Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Nemes Nagy Ágnes 1998-ban posztumusz megkapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését, Lengyel Balázzsal együtt, mert a Holokauszt idején zsidókat mentettek. Nemes nagy ágnes gimnázium felvételi. "A gondolj-rám-virág A gondolj-rám-virág, az volna szép, az volna szép, a gondolj-rám-virág, az barna-kék, az barna-kék (csak volna barna, volna kék, a gondolj-rám csak volna szép, mert nincs ilyen). A nefelejcs azt mondja: nem, a gondolj-rám: igen, igen, azt mondja, hogy: igen. " (Forrás: Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban?, szerkesztette: Fogarassy Miklós, OSZK – Csokonai Könyvkiadó, Budapest – Debrecen, 1988. ) A portréfotók forrása: Fortepan / Hunyady József
Különdíj a csehszlovákiai szerző művét előadó versenyzőnek: Kasznár Napsugár Gabriella, Eötvös utcai Alapiskola, Komárom. Próza 2. kategória Bittera Sophie Iman, Alapiskola és Óvoda, Pozsonypüspöki Sztruhár Mátyás, Ady Endre Alapiskola, Párkány Horňák Júlia, Alapiskola, Buzita Különdíj: Mács Arina Sára, Tompa Mihály Alapiskola, Rimaszombat és Reitzner Dorka, Márai Sándor Gimnázium és Aiapiskola, Kassa. Próza 3. Nemes nagy ágnes gimnázium. kategória Majer Jázmin, Eötvös utcai Alapiskola, Komárom Bitter Karolina, Pongrácz Ágoston Alapiskola, Negyed Gerencséry Erik, Alapiskola Marcelháza Különdíj: Márta Csongor, Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, Kassa, Šillo Dominik, Szenczi Molnár Albert Alapiskola és Varga Zsenett, Alapiskola-Buzita. Próza 4. kategória Képeš Lóránt, Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, Kassa Daru Csenge, Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta Molnár Karolina, Magán Szakközépiskola, Gúta Próza 5. kategória Különdíjas: Matyó Jázmin, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Vers 1. kategória Gál Virág Anna, Tarczy Lajos Alapiskola, Hetény Kosorín Dalma, Juhász Gyula Alapiskola, Léva Noé Zoé, Eötvös utcai Alapiskola, Komárom Különdíj: Páll Fanny Blanka, Alapiskola és Óvoda, Almágy.
Batthyány Lajos A fekete, zsinóros magyar öltözék is ezekben a napokban vált ismét divatossá, ezt viselte Petőfi és a forradalmi ifjúság, de Podmaniczky Frigyes báró is pitykés dolmányban, teljes díszben jelent meg a pozsonyi országgyűlésen. pitykés mellény Külön érdekességnek számítanak a portrékkal, címerekkel díszített színesen nyomott kendők, amelyeket emlékként adták egymásnak a szabadságharc alatt, és kegyelettel őrizték meg utána is azokat. A kendőkön láthatjuk nemzetiszínű kerettel Kossuth ifjúkori portréját, Széchenyit a Lánchíddal, Klauzál Gábort stb. Huszártörténelem | Sulinet Tudásbázis. A szabadságharc elvérzése után a megtorlás évei következtek. 1849 telén az elfojtó hatalom kiplakátolta: …ki Februarius 3-tól kezdve veres tollat vagy szalagot, vagy veres szegélyű fekete szalagot, vagy bárminemű szabadság-kori jelet és nemzetőrségi köntöst viselend, minden különbség nélkül befogatik és katonaság közé soroztatik. A felszínről eltűntek a "szabadságkori jelek", de megjelent a trikolor a tárcákon, pénztartókon, az öltözékek szegélyein, melyeket az asszonyok hímeztek, kötöttek férjeiknek.
Egyszerre láttatja a vér vörösét és a gyász feketéjét, mintha Petőfi Fekete-piros dal versének illusztrációjaként készültek volna: Hagyjátok el azt a piros-fehér-zöld színt, / Lejárt az ideje/Más szín illeti most a magyar nemzetet / Piros és fekete. / Fessük zászlainkat feketepirosra, / Mert gyász és vér lesz a magyar nemzet sorsa. szűr hímzés (Magyar Néprajzi Lexikon) A tiltás a zsinóros-magyar öltözékre is vonatkozott. Ősmagyar Női Viselet - Dr. Szendrei János: A Magyar Viselet Történeti Fejlődése. A dolmány, a mente és a szalaggal összefűzött női ruhaderék ez által a nemzeti érzés és a passzív ellenállás szimbólumává vált. A női ruhát is kiegészítette gyakran a mente, mely bőségével a szoknyát, ujjának szabásával a ruhaujjakat követte. Az 1860-as évek táján Tordán jelent meg az első szűrmente, amely bársonyból készült, zsinórdíszének kompozíciója, a hátára boruló nagy négyszögletes gallér, és a rojtban végződő zsinór a szűrre emlékeztet, innen származik elnevezése is. Magyar Néprajzi Lexikon A magyarság ez idő tájