Künt körmenet lesz, kongnak a harangok, de mi Krisztussal, a drága Krisztussal nagyszombat este ketten maradunk. Jókai Anna: Ima – Virágvasárnap alkonyán Istenem. Az az alkony. A földbe döngölt örökzöldek. A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek. Hasadt nejlonzacskók a bokrokon fennakadva. Köpésbe ragadt csikkek a taposott fűben. Ez a piszkos alkony a hamis csillogású nappal után – Mert semmi sem volt a híg fényben valódi: sem a csődület, sem az ujjongás, sem az integető pálmaágak sem a fejhangon intonált hozsanna. Egy álságos jelenet mozgatott bábjai voltunk. Nem itt dőlt el a sorsunk. Alkony van. Kivérzett eufória. A tömeg berekedt. Vedel, zabál: vacsorál. a Tévé elé ül. Új üvöltésre készül. Húsvéti versek lányoknak ⋆ KellemesÜnnepeket.hu. A "feszítsd meg" élvezetesebb. A kereszthalál érdekesebb. A nagypéntek a valóság. Nem csap be engem. A virágvasárnap illuzióját engedd elfelednem. Juhász Gyula: Az utolsó vacsora János a Mester nagy szivén pihen, E tiszta sziven, e csöndes sziven pihen, de lelke a holnapra gondol, S fiatal arca felhős lesz a gondtól.
Rohanj elő, ó, újra-születő Igazság! Ó, harangdörgető Igazság! Zúgj át az alvó, lomha földön s légy úr felette mindörökkön. A vérkönnyes, síró sebet fesd szépre, aranyosra, csókold a sok sebet tüzes-fényesre, aranyosra, tózöld lágyan susogva. Dörögj elő, ó, harangdörgető Igazság! Ó, vérben ébredő Igazság! Ne várakozz, ujjongva törj ki sötétedő sírbörtönödből, és lángoló piros betűid hogyha elfakultak, ha a poros, kopott múlt gyászos árnyai elfakultak, gyújtsd föl tüzét a múltnak! Robogj elő, ó, vérben ébredő Igazság! Ó, szikladörgető Igazság! Ujjongva, lázadozva, zajgva verj indulót új diadalra, repeszd a jégpáncélt s a harsogó húsvéti kedvtől, a tavaszos, zenés, itélkező húsvéti kedvtől a nép is összezendül. Vágtass elő, ó szikladörgető Igazság! 1908 Juhász Gyula húsvéti versek Juhász Gyula – Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmuláson.
(Szétzilált ágyán Mária töpreng: Merre jár, jaj merre jár? ) Júdás éjsötét szemébe kapzsi vágyak karvalya ül ki. (Mária sóhajt csendesen; Fájdalmas áldás Jézust szülni. ) – Bizony mondom, az Atyához megyek, mielőtt a Vigasztalót hoznám – (Mária susogva fohászkodik: Vezéreld haza hozzám! ) Fáklyások lopóznak a hegyre, az olajfák furcsán összesuhognak… (Mária egyedül sírdogál: Mi lesz holnap? ) Hirtelen búgó szélvihar hördül, a Cedron morajlón felrian – (Mária belesikolt az éjbe: Meghal, meghal a fiam! ) Ady Endre: A szép húsvét dukat és kriptákat pattant S bús árkokig leér a szava: Ilyen a Husvét szent tavasza S ilyen marad. Miért tudjon Ő az embervérről, Mikor künn, a Tavaszban Minden csoda csodát csinál S minden drága fizetség megtérül? Óh, Tavasz, óh, Húsvét, Emberek ősi biztatója, Csak azt szórd szét köztünk: Állandó a tavaszi óra Krisztus támad és eszmél, Odukat és kriptákat pattant. Van-e gyönyörűbb ennél? Babits Mihály: Húsvét előtt S ha kiszakad ajkam, akkor is, e vad, vad március évadán, izgatva belül az izgatott fákkal, a harci márciusi inni való sós, vérizü széltől részegen, a felleg alatt, sodrában a szörnyü malomnak: ha szétszakad ajkam, akkor is, ha vérbe lábbad a dallal és magam sem hallva a nagy Malom zúgásán át, dalomnak izét a kínnak izén tudnám csak érezni, akkor is — mennyi a vér!
Újra itt van a mohácsi busójárás, a mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepe. Lássuk, mi kerül ez idő tájt az asztalra náluk! Eredeti mohácsi rétes töltelékek. A busójárás a Mohácson és környékén élő "sokácok" (dél-szláv nemzetiségi – más eredet-magyarázatok szerint illír (görög) – gyökerekkel rendelkező, a településsel egyidős múltra visszatekintő lakók) rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása, amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is, melyre tízezrek látogatnak el a világ minden részéből. Az esemény gerince, központi eleme a több napos busójárás, a maga nemében a világon egyedülálló farsangi karnevál, melynek nem is lehetne jobb helye, mint a több mint kilencszáz éves dunaparti város, Mohács. A farsangi időszakban a város nemzetiségeinek konyhájában készülő ételek is igazi kuriózumok: a sokácok cserépedényben készülő babgulyásán, a savanyú báránylevesen, gibenicá n (azaz keltrétes), és az igazi farsangi fánkon túl a többféle tájjellegű borral, és az itt termett gyümölcsökből készült pálinkákkal is érdemes közelebbről megismerkedni, ha a mohácsi busójáráson karneválozunk.
175-180 fokon sütjük, előmelegített sütőben, 35-40 percig. Amikor langyosra hűlt, szórhatunk porcukrot a tetejére. Kihűlve szeleteljük. Jó étvágyat!