Minden cég találkozik előbb utóbb befizetetlen számlákkal, tartozásokkal. Ez egyik fél számára sem kellemes, de mit tehetünk, ha hozzánk nem érkezett be a számlázott összeg? Ilyenkor első körben fizetési felszólítást kell kiküldenünk: a kérdés csak az, hogy mit tartalmazzon ez az irat? A fizetési felszólítás egyik félnek sem jó, azonban mégis rengeteg vállalkozó, cég vagy magánszemély szembesül azzal a problémával, hogy nem tudja tartani a határidőket. Ez lehet anyagi probléma miatt, de akár elkallódott számlák, sőt feledékenység is okozhatja ezt a problémát. A fizetési felszólítás az első lépcsőfok: cikkünkben arra szeretnénk megoldást nyújtani, hogy mikor és hogyan írjuk meg ezt a dokumentumot, illetve mi a teendő, ha így sem járunk sikerrel. Mi a fizetési felszólítás? A fizetési felszólítás fogalmát nem csak az adósnak, hanem cégednek is ismernie kell. Ez egy olyan dokumentum, amely akkor kerül kiküldésre, ha az üzleti partner, vállalkozó nem fizette ki a megrendelt terméket vagy szolgáltatást.
A tartozás létrejöhet cégek, szolgáltatók vagy magánszemély részéről is. Bármilyen tételben tartozhatnak a cégednek: értelemszerűen a milliós beruházások tartozása jobban fáj, de a kisebb összegeket is figyelemmel kell kísérni. Persze ebben az esetben nem az adósságbehajtás az első lépés, hanem a fizetési felszólítás kiküldése: ez is lehet többszöri alkalom. Mikor írhatunk fizetési felszólítást? A válasz egyszerű lehet, de mégsem teljesen evidens. Akkor kell kiküldeni ezt az iratot, ha a fizetési határidőt átlépte a partnered: a felszólítás a békésebb út arra, hogy a kötelezettséget behajtsd. Természetesen jelezheted neki előre, ha lejárt a kitűzött dátum: sok esetben csak feledékenység vagy egy elveszett számla áll a nemfizetés hátterében. Ha az adós nem fizet, következő lépcsőfokok várnak rá, egészen a NAV-os végrehajtásig, vagy az ingatlan elárverezéséig. Fontos megjelölni a felszólításban azt az utolsó időpontot, amikor be kell érkeznie a kérdéses összegnek! A fizetési felszólítást követő következmények minden esetben más időintervallumot ölelnek fel.
Azonban a hozzátartozókat nem hívogathatjuk rendszeresen, mert az bizony zaklatásnak minősül – hisz velük semmilyen üzleti ügyünk nincs. 2. A fizetési felszólítást célszerű szakszerűen megfogalmazni, szerepelnie kell benne, az adós pontos nevének és címének, valamint a cégünk elérhetőségeinek. Rögzíteni kell, hogy milyen korábbi megállapodás alapján, mely határidőre kellett volna fizetnie az adósnak, valamint azt is, hogy korábban esetleg milyen lépéseket tettünk a tartozás behajtására. Érdemes olyan hangszínt megütni és szófordulatokat használni, amelyek elolvasása után adósunk inkább a fizetést választja, mint a tartozást. Fontos, hogy kiderüljön belőle, mekkora összeggel tartozik az adós és mindezt hogyan tudja rendezni. A bankszámlaszámunkon túl adjunk meg egy konkrét elérhetőséget, nevet, telefonszámot. Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek
A tartalmi elemek bemutatása előtt térjünk ki röviden a formai elemekre. A levél legyen jól áttekinthető, a megfogalmazásból derüljön ki, hogy a hitelező követelése jogos, és hogy elszánt arra, hogy, ha kell, jogi úton is behajtja a követelést. Ugyanakkor még se legyen támadó a levél, hogy nehogy tovább rontsa az adós hozzáállását. Fel kell kínálni az együttműködés lehetőségét, és nem árt hivatkozni arra, hogy a hitelező a békés rendezés híve, de emellett- amennyiben elkerülhetetlenné válik-, megteszi a szükséges lépéseket. A felszólítást zárt borítékba juttassuk el az érintetthez, és ha megoldható, ne szerepeltessük rajra a feladó nevét, hogy ne hozzuk kellemetlen helyzetbe, amely adott esetben dühöt, megalázottság érzést válthat ki, és esetleg még azt a kis együttműködési szándékot is megszűnteti, ami esetleg addig volt. A tartalmi elemek között feltétlenül legyen benne a felszólításban a hitelező, és az adós neve, címe, elérhetőségek, ha van az ügyiratszám, vagy a tartozás pontos megnevezése.
Magyarország a területén fekvő mezőgazdasági földterületeken közvetlenül vagy közvetetten más tagállambeli állampolgárok javára fennálló haszonélvezeti jogok megszüntetésével nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit. Az EUM-Szerződésben előírt alapvető szabadság korlátozásának igazolására törekvő tagállamnak ügyelnie kell a Chartában biztosított alapvető jogok tiszteletben tartására is – mondta ki az Európai Unió Bírósága a C-235/17. sz. ügyben hozott ítéletében. 2013-ban Magyarország elfogadott egy szabályozást, melynek értelmében a Magyarországon fekvő mezőgazdasági területeken fennálló haszonélvezeti jogok kizárólag az érintett föld tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható vagy tartható fenn. E szabályozás, amely különösen a más tagállambeli állampolgárok helyzetét érintette, előírta, hogy a jogi személyek vagy a tulajdonossal ilyen rokoni kapcsolatban nem álló természetes személyek javára alapított haszonélvezeti jogok 2014. május 1-jén megszűnnek.
Amennyiben a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság kérelmünkre a haszonélvezeti jog gyakorlását - részben vagy egészben - a biztosíték adásáig felfüggesztheti. Azonban, ha a haszon-élvező jogaival nem él, akkor a jogokat mi is gyakorolhatjuk. Például a haszonélvező nem lakja és nem használja az ingatlant, és más személynek sem engedte át a használatot, akkor az ingatlant használhatjuk, hasznosíthatjuk. Ha a haszonélvező időközben mégis használatba veszi az ingatlant, akkor ezt megteheti és fel kell hagynunk a használattal, ha nem tesszük kilakoltatás útján a haszonélvező kényszeríthet minket a jogai gyakorlására. A haszonélvező megteheti, hogy a birtoklást, a használatot és a hasznok szedését (bérleti díj, gyümölcs a kertben stb. ) harmadik személynek akár ingyenesen, akár ellenérték fejében átengedje. Ebben az esetben mi e jogok gyakorlására a harmadik személyt megelőzően - azonos feltételek mellett - igényt tarthatunk. A haszonélvezeti jog megváltható, valamint az ilyen teherrel bíró ingatlan adható-vehető.
Gyakran azonban – a sikeresebb eladás miatt – azzal egyidejűleg a haszonélvező valamilyen ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. Hogyan jöhet létre a haszonélvezeti jog? Jellemzően szerződéssel jön létre a haszonélvezeti jog. Tipikus eset, hogy a szülő vásárol egy ingatlant a gyermekének, ezzel egyidejűleg pedig a saját javára haszonélvezeti jogot tart fenn. Ingatlan esetén a haszonélvezeti jog létrejöttéhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is szükséges. Ingó dolognál – például egy gépkocsi esetében – pedig úgynevezett birtokátruházás szükséges, ami az indítókulcs átadásával valósulhat meg. A haszonélvezeti jog azonban nem csak szerződéssel jöhet létre. Erre legjellemzőbb példa az özvegyi haszonélvezeti jog: az elhunyt házastárs tulajdonában álló vagyonon a halál pillanatával létrejön az özvegy javára a haszonélvezeti jog, ingatlannál ehhez nincs szükség ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre sem. Ennek ellenére a bejegyzés mégis fontos azért, mert ha valaki utóbb az ingatlant megvásárolja és a haszonélvezetről amiatt nem tudott, mert az nem volt bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, vele szemben nem lehet a haszonélvezeti jogra hivatkozni.
Ugyanis a büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012. 239. ). A Btk. § (2) bekezdése alapján akit haszonszerzés céljából elkövetett bűncselekmény miatt határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélnek, ha megfelelő jövedelme vagy vagyona van, pénzbüntetésre is kell ítélni. A X. rendű terheltet üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt ítélték határozott ideig tartó (2 év) szabadságvesztésre. Jövedelme megfelelő, mert a havi 200. 000 forintból más személy eltartásáról nem kell gondoskodnia és tartozása sincs. Közömbös, hogy nem tisztázott, miszerint vagyona megfelelő-e. Az apja tulajdonát képező épülő családi házon fennálló haszonélvezeti joga nem feltétlenül jelent jövedelemforrást. A haszonélvezeti jog tartalma, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. )
A ház jelentős felújtáson esett át amelyet az én családom összefogásából került felújításra. Az ingatlan Szentkirályszabadján található. Kétszintes családi ház. Az ingatlan jelenlegi értékét 30-35 M-ra teszem. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel:Mónika 2019. 17. 20:58 A haszonélvezeti JOG nem, de az abból származó jövedelem viszont igen, ha bérbeadod az ingatlant. drbjozsef 2019. 13:55 Gabardian, Önmagában a haszonélvezeti jogod nem végrehajtható főszabály szerint, az személyhez kötődik - de vannak kivételek. Ha pl. rosszhiszeműen, jelzálog után szerződéssel kerül fel. Ha az ingatlan tulajdonosát végrehajtják, és te is érintett vagy a hitelben (adós, adóstárs, kezes), akkor az ingatlan árverezése után törölhetik a haszonélvezetedet. " Vht. 137. § (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették. "
A haszonélvező felelőssége [ szerkesztés] A dolog elpusztulásáért, illetve a dologban bekövetkezett károkért a haszonélvező felelősséggel tartozik, kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal szükségszerűen együtt járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. A haszonélvezet megszűnése [ szerkesztés] A haszonélvezet megszűnik, ha a jogosult meghal; ha a jogosult a haszonélvezetről – ingyenesen vagy visszterhesen – lemond; ha a dolog elpusztul (és nem állítják helyre); ha a szerződésben kikötött időtartam eltelt vagy feltétel bekövetkezett; ha a jogszabályban meghatározott más okból bekövetkezett. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A Pallas nagy lexikona Külső hivatkozások [ szerkesztés] Polgári törvénykönyv Haszonélvezet: 5:146 – 158. § A haszonélvezet mint a személyes szolgalmak legelterjedtebb fajtája (Dr. Jankovich Roland)