Ritkább probléma ugyan, mint az elégtelen mennyiségű rostbevitel, de a túl sok rost is okozhat fennakadásokat az emésztőrendszer működésében. Általában inkább a rostban szegény étrendjük miatt kerülnek bajba az emberek, A Medical News Today szerint azonban a túlzásba vitt, napi 70 grammnál nagyobb rostbevitel is okozhat problémákat, például felfúvódást, a szokásosnál nagyobb frekvenciával érkező szellentéseket vagy szorulást. A tünetek A kiszáradás, a hányinger, a hasi görcsök és a testsúly változás is lehetnek tünetek, bizonyos esetekben pedig a tápanyagok megfelelő felszívódását is akadályozhatja a túl sok rost. A zöldségekben, gyümölcsökben és a teljes kiőrlésű gabonafélékben nagy mennyiségben megtalálható rostok által előidézett egészségügyi problémák leggyakrabban a vegetáriánusokat és a vegánokat érintik egyébként. A hozzáadott rostokat is tartalmazó müzliszeletek pedig gyakrabban okoznak problémát a szakértők szerint, mint a természetes közegükben előforduló rostok. A felnőtt nők esetében napi 25 gramm, a férfiak esetében pedig 38 gramm az ajánlott bevitel, de az idősebbek esetében ajánlott ennél egy kicsivel kevesebbet fogyasztani, a terhes és szoptató nőknek pedig néhány grammal több rost bevitelét ajánlják az orvosok.
Az a tényező, amelyet sokan nem tartanak számon, a fehérje rúd, amely fajtától függően jelentős mennyiségű rostot is képes biztosítani. De mi történik pontosan, ha túl sok jó dolgot veszünk át? Néhány fehérjeszelet több rostot tartalmaz, mint sokan gyanítják. Magas rosttartalmú étrend Szerkezeti szempontból a rost szénhidrát, de az egyes molekulák úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy testünk emésztőenzimjei nem tudják lebontani őket. Rövid és hosszú távon egészségügyi előnyökkel jár a szervezet számára. A magas rosttartalmú étrend a csökkent koleszterinszinttel és az alacsonyabb vérnyomással jár, és akár enyhülést nyújthat az irritábilis bél szindróma esetén [2, 3, 4]. A magas rostbevitel csökkentheti egyes betegségek kockázatát is, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az emlőrák és a hasnyálmirigyrák [5, 6, 7, 8]. Két fő rosttípus létezik, mindkettő fontos az egészség szempontjából. Oldható rost késleltesse a gyomor kiürülését, segítsen állandó szinten tartani a vércukorszintet és támogassa a jóllakottság érzését.
A "túl soknak" tekinthető pontos mennyiség személyenként változik, és a rost típusától is függ. Például az inulin adagonként már három grammtól kezdve jelentős gázhoz vezethet. A megszokás is szerepet játszik. Ha hosszú távon következetesen megeszi a napi 30 gramm rostot, majd hirtelen ennek a mennyiségnek a kétszeresét fogyasztja el, a fent említett mellékhatások nem lennének meglepőek. Ezzel szemben nem valószínű, hogy valaki napi 60 grammnál szokott mellékhatásokat tapasztalni. Hogyan találhatja meg a megfelelő összeget magának Ha még nincs tisztában a szokásos rostbevitelével, akkor érdemes néhány napig nyomon követni. Miután kitalálta a szokásos fogyasztását, ellenőrizze az emésztőrendszerét, hogy a fenti mellékhatások bármelyike igaz-e, és hogy a rostbevitel megváltoztatása kijavíthatja-e őket. Ha a túl magas bevitel jelent problémát, tanácsos csökkenteni a megfelelő ételek mennyiségét. Mivel azonban a legtöbben nem kapunk elegendő élelmi rostot, előnyös lehet több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, diót, magot és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztani.
Igyekezzünk ezeket változatosan az étrendünkbe illeszteni, hiszen így megfelelő arányban viszünk be vízben oldódó és oldhatatlan rostokat egyaránt. Tovább Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett? Forrás: WEBBeteg Szakértőnk: I rinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember Hozzászólások (0) Cikkajánló Vashiány Milyen laboreltérések utalnak rá? Mit jelent a súlyos vashiány? Mik azok a polifenolok? Mik is azok a polifenolok? Milyen hatásaik vannak? Miben van sok polifenol? Cikkünkből megtudhatja a válaszokat. A rostok szerepe az étrendben Az élelmi (diétás) rostok a táplálékban lévő emészthetetlen, összetett szénhidrátok, más néven poliszacharidok. Létfontosságú szerepet... A leves szerepe az étrendben Mind hazánkban, mind a világ számos országában népszerű fogás a leves, mely évszázadok óta az emberi táplálkozás egyik legmeghatározóbb eleme.... Miért fontos kiemelten figyelni a... A rostfogyasztás jótékony hatásait már jól ismerhetjük, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van azzal, hogy magasabb rosttartalmú étrend mellett... Miért van szükség rostokra?
Így olyan panaszok jelennek meg, mint a gyomorégés, a szájíz, a szájüregi égés, savas felböfögés. Az égő érzés a mellkas középvonalában jelentkezik, a gyomorszájtól egészen a torokig tarthat, kisugározhat a nyak, az áll, a karok és a lapocka felé is. Súlyosabb esetben mellkasi fájdalom is kialakulhat szövődményként, ami a szívinfarktushoz hasonló fájdalmat is okozhat. Gastritis A gyomornyálkahártya gyulladás gyakran a rendszeres alkoholfogyasztás, a túl nagy mennyiségű, nehezen emészthető, savas étkezés, a dohányzás talaján alakul ki, de okozhatják egyes, nem szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők is. Hasnyálmirigy gyulladás A heveny hasnyálmirigy gyulladás nagyon komoly fájdalommal jelentkezik a has felső részében és a mellkasban. A tünetek kivizsgálási lehetőségeiről Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa beszélt. Hogyan fáj? Sokan akkor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, ha terhelik magukat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, legyintenek rá. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes kivizsgáltatni.
Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat. Erre hajlamos egyéneken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés hiperventiláció és nagyfokú izzadás szúró mellkasi fájdalom levegővételkor ki, amely könnyen összetéveszthető a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája. Mellhártyagyulladás pleuritisz. A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik.
A szívproblémákkal kapcsolatos fájdalmat a leggyakrabban szorító, égető, nyomó, erős és mély fájdalomként írják le. Ezzel szemben a nem-szívrohamos mellkasi fájdalom éles, de kevésbé erős. A GERD-es (gastrooesophagealis reflux betegség) betegek időszakosan erős mellkasi fájdalmat érezhetnek mély lélegzetkor, vagy köhögéskor. A következő különbség a legfontosabb: a szívrohamos mellkasi fájdalom intenzitása nem változik mély levegővételkor. A refluxos mellkasi érzés olyan, mintha közelebb lenne bőréhez, ezzel szemben a szívrohamos fájdalom mélyről, mellkasa közepéből ered. Testhelyzet A tünetek okát keresve próbálja meg kideríteni, hogy mellkasi fájdalma megváltozik-e, amikor változtat testhelyzetén. Az izomhúzódások és a GERD okozta mellkasi fájdalom enyhülhet, ha változtat testhelyzetén. A savas reflux tünetei, így a mellkasi fájdalom és a gyomorégés is nagy mértékben enyhülhetnek, ha felül vagy feláll. A lehajolás és a lefekvés, különösen közvetlenül étkezés után erősíteti a GERD okozta tüneteket és kellemetlen érzést.