Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is. Időzközi polgármestert választanak a Lázár Jánoshoz köthető Hódmezővásárhely városában. A választást Almási István (Fidesz-KDNP) halála miatt kellett kiírni. A megyei jogú városban hárman indulnak a posztért: a Fidesz-KDNP jelöltjeként Hegedűs Zoltán alpolgármester, a függetlenként induló, gyakorlatilag esélytelen Hernádi Gyula és az ellenzéki pártok által támogatott Márki-Zay Péter. A Baranya megyei Rózsafán polgármestert és önkormányzati képviselőket is választanak, mert a képviselő-testület tavaly november végén feloszlatta magát. A polgármesteri tisztségért öt független jelölt indul, a négy képviselői helyre pedig 17 független jelölt pályázik. Rózsafa választási névjegyzékében 289-en szerepelnek. A Bács-Kiskun megyei Kiskunhalason az 5. számú egyéni választókerületben választanak képviselőt, a korábbi képviselő, Aradszky Lászlóné (Fidesz-KDNP) halála miatt.
Önkormányzati választások, 1990 Az 1990-es önkormányzati választásokon a szavazásra jogosult polgárok száma 7 868 286 volt. A szept. 30-i első fordulóban 3 162 228 polgár szavazott (40, 18%), az okt. 14-i második fordulóban pedig 1 427 360 választó járult az urnákhoz (28, 94%). A 10 000-nél kisebb lélekszámú településeken (2930 helyen) a polgármestert közvetlenül választották a szavazók, a képviselők személyéről pedig egy ún. kislistán döntöttek. A kislistán az összes jelölt neve szerepelt, s azok kerültek a testületbe, akik a legtöbb voksot kapták. A 2 fordulóban végül összesen 2911 településen választottak polgármestert (19 helyen időközi választást kellett tartani). Képviselő-testület 2923 helyen alakul meg (7 településen időközi választást kellett tartani). 162 tízezernél népeseb településen részben egyéni választókerületben, részben pártlistákon juthattak mandátumhoz a jelöltek. E helyeken a polgármestereket az új önkormányzati testületek választották meg. Az első fordulóban a listás szavazás minden településen érvénytelen volt, mert a választók kevesebb mint 40%-a jelent meg a szavazáson.
A megválasztható képviselők száma egyéni listás választási rendszer esetén: 100 lakosig 2 fő 1000 lakosig 4 fő 5000 lakosig 6 fő 10 000 lakosig 8 fő. A közgyűlések megválasztása [ szerkesztés] A megyei közgyűlések (illetve 2014 előtt a fővárosi közgyűlés) összetételéről a pártok és társadalmi szervezetek által állított listák egyikére leadott vokssal lehet szavazni. A listákra az egész megyében (illetve 2014 előtt a fővárosban) összesen szerzett szavazatok arányában jutnak mandátumok a közgyűlésben. A közgyűlésekben csak azokról a listákról lehet mandátumot szerezni, amelyekre leadott szavazatok meghaladják az összes érvényes szavazat 5%-át. Közös lista esetén a limit 10%, kettőnél több szervezet közös listájának esetén pedig 15%. A 33 tagú fővárosi közgyűlésnek 2014 óta a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselő a tagja. Kompenzációs listán szerepelhetnek a főpolgármesterjelöltek és a kerületi polgármester jelöltek Kisebbségi önkormányzatok [ szerkesztés] Azokon a településeken, illetve budapesti kerületekben, ahol kezdeményeztek kisebbségi választásokat, az induló kisebbségek egyikének jelöltjei közül legfeljebb ötöt lehet választani.
A 2002-es választás [ szerkesztés] Az első fordulót április 7-én, a másodikat április 21-én tartották. A megjelenési arány országosan az első fordulóban 70, 53%, a másodikban 73, 51% volt. Az első fordulóban az 5%-os parlamenti küszöböt három lista haladta meg: az MSZP (42%), a Fidesz - MDF (41%), és az SZDSZ (5, 5%). Kiesett négy év után a MIÉP (4, 6%), nem került be, de állami támogatásban részesült (a 2006-os választásokig): a Centrum (3, 97%) és a Munkáspárt (2, 16%). Kiesett (és aztán szét is) az FKGP (0, 79%), értékelhetetlen eredményt ért el az Új Baloldal (0, 08%). A 2006-os választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 9-én, a második fordulót április 23-án rendezték. Mindkét forduló az MSZP győzelmével zárult. Az első fordulóban a részvételi arány 67, 83% volt, míg a második fordulóban a választópolgárok 64, 39%-a jelent meg. A 2010-es választás [ szerkesztés] A választások első fordulóját április 11-én, a második fordulót április 25-én rendezték. Mindkét forduló a Fidesz győzelmével zárult.
