Háziorvos feladata A háziorvos ismeri a várandóst, hiszen eddig is ő volt az, aki betegség esetén ellátta, és koordinálta a korábban szükséges szűrővizsgálatait. Változás – rizikóval kapcsolatban: a már meglévő rizikókra felhívja a szülész-nőgyógyász/szülésznő/védőnő figyelmét, hogy szükséges–e a fokozott gondozás a várandósság ideje alatt. Változás – beutalás a vizsgálatokra: júliustól a trimeszterenkénti vizsgálatokra történő beutalás is a háziorvos hatáskörébe tartozik. Nem változott: amennyiben szükséges a várandósság ideje alatt a betegállományba való felvétel, az továbbra is háziorvos feladata. Várandós gondozás - Városi Egészségügyi Központ Gyál. "Az új terhesgondozási rendszer a kor elvárásaihoz igazodott azáltal, hogy tisztázódott az egyes szakterületek felelőssége" - összegzi a változtatások lényegét az elnök asszony. Fotó: TGYÁS, GYED, GYES, KALKULÁTOR >>
Az ajánlott védőoltásokat az orvos-beteg találkozások számának minimalizálása érdekében a kötelező oltásokkal egy időben, egyetlen találkozás alkalmával is megkaphatja a gyermek. Emiatt előfordulhat, hogy a gyermek egyszerre több oltást is kap, sőt egy végtagba olykor két oltást is adhatnak - ez a gyakorlat itthon egyes helyeken még szokatlan lehet, azonban más országokban a kötelező oltások során is van olyan alkalom, amikor egyszerre 3-4 oltást kapnak a gyerekek. Óvintézkedések, ha ki kell menni Ha például egy egészségügyi sétára megyünk a babával, akkor továbbra ügyelni kell arra, hogy tartsuk a kívánt távolságot másoktól. Ezek a séták egyébként a mentális egészségre nézve is nagyon hasznosak. Dr. Új terhesgondozási rendszer 2014 júliustól - összefoglaló a.... Dougherty szerint a babakocsiban lévő gyermeknél alacsony a fertőzés kockázata, hiszen semmilyen felülettel nem érintkezik, de az élelmiszerboltot, gyógyszertárat, stb. nem érdemes a kicsivel látogatni. A szakember szerint a többi szülővel sem tanácsos most kontaktusba kerülni, ezért érdemes utánanézni, hogy az ismerős szülői közösségből szerveződött-e online csoport, ahol meg lehet beszélni egymással a kérdéseket.
Az újszülött látogatása hazajövetel után szükség esetén, egyeztetve a védőnőkkel történik, a védőnő a megfelelő védőeszközökkel keresi fel a családot, ezt követően a megbeszélt gondozási terv szerint telefonos, elektronikus kapcsolattartást folytatnak. Ha pedig mégis szükséges a személyes találkozás, a tanácsadóban, egyeztetett időpontban tudnak találkozni, egyszerre csak egy szülővel és gyermekével. Ahogy a szervezet írja, minden gondozási folyamat tehát távkonzultációval történik, probléma esetén pedig természetesen megtalálják a védőnők a legoptimálisabb gondozási formát. Mi a helyzet az oltásokkal? Még ha az orvosi vizsgálatot meg is lehetne oldani az online térben, a kötelező oltások miatt be kell vinni a gyermeket az orvosi rendelőbe. Ezeknek a halasztása nem javasolt, mivel a megfelelő ütemezés nagyon fontos, hogy a kicsi védettséget kapjon az egyes betegségekkel szemben. A lehető legbiztonságosabb ütemtervet a baba számára a gyermekorvossal kell egyeztetni. Várandós Gondozási Terv. A Magyar Védőnők Egyesülete közzétette az Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társaságának ajánlását a kötelező védőoltásokkal kapcsolatban.
A várandósok és gyermeket nevelő családok ellátást végző védőnők folyamatosan elérhetők, azonban a mostani időszakban csak elektronikusan, a minél kevesebb személyes kontaktus érdekében, eleget téve az Operatív Törzs és a Nemzeti Népegészségügyi Központ iránymutatásának. Ajánlásuk szerint a kialakult járványhelyzet alatt minden halasztható találkozást szükséges kerülni, így javasolt a kezelőorvossal telefonon megbeszélni, hogy mikor tudja előzetes időpont egyeztetést követően fogadni az orvos a várandós kismamákat, illetve a gyermekeket, ha vizsgálatra van szükség, vagy a kötelező védőoltásnak eljött az időpontja. Várandós gondozási terv. Felhívják a figyelmet arra, hogy általánosságban nem lehet iránymutatást adni, mert minden egészségügyi ellátó elkészítette a saját működési rendjét: éppen ezért mindenkinek azt javasolják, keresse a lakcím szerint illetékes védőnőt telefonon és egyeztesse a gondozási folyamatot. Mindenki a saját orvosánál és védőnőjénél tud tájékozódni, mivel a várandós és a gyermek aktuális állapotát, illetve a helyi eljárásrendet ők ismerik.
Részletezi az endokrin, táplálkozási és anyacsere betegségeket, a légúti betegségeket, a vér és vérképző szervek betegségeit, valamint a keringési rendszer betegségeit. Kidolgozásra kerültek a kézikönyvben az az ortopédiai, és a kiválasztással összefüggő betegségeken túl az érzékszervek eltérő fejlődésének illetve az autizmus spektrumzavarnak a gondozási szempontjai is. A kézikönyv hiánypótló tulajdonságát erősíti még az is, hogy egyéb témákban, betegségcsoportokban valamint állapotokhoz kötötten összegyűjti a védőnői gondozási feladatokat, mint az idegrendszeri görcsállapotok és a mentális – és viselkedészavarokat, valamint a pszichés fejlődés rendellenességeit. Amennyiben a fenti szakmai, módszertani fejlesztést szeretné alaposabban megismerni, látogasson el a honlapunk Képzési aktualitások menüpontjához, ahol tájékozódhat arról, hogy mely továbbképzésünk tananyagában szerepel ez a fejlesztés. Házi gyermekorvosoknak és vegyes praxisú háziorvosoknak elsősorban az Idejében kiderül..., területi védőnők számára pedig az Iránytű című komplex továbbképzéseinket ajánljuk!
Helye: védőnői tanácsadó Ideje: minden tanácsadási alkalommal (M), panasz esetén célzottan (PC), a terhes gondozásról szóló 33/1992. (XII. 23. )
Ezzel nem kell minden egyes napon újra és újra megadni az egyébként ismétlődő kezdő és befejező időpontokat, szüneteket. Jellegét tekintve a munkaidő-nyilvántartás nem a munkáltató, vagy a munkavállaló jognyilatkozata, hanem – ahogy az elnevezés is mutatja – csak bizonyos tények, adatok nyilvántartása. Ezért az (a fentiek szerinti, a beosztáson alapuló vezetésen túli esetekben) nem követeli meg a felek aláírását. A felek általános együttműködési kötelezettségéből eredően azonban mindenképpen tájékoztatni kell a munkavállalót, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatokat a munkáltató milyen formában tartja nyilván, és – a jövőbeli viták elkerülése érdekében – érdemes rendszeres ellenőrzési, betekintési lehetőséget biztosítani részére a nyilvántartott adatokba. Az adatok ellenőrzését, elfogadását a munkavállaló aláírásával igazolhatja, ez azonban a munkaidő-nyilvántartásnak nem érvényességi kelléke. Ennek a munkaközi szünet nyilvántartása vonatkozásában is van jelentősége, hiszen egyaránt bér vonzata lehet, ha a szünetről hamarabb hívják vissza a munkavállalót, vagy ha ő maga önkényesen "meghosszabbítja" az ebédidejét, és emiatt késik a munkából.
A munkaközi szünet nyilvántartása egyszerűsíthető azzal, ha a munkáltató az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével vezeti a munkaidő-nyilvántartást. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató a beosztást (a tervezett adatokat) tekinti egyben a nyilvántartásnak is, azzal, hogy ha abban változás van, azt nyomban átvezetik rajta. Ha viszont nincs változás, és a tervezett beosztás valósul meg, akkor nem kell külön egyebet regisztrálni. Például, a munkáltatónál minden héten azonos beosztás érvényesül: hétfőtől csütörtökig a munkavállalók 8 órától 17 óráig dolgoznak, 30 perces szünettel, amelyet 12 és 12. 30 között vehetnek igénybe, majd pénteken 8-tól 14 óráig dolgoznak, szünet nélkül. Ilyen esetben elegendő egyszer közzétenni a munkaidő-beosztást (amely tehát minden héten azonos), ám ha abban változás van (pl. rendkívüli munkaidő, igazolt vagy igazolatlan távollét), akkor azt haladéktalanul fel kell tűntetni. Az így vezetett nyilvántartást a hónap végén a felek jóváhagyólag aláírják.
