Hogyan kell megadni a tájékoztatást a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége esetén? A munkáltató a tájékoztatást írásban köteles megadni. Ez történhet úgy is, hogy a tájékoztatást a munkaszerződés tartalmazza. Természetesen nem ajánlott a tájékoztatás minden elemét a munkaszerződésben rögzíteni, mert akkor annak módosítása is csak közös megegyezéssel lehetséges. A tájékoztatás úgy is megadható, hogy a tájékoztatásban a munkáltató a Munka Törvénykönyvének, valamint a munkaviszonyra vonatkozó más szabálynak a megfelelő rendelkezését jelöli meg. Nem alkalmazható ez a módszer a munkaköri feladatokról, a kollektív szerződésről, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról való tájékoztatás esetén. Munka Törvénykönyvének Hatálya Kiterjed | Módosítana A Fidesz A Munka Törvénykönyvének Átírásán - Pestisrácok. A munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölésén kívül nem kell teljesíteni a tájékoztatást a munkáltatónak, ha a munkaszerződés alapján a munkaviszony időtartama az 1 hónapot, vagy a munkaidő a heti 8 órát nem haladja meg. dr. Szabó Gergely ügyvéd, irodavezető partner Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
írásbeliség kötelezettsége, felmondási idő kiszámítása, átszervezésből keletkező felmondás, végkielégítés mértéke stb. ), különösen kitér az azonnali hatályú felmondásra és ennek jogkövetkezményeire. Meghatározza a munkaidő és pihenőidő, munkaidőkeret, munkaidő-beosztás ( munkarend)fogalmát, kapcsolódó kötelmeket, jogokat. A 102. § határozza meg a magyarországi törvényes munkaszüneti napokat. Részletesen szabályozza a munkaközi szünetet, a napi pihenőidőt, a heti pihenő napot, heti pihenőidőt, a rendkívüli munkaidőt és az ügyeletet, készenlétet. Meghatározza az egyes munkavállaló csoportokra vonatkozó védelmet különös rendelkezések formájában. Munka Törvénykönyvének Hatálya Kiterjed. A szabadságról szóló alcím alatt kifejti a szabadság fogalmak (pl. rendes, szülési szabadság stb. ) értelmezését, mértékét; ideértve a keresőképtelenséget (azaz táppénzes állományt-betegszabadságot) is. Részletezi a kiadás módját. Rendelkezik a kapcsolódó nyilvántartásokról és vezetésük rendjéről. A munka díjazása fejezet minden kapcsolódó fogalmat (alapbér, különböző pótlékok, munkavégzés nélküli munkabér, díjak stb. )
A jognyilatkozat képviselet útján is megtehető, az alaki kötöttség lehet szóbeli (amennyiben jogszabály nem ír elő mást) és írásbeli (ideértve az elektronikus dokumentum fogalmát is). Rendelkezik az írástudatlanok, olvasni nem tudók és más anyanyelvűek védelméről. Meghatározza a jognyilatkozat közlésének módját, a határidők és határnapok számításának rendszerét, az érvénytelenség, megtámadhatóság fogalmát, jogkövetkezményeit, valamint a Polgári Törvénykönyv paragrafusaival való összefüggést. A munkaviszony [ szerkesztés] A jogszabály a munkaviszony alanyait kizárólagos módon határozza meg. A munkáltató személyében történő változás esetén a megkötött megállapodások jogilag átszállnak az átvevő munkáltatóra azzal a kitétellel, hogy a kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet el. A törvény a munkaviszony általános és különös feltételeit részletekbe menően szabályozza mind formailag, mind pedig tartalmilag. Kitér a munkaszerződés teljesítésére mindkét szerződő fél tekintetében. Meghatározza a módosítás lehetőségeit, körülményeit és feltételeit, valamint a szerződés megszüntetését illetve megszűnésének módjait, s az ezzel kapcsolatos teendőket (pl.
Ennek megfelelően tájékoztatni kell a munkavállalót az alapbéren felüli bérpótlékokról, díjakról (pl. ügyeleti, készenléti díj), jutalmak, bónuszok, prémiumok, különböző cafeteria juttatások, közlekedési hozzájárulás, lakhatási hozzájárulás. Az alapbéren felüli juttatások pontos felsorolása nem is lehetséges, mivel a munkáltató sokféle címen nyújthat juttatást a dolgozónak. A munkáltatónak tájékoztatást kell adnia a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, valamint a kifizetés napjáról. E tájékoztatás nyilvánvaló célja, hogy a munkavállaló pontosan tudja, hogy mikor számíthat a fizetésre. A munkabér elszámolásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. A munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, kivéve, ha a felek eltérően állapodnak meg. A munkabér kifizetés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor a munkavállaló már rendelkezik a megfizetett összeggel, tehát készpénzben fizetett bérét kézhez veszi, vagy a bankszámlájára megérkezik.