A választás megtartásának nem akadálya, ha a választókerületben csak egyetlen jelölt indul. A település egyéni választókerületekre felosztása a helyi választási iroda vezetőjének (vagyis a jegyzőnek) a hatásköre. Ha a választópolgárok a szükséges számban szavaztak ugyan, de egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatszámot, akkor a második fordulóban csak azok a jelöltek indulhattak, akik az első fordulóban megszerezték az érvényes szavazatok legalább 15 százalékát. Ha nem volt három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt indulhatott, s képviselő közülük a legtöbb szavazatot elnyerő lett. A listákról a jelöltek - külön számítási mód alapján - a bejelentés sorrendjében jutottak mandátumhoz. Az 1990. szeptember 30-i első választási fordulóban a választásra jogosultak 40, 16 százaléka, az október 14-i második fordulóban 28, 94 százaléka adta le a voksát. A 10 ezer vagy ennél kevesebb lakosú 2930 település közül 2911 helyen a törvény értelmében közvetlenül választottak polgármestert (19 településen az eredménytelenség miatt később kellett időközi polgármester-választást tartani).
In: Chronica, (4). pp. 107-117. (2004) Fodor István and Mészáros Edit and Penavin Olga: Szemle. In: Acta Universitatis Szegediensis: sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft, (27). pp. 49-66. (1983) Komendár Vaszil and Fodor István: O vodnoj rastitel'nosti srednego tečeniâ reki Tisy i ee pritok. In: Tiscia 15. pp. 53-59. Dr fodor istván onkológus v. (1980) Fodor István and Szádeczky-Kardoss Samu: Altungarn, Bulgarotürken und Ostslawen in Südrussland: archäologische Beiträge. In: Acta Universitatis de Attila József nominatae: acta antiqua et archaeologica, (20). 1-136., XV t. (1977) Book Section Tanulmányok az "ISIS" (Dāʻish) kutatás témaköréből. In: A fikciótól a kultuszokig: tanulmányok az alkalmazott valláskutatás területéről, (6). pp. 65-111. (2017) Az "ISIS" felemelkedése: a takfīrizmus erejének multidiszciplináris vizsgálata. In: Tanulmányok a társadalomról II. : a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék valamint az SZTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék tudományos diákköri munkái, (2).
Őstörténet és honfoglalás (*01) 800 Ft 2 000 - 2022-07-23 02:28:26 Fodor L. István - Az ember és a kozmosz 01284 1 100 Ft 2 015 - 2022-07-24 13:16:37 Verecke Hires útján - Fodor István 740 Ft 1 539 - 2022-08-01 09:42:00 Fodor István: Magyarország története 1.
A tulajdont ért sérelmek orvoslásának a jogszerűség, igazságosság és gazdaságosság oldaláról történő megközelítése azért is járhatatlan út, mert igaz ugyan, hogy a sérelmek elkövetése következtében kialakult helyzet egy feje tetejére állított rend szüleménye, ám itt nem egyszerűen a dolog talpra állításáról van szó, hanem arról is, hogy a történelmi tótágas egyéb következményeit, fájdalmasan kitapintható társadalmi és gazdasági bajainkat nem lehet nem létezőnek vagy a tulajdont ért sérelmektől független tényezőnek tekinteni. A társadalom egészséges fejlődésének ellene ható rend torzszülöttet hozott létre. Sziámi ikrekké nőttek össze mindannyian, akiket tulajdonukban, munkaerejük, szellemi vagy kétkezi munkájuk ellenértékében, egészségükben vagy éppen szabadságukban rövidítettek meg. Fodor István: - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Vállalható-e olyan műtéti megoldás, amelynek eredményeként bizonyosra vehető, hogy a szétválasztás után az egyik rész életképtelenné válik? Szabad-e a jog eszközével operálni, a társadalmat nyertesekre és vesztesekre osztani?
