor lapunknak. Kiemelte, a fürdőkultúra a XIX. században kezdett el kibontakozni, előtte az a tévhit élt a köztudatban, hogy a fürdőzés egészségtelen. – Az infrastruktúra kiépítésével a hazai, és külföldi fürdővárosokat is nagy mértékben kezdték el látogatni, s a század végére olyan fürdőhelyek, amelyek korábban csak az elit rétegeket engedték be, szélesebb körben is megnyitottak: ez volt az egyetlen helyszín, ahol a társadalmi rétegek, és esetenként akár nők és férfiak is találkozhattak. Girardi kalap története röviden. Alaptartozék volt még nyáron a napernyő, amely szintén a nem kívánt barnulás elkerülését szolgálta, és az óriási legyezők is elmaradhatatlanok voltak a nagy méretű kalapok mellett – ezekből is találunk egyedi darabokat.
Marta haza Terror háza budapest ingyenes belépés Budapest Terror Háza Fotó 2020. április 30. Az épület a felújítás után Az épületet egy éves munkával kívülről és belülről is gyönyörűen és stílusosan átalakították, és az arculatát meghatározó a homlokzaton körbefutó fekete díszpárkánnyal emlékművé vált. A külső homlokzat, a belsőépítészeti tervek és kiállítás arculata F. Kovács Attila építész munkája. A kiállítás kísérő zenéjét és a hangahatásokat Kovács Ákos zeneszerző szerezte. A Terror Háza Múzeum főigazgatója dr. Schmidt Mária. Nyitva tartási idő és bélpőjegyek árai Hétfő szünnap Keddtől–vasárnapig 10–18 óráig Pénztárzárás 17:30-kor Belépőjegyek Teljesárú jegy: 1800 Ft Kedvezményes jegyek: 900 Ft Csoportos teljesárú jegy: 1500 Ft (20 fő felett) Csoportos kedvezményes jegy: 800 Ft (20 fő felett) Budapest kártyával 20% kedvezmény minden jegy árából! Tárlatvezetés: 6000 Ft (max. Terror háza jegy 1. Hírek ÉVFORDULÓK – MŰTÁRGYAK – Dunapenteléből Sztálinváros "Sztálinváros! Ha ezt a szót halljuk, ötéves tervünk leghatalmasabb alkotására gondolunk: az épülő szocialista városra és a Vasműre" – kezdi meg lelkes ismertetését az Így épült Sztálinváros című, 1952-ben kiadott diafilm.
május 6. Terror Háza Jegy, Terror Háza Belépő Ár. ÉVFORDULÓK – MŰTÁRGYAK – Dunapenteléből Sztálinváros "Sztálinváros! Ha ezt a szót halljuk, ötéves tervünk leghatalmasabb alkotására gondolunk: az épülő szocialista városra és a Vasműre" – kezdi meg lelkes ismertetését az Így épült Sztálinváros című, 1952-ben kiadott diafilm. A propagandacélokra készített alkotás egyoldalúan mutatja be a frissen tervezett iparvárost: miközben kiemeli az építkezés gyorsaságát és a gépesítettség mértékét, elhallgatja, hogy az erőltetett "rohammunka" milyen tervezési és kivitelezési hibákkal bosszulta meg magát. Az ember tragédiája feldolgozás movie