De az igazság az, hogy ez egy tényleg létező dolog a zenekar és a közönség között. – Ezt ki tudnád fejteni? – Nyilván mindig jól kell játszani, de azért egy jó közönség – néha függetlenül a létszámtól – nagyon inspiráló tud lenni. Akkor valahogy mi is nagyobb stenkkel játszunk, amit ők jobban le is reagálnak, és ez így megy oda-vissza. Miskolcon rengetegen voltak, és nagyon jó közönség volt. Remélem sikerült kizökkentenünk őket a szürke hétköznapokból, és kicsit elfeledtetni velük a gondokat, arra a bő másfél órára! Úgy látszik, igen: a Magna Cum Laude Miskolcon. Tagok balról jobbra: Kara Misa, Török Máté, Mező Misi, Lesták Marci, Szabó Tibi – Rock zenekar vagytok egyáltalán, vagy inkább pop? Funk-rock megnevezést találtam a wikin… – Mi csak egyszerűen analóg zenekarnak szoktuk magunkat hívni. Minden élőben történik, nincs semmilyen elektronika, HD a koncerten. Tavalyi évzáró koncert vonósnégyessel, a Vígszínházban Ez a stílusmegnevezés nehéz dolog manapság. Aki volt már Magna Cum Laude koncerten, az tudja, hogy kicsit zúzósabbak vagyunk élőben, mint a rádióban, de van pl reggae-s, funk-os, lírai szám is a repertoárban.
Ez meg is valósult a Müpában, illetve nem sokkal utána a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon is. Át lettek hangszerelve az eredeti Magna számok, a Főnököm című szám egy brutál tempójú swing lett például, a Régi sziget meg latinban szólalt meg. Nagyon jól sültek el a zenei poénok is, és mindkét koncertet sokan emlegetik, azóta is. Mindeközben a Big Band-en kívül az én billentyűzésem is megtetszett a srácoknak (nevet), szóval utána fel is hívott Mező Misi, a Magna Cum Laude frontembere, hogy nincs-e kedvem a karácsonyi nagykoncerten billentyűzni. Ezután a többi már jött magától. Immáron 7 éve járjuk az országot, és zenélünk együtt. -Tegnap voltatok itt, Miskolcon koncertet adni. Milyen érzés egy,, Magnás" koncerten a színpadon állni? – Fantasztikus érzés! "Szomorú" zenészként mindketten megtapasztaltuk az egyetemen, hogy milyen színpadon állni, de ez azért más egy kicsit. Régen mindig azt hittem, hogy amit a könnyűzenészek mondanak erről az energiáról meg a szeretetről, az egy nagy humbug (nevet).
Belül is vannak betűproblémák, ezt azonban – a problémát és (szó szerint) a betűket is – elhomályosítja az a képtelen ötlet, hogy szürke háttérre nyomták az amúgy sem tökéletesen fekete betűket (a legtöbb esetben ilyenkor világosszürkéből sötétszürkébe való átmenetről van szó vagy értelmetlen, homályos foltokról). Tördelési, helyesírási hibákat nem találtam (bár nem is kerestem), elütések azonban vannak, és nem csak a régebbi számokban (kedvencem a "saját magma adtam ki", a 4. szám Changes-interjújában). A 3-as szám (ehhez képest) maga a Kánaán. Rátaláltak a Mason betűkészletre, és ezzel lett végre egy nem túl különleges, de a célra tökéletesen megfelelő, stílushű logója a Magnának. A borító elrendezése végtelenül egyszerű (tehát nem szórakoznak olyanokkal, hogy a hegycsúcs, vagy a Scivias-os fickó szakálla esetleg belóg a képről a logóba); a feliratok ripsz-ropsz felsorolják, hogy miről van szó és kész – ez így tökéletes szerintem. Ez a Mason betűtípus visszaköszön az egyes rovatok, ill. interjúk-cikkek címében, és ezt a csinos kis egységet csak a felirat/háttér keretének variálása töri meg, pontosabban egészíti ki.
Egyéni vagy társas vállalkozóként pedig nem terjed ki rá a biztosítás, nem lehet kiegészítő tevékenységet folytatóként kezelni. A kereseti korlát összege azonos mindkét ellátás esetében. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm. ) törvény 10. paragrafus (1) bekezdésének b) pontja, illetve a 13. paragrafus (1) bekezdés d) pontja értelmében keresőtevékenység esetén akkor kell megszüntetni a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást, ha a tevékenységből származó (egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló) jövedelem három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Munkaviszony esetén azonos feltételek mellett veheti igénybe a munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek utáni (a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 13. szakasza szerinti) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, függetlenül attól, hogy rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyről van szó. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az egyéni vállalkozó saját maga után vagy a társas vállalkozás társas vállalkozó tagja után él az említett kedvezménnyel.
Az Mmtv. mind a rehabilitációs ellátásban, mind a rokkantsági ellátásban részesülő személy vonatkozásában értesítési kötelezettséget állapít meg, melyet a rehabilitációs hatóság felé kell teljesíteni. (Rehabilitációs hatóságként járnak el a megyei kormányhivatalok, Budapest és Pest megye tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatal III. Kerületi Hivatala. ) A rehabilitációs ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, vagy – keresőtevékenysége megszűnt, vagy – keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személy 10 napon belül köteles nyilatkozatban értesíteni a rehabilitációs hatóságot, ha – keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, egyéni vagy társas vállalkozó esetén a garantált bérminimum 150 százalékát.
Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (2) bekezdésében foglaltak alapján tesz eleget a járulékfizetési kötelezettségének, vagyis nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megszüntetésére keresőtevékenység alapján nem kerülhet sor. Ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. § (3) bekezdésben foglaltak alapján tesz eleget járulékfizetési kötelezettségének, és a tárgyévre vállalt járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül a minimálbér 150 százalékát meghaladja, akkor a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. 4. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülő nem tekinthető keresőtevékenységet folytató személynek, ha nevelőszülői jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez. 5. A szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét.
Mi a jelentősége a munkaadó (vállalkozás) szempontjából annak, hogy a megváltozott munkaképességű alkalmazottja (tagja) rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül? Több tényező (rehabilitálhatóság, életkor) függvénye, hogy a megváltozott munkaképességű személy számára rehabilitációs hozzájárulást vagy rokkantsági ellátást állapítanak-e meg. A következőkben azt tekintjük át, hogy a foglalkoztató (vagy vállalkozás) szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a munkavállaló vagy vállalkozó az említett ellátások melyikében részesül? Ami a kötelezettségeket illeti, sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, így az említett ellátásokban részesülőket nem lehet sajátjogú nyugdíjasnak tekinteni. Ebből következően a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy biztosítása a munka törvénykönyve (Mt. ) szerinti munkaviszony esetén is fennáll, és egyéni járulékként a 10 százalékos nyugdíjjárulék mellett 8, 5 százalékos munkaerőpiaci járulék terheli.
Az Flt. értelmező rendelkezése szerint keresőtevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az Flt. tovább is pontosítja a keresőtevékenység meghatározását. Eszerint: 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.