Ennek megfelelően nem a munkaidőkeret növelése a szakszervezetek egyetlen problémája a javaslattal. Szívesen kihúznák azt a részt is, hogy a munkavállaló hozzájárulásával is módosítható a munkaidő-beosztás, mivel szerintük visszaélésszerű munkáltatói nyomásgyakorlást eredményezhet. Ezen felül azt szeretnék, ha a legalább havi két pihenőnap kötelező beiktatása kerülne a törvénybe a mostani legalább egy helyett, hogy ne fordulhasson elő több hetes zsinórban dolgoztatás. Egyeztetés jön, de kihátrál-e a kormány? Miután szakszervezetek széles spektruma (egyebek közt a Vasas Szakszervezet, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a vegyipari dolgozókat tömörítő VDSZ, a bánya- és energiaipari dolgozókat képviselő BDSZ) fejezte ki felháborodását az egyértelműen a multiknak kedvező változtatások ellen, napirendre tűzték a kérdés megtárgyalását a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), ami május 3-án ül össze legközelebb. Ezzel párhuzamosan eldőlt, hogy a héten még biztosan nem szavaz a parlament a kérdésben.
Az új szabályozásban a bizottsági tagságra megszerzésére, megszűnésére és megszüntetésére vonatkozóan is hosszasan kitér a jogalkotó. Bővül a szabályozás az illetékes miniszter azon jogkörével, mely szerint az a vizsgáztató, aki ismétlődően vagy súlyosan megszegi a vizsgarendet, vagy olyan magatartást tanúsít, amely méltatlan, a miniszter visszavonhatja a vizsgáztató kinevezését. A modern kor igényeihez igazodik és a vizsgáztatás gyakorlati tapasztalatait ötvözi számos újonnan rögzített szabály. Így például az rendelkezés, mely már nem csak írásbeli kérelemmel, hanem online (elektronikus úton) történő regisztrációval teszi lehetővé a szakvizsgára való jelentkezést. Változtatnának a jogi szakvizsga szabályain. A jelentkezésnek ez a módja már eddig is létező forma volt, melyet a jelentkező a Jogi Szakvizsga Rendszer honlapon tehetett meg. A vizsgázók elkötelezettségét is kellően próbára tevő szigorítás a vizsgadíj elektronikus úton történő jelentkezést követő 3 munkanapon belül történő megfizetése, mellyel a gyakorlatban kiküszöbölhetővé válik, hogy egyes leendő vizsgázók esetleg indokolatlanul foglalják a helyeket.
Székhely 1055 Budapest Szalay utca 7. Call T: +36-1-311-9800 +36-1-331-1773 F: +36-1-311-7867 Elektronikus út KRID: 131010762 MUK Impresszum Magyar Ügyvédi Kamara Fsz: dr. Baranyi Bertold Adatvédelem
A Magyar Közlöny 2021. december 27-i számában jelent meg a 7/2021. (XII. 27. ) EMMI rendelet, amely több, egészségügyi ágazati képesítéssel kapcsolatos jogszabályt is módosított. Ezek közül a közforgalmú gyógyszerellátás szempontjából az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14. ) EMMI rendelet módosításának van a legnagyobb jelentősége. Jogi szakvizsga rendszer movie. A rendelet alapvetően két jelentős változást hoz a gyógyszerészek életébe. Egyrészt meghatározza azt, hogy melyik szakvizsga fogadható el a gyógyszertárvezetéshez, másrészt pedig átalakítja a gyógyszerészi szakképzés rendszerét. A gyógyszertár vezetéshez szükséges szakvizsga követelménye A Gyógyszergazdaságossági törvény rendelkezéseinek értelmében 2025. január 1-től csak az a gyógyszerész vezethet közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertárat, aki rendelkezik megfelelő szakvizsgával. Ez az előírás a személyi jogos gyógyszerészek mellett a felelős vezetőkre, a hatósági vezetőkre és az ideiglenes vezetőkre is vonatkozik.