Kiemelt figyelmet szenteltek a városban előforduló ruderális gyomtársulások felmérésének is, melyek a belváros útjai mentén bolygatott, többnyire tápanyagban gazdag termőhelyeken fordulnak elő. A vizsgálat ezen a téren is új, a területről első ízben észlelt fajok azonosítását eredményezte. Shevera Miroszláv – Ljubka Tibor
Velük új feladatok adódtak! Azok belső arculatát, szellemiségét kellett formálni, megerősíteni, tartalommal megtölteni! Tettem mindezt úgy, ahogy tudtam. Erre helyeztem a hangsúlyt! Ezért nem politizáltam tovább. Másrészt nem is kaptam ilyen irányú felkérést, egyik párttól sem. Ennek az lehetett az oka, hogy igyekeztem politikai érdekektől távol tartani magam. Nem voltam elkötelezettje egyik pártnak sem, noha a keresztyén értékeket vállalók mindig közelebb álltak hozzám. - Immáron húsz évvel vagyunk 1990 reményekkel teli tavasza után. Mi erről a véleményed? Országosan, és helyileg is... - A szükséges "talpraállás" puha módját választotta az ország. Akiknek okuk volt félni a rendszerváltástól, a későbbiekben rájöttek, nem kell olyan komolyan venni korábbi tetteik következményeit. FODOR ISTVÁN, DR. (független) | Országgyűlési Napló 1990-2022 | Reference Library. Sőt, még előnyeik is származhatnak abból. Egyre harsányabbak lettek, nagyokat szóló száj adatott nekik, egy időre... A rendszerváltás utáni kormányok politikusai hagyták, hogy a "konkoly"együtt növekedjen a "búzával".
De ténylegesen szabadabb világ volt az akkori Bács-Kiskunban, mint Pest megyében! A különbséget még erősebben lehetett érzékelni, amikor házasemberként, megválasztottak bennünket Nagykőrösre. Itt lényegesen merevebb, "vonalasabb" volt a hatalom az egyházzal szemben. Ha, mint egyháznak, valami hivatalos ügyünk volt a tanáccsal, mint hivatallal, minden esetben csakis a tanácselnökön, a tanácsháza személyzetisén, a párttitkáron, és Hazafias Népfront elnökén keresztül történhetett a kommunikáció. - Egyházi körökben is megnyilvánult a változás igényén túl, annak reménysége? - Mindig hittem, hittük, hogy változás következik! 1983 óta, amióta Nagykőrösre kerültünk, minden nap imádkoztam azért, hogy újra legyenek iskolái a gyülekezetünknek. De erről a reményről csakis a családon belül lehetett beszélni. Dr fodor istván onkológus dan. Még a lelkészi közösségben is csak nagyon ritkán és visszafogottan cseréltünk véleményt. Elhittük – mert a bizalmatlanság magvát elhintették köztünk! – hogy az egyházban is voltak-vannak a mindenkori hatalom iránti, elkötelezett emberek, s ezzel számolnunk kellett!
Igyekeztem ezen a benyomáson túlemelkedni. Hittem – és ezt e helyi újság le is írta rólam egy interjúban! – hogy közös kincsünk van Kőrösön azokkal, akik más életértékeket vallanak. Ez a "közös kincs" nem más, mint a "kőrösi embör"! - A kezdeti várakozásaid mire irányultak? - Szabadságot akartunk! Önrendelkezést! Azt, hogy szabad országban, ne azt kelljen csinálnunk, amit "szabad", amit a hatalom megenged, hanem ami neveltetésünkből, szocializáltságunkból, keresztyén értékrendünkből fakad. FODOR ISTVÁN, DR. (független) | Országgyűlési Napló 1990-2022 | Kézikönyvtár. A pártállam összeomlása előtti pillanatokban meghívást kaptam az éppen nemrég megválasztott városi pártitkától egy beszélgetésre. Rajta kívül ott volt a tanács személyzetise Deák Lajos, és Csípő Balázs a Népfront titkára. A felekezetek képviseletében meghívták dr. Feldmájer Líviát a zsidó hitközségtől, és dr. Nagy István plébánost is. Utóbbi nem jött el! Megkérdezték, mi a felekezetek véleménye a helyben is érzékelhető változásokkal kapcsolatban? És, hogy mit tartunk fontosnak, a közeljövő szempontjából?