Tehát, ha például összesen 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani egy munkanapon, amit a munkáltató több részletben ad ki, akkor is legalább összefüggően 20 percet ki kell adni a fenti időszakban. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató a munkaidő végén, a munkavégzés befejezése után adja ki a munkaközi szünetet. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A megbízható jogi képviselő Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda [email protected] (1) 266-6621, Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Ettől eltérően a felek megállapodása vagy kollektív szerződés – a munkavállaló javára – hosszabb, de legfeljebb 60 perc munkaközi szünetet is megállapíthat. Az Mt. § (5) bekezdése garanciális szabályt rögzít, miszerint a munkaközi szünetből legalább 20 percet egybefüggően, a munkavégzés 3. és 6. órája között kell kiadni. A rendelkezés lényege abban áll, hogy a munkaközi szünet valóban kellő időben szakítsa meg a munkavégzést, és korai vagy késői kiadása ne valósítson meg rendeltetésellenes joggyakorlást. Amennyiben a munkaközi szünet 20 percnél hosszabb tartamú, a fennmaradó részt bármikor, akár több részletben is ki lehet adni. § (1) tehát relatív diszpozitív szabálynak minősül. A munkaközi szünet tartamának meghatározása nem csupán annak minimális, hanem maximális tartama tekintetében is kiemelt jelentőségű, a jogalkotó annak pontos meghatározásával a munkaközi szünettel kapcsolatos visszaélési lehetőségeknek kívánt korlátot szabni, mely mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon megvalósulhat.
A pihenőnapról és a munkaszüneti napokról is külön cikkben foglalkoztunk már korábban, de a témakörben vannak még kapcsolódó fogalmak, amit önmagukban és összefüggésében is tisztázni érdemes. Mindegyik fogalommal találkozunk a munkavégzések során, mégsem biztos, hogy tudjuk a különbséget. 2017. január 1. napján lépett hatályba a napi pihenőidőt szabályozó paragrafus módosítása, mely szerint: Továbbra is 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítania a munkáltatónak két munkanap között. A napi pihenőidő legalább nyolc óra csak az alábbi esetekben lehet: osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos vagyidényjellegű tevékenység esetében. A nyári időszámítás kezdetének időpontjára eső napi pihenőidő alapesetben 10 óra legalább, míg a fent említett kivételes estekben legalább 7 óra (jelenleg ez a rendelkezés az új) Minden esetre az új rendelkezés kimondja, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttesen legalább 22 óra kell hogy legyen. (ez eddig nem volt benne az Mt-ben).
A fiatal dolgozóknak viszont már 12 óra jár napi pihenőidőnek. Sajnos a 11 óra nem hosszú idő, és sajnos a hazautazás és a visszautazás is beleszámít. Ez kifejezetten hátrányos azoknak, akik távolsági busszal kell, hogy bejárjanak dolgozni, mert így ténylegesen csak aludni fognak hazajárni, ha a szabályokat nézzük. A következő fogalom a heti pihenőnap. Ez két napot jelent a héten, amit meg kell kapnia a munkavállalónak. Ez általában a szombat és vasárnap, de nem mindenki hétfőtől péntekig dolgozik, (bár mostmár, hogy eltörölték a vasárnapi munkavégzést az élelmiszer üzletekben, vagy plázákban, sok minden megváltozott) Aki egyenlőtlenül van beosztva, annak a heti pihenőnapjai is egyenlőtlenek lehetnek, mégis hat munkanap után kell egy pihenőnapot adni. Ha valaki megszakítás nélkül, vagy több műszakban dolgozik, esetleg idénymunkát végez annál ez sem feltétlen igaz. Viszont, egy hónapban legalább egy vasárnapjának szabadnak kell lenni. Ez a szabály is megdől, ha valaki csak szombaton és vasárnap osztanak be részmunkaidőben.