Akinek van gyermeke, biztos tette már fel a kérdést, hogy: miért kék az ég? Ilyenkor mindig jön valami válasz számára, de tulajdonképpen még sosem gondolkoztunk el azon, hogy tényleg valójában, miért is kék. Sok mítosz keringett régebben azzal kapcsolatban, hogy a tengert tükrözi vissza, de ez balgaság. Az elmúlt évszázadok során többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mert alapvetően természetesnek vesszük, ha felnézünk, hogy az kék. De vajon miért? Talán az elsők között volt, aki ezzel foglalkozott: Leonardo da Vinci, aki úgy gondolta az ég kék színét a levegőben lebegő, a fényt magukba záró apró páracseppek okozzák. 1508-ban az Alpokban tett kirándulásnál azonban megfigyelte, hogy minél magasabban van, annál sötétebb az égbolt. A következő híres tudós, aki ezt a kérdést feszegette, Sir Isaac Newton, angol fizikus volt, aki rájött, hogy a kék szín kialakulásért a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe. A kérdésre azonban valamivel később, John William Strutt adta meg választ, 1904-ben.
Talán nincs is szebb látvány, mint a kristálytisztán ragyogó égbolt. De vajon miért kék színű az ég, amikor a levegő színtelen? A legnagyobb elmék is gondolkodtak ezen Elsőként Leonardo da Vinci (1452–1519), a híres itáliai reneszánsz polihisztor próbálta megfejteni, hogy miért kék színű az ég. Leonardo 1508-ban, az Alpokban tett hegyvidéki kirándulása során megfigyelte, hogy nagyobb magasságban sötétebb kékre vált az égbolt színe. Természetes számunkra az égbolt kék színe, pedig a levegő színtelen Forrás: Bigsky Sir Isaac Newton (1642–1727) 17. századi angol fizikust, a tömegvonzás törvényének felfedezőjét is foglalkoztatta ez a kérdés. Newton jött rá, hogy a kék szín kialakulásában a Napból érkező fény légköri elnyelődésének lehet szerepe. A kérdést azonban csak a 19. század második felében, 1871-ben fejtette meg John William Strutt – Lord Rayleigh –, az 1904-ben fizikai Nobel-díjat is elnyert brit fizikus. Amitől kék és vörös a színtelen levegő Lord Rayleigh rájött, hogy a levegőt alkotó molekulákat a légkörbe beérkező napfény rezgésre gerjeszti, ami miatt kisugározzák az elnyelt energiát.
Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkezõ fény "beleütközik" a levegõ molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erõsen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétõl. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek. mi fizikaórán megbeszéltük h mért zöld a levél és mért piros a rpa:) minden tiszta fizika.. :P Ime, ezt találtam:-) Miért kék az ég? E kérdéssel a költôk talán ép annyit foglalkoztak, mint a tudósok. Tyndall az ég azurját a "természet rejtvényé"-nek mondotta. A rejtvény megfejtéséhez most már elég közel járunk. Kék szín tényleg nincs, mint egyáltalán semmiféle szín sincs a valóságban. A mit mi színnek mondunk, nem más, mint rezgés, melyet a szem vizsgál, s e vizsgálás eredményét mondjuk mi színnek. Az égnek nincs színe; az ég kékje fénytelen odú, tele levegôvel, melynek alkotó részei, a nitrogént kivéve, kékek. E mellett bizonyít Pictet kísérlete, ki a levegô folyósítása alkalmával eszközében szép kék színt látott.
,,, szürke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vizében,,, azért kék Mert a tengerek, óceánok alja kék csempével van kirakva. Amik visszaverik a Nap sugarát, és ezért ragyogó kék eget látunk. ;) Szerinted helyes volt az, hogy bizonyos evben Wienna-ban a Mariahilfer straße egyes uzleteiben ki volt irva; Magyarok ne LOPJATOK! Manapsag, ahogy athaladsz Hegyeshalom utan, Wienna fele, hasonlo tabla van az ut mellett: "Magyarok ne szemeteljetek! " Az nem bantja a te onerzetedet? -az en ismeretsegi koreimben nem ismerek olyant, aki elvenne a maset, vagy szemetelne... Ugye ismered azt a mondast is, minden alltalanositas, alltalaban hibas! Ha valakinek as ismeretei nem teljesek, vagy nem egyeznek a mi nezeteinkel, azert nem az, hogy hol lakik, vagy a "gagyi" nemzetisege a felelos, hanem egyedul O. -ugye te is ugy gondolod... "Ugyanez a jelenség rejlik a napnyugta vöröses fénye mögött is. " Az nem is ugy van! Azert voros az eg alja, hogy Jezus figyelmeztessen, uzen nekunk, hogy holnap szeles idonk lesz!!!
Ezért van az, hogy egy súlyosabb eső- vagy hófelhő környékén az ég feketéskéknek vagy szinte szürkének látszik, tiszta, felhőtlen időben pedig vakító világoskéket látsz, ha felnézel. OLVASD EL EZT IS!
Hová tűnik az atom, miért és hogyan jelenik meg újra? Egy másik példa: két szubatomi részecske szinkronban mozog, még ha hatalmas távolságra kerülnek is egymástól. Mi biztosítja ezt a misztikus kapcsolatot? Mi ez a tértől független szinkronmozgás? A tudósok kénytelenek voltak levonni az egyetlen lehetséges következtetést: A világ jelenségei mögött, az anyagon túl egy sokkal mélyebb valóság lakozik, aminek csak az árnyékát tapasztaljuk, és ebből az árnyékból próbálunk következtetéseket levonni a valóság működésére vonatkozóan. Álljunk csak meg egy pillanatra! Miért ilyen ismerősek ezek a következtetések? Egy felsőbbrendű tudat "teremti" az anyagot? Létezik még egy másik, mélyebb valóság is azon túl, amit mi tapasztalunk? Ráadásul ott találjuk a világ jelenségeinek valódi okát? Ez nem úgy hangzik, mintha egy ősi szentírásban olvasnánk? De, pontosan! Nem elég, hogy sorra derül ki számtalan eddig csupán csak a mitológiainak hitt helyszínről és történésről, hogy valóságos volt (pl. : Trója, Ramszesz városa, a Szaraszvati folyó, Ur városa…), most még ez is: A szentírások valóság végső mibenlétéről alkotott elképzelése is igencsak megalapozott.
Varró dániel boldogság mikor írta Boldogság | Tumblr Varró dániel boldogság Varró Dániel versei - 14 éve imádja feleségét a színész! Nézd, milyen szerelmesek még mindig! Nézd meg a többi sármos színészt és teltkarcsún is gyönyörű nejét! OLVASD EL EZT IS! Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák. Támogass te is! Geofizikus volt, jól kereső bróker, de váltott: a zempléni erdőben lakik, havi 20-30 ezer forintból él, ásványokat gyűjt, fest, és végre élvezi az életét. Varró dániel szívdesszert tétel. Azt mondja, a legtöbb ember nem tud jól élni. (A felvételek télen készültek. ) Videó zemplén ásványgyűjtők ásvány remete bróker boldogság best of indexvideó Harmadik kötete, a Szívdesszert 2007 decemberében jelent meg. Műfordítói tevékenységet végez, verseket, színdarabokat fordít. Drámafordításait és egyéb (önálló vagy másokkal közösen írt) színházi munkáit számos budapesti és vidéki színház tűzte műsorára. Többféle formát használ: szonett, ballada, elbeszélő költemény, episztola, stanza (olasz versforma), dal, stb.
Az estre a belépés természetesen díjtalan.
1977 Költő 1996-ban vették fel az ELTE BTK magyar–angol szakára. Költő, műfordító, 1999-től a JAK műfordító füzetek szerkesztője. 1999-ben Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bögre azúr című első verseskötetével viharos irodalmi sikert aratott. Varró daniel szívdesszert . Költői vénáját és formaérzékét számos rangos pályatársa és mérvadó kritikusok is méltatták. Az első kötet óta eltelt időben a szerző számos színháztól érkezett felkérésnek tett eleget, és műfordítóként kamatoztatta tehetségét. A Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényét 2003-ban adta közre a Magvető Kiadó. A műből azóta készült a Budapest Bábszínházban bábmusical, amelynek alapján megszületett az azonos című kalandlemez is, melynek zeneszerzője Presser Gábor. A Szívdesszert verseskötet a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, akár egy szerelmi kisenciklopédia. A szerzőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik, rímjátékokban azonban most sincs hiány, a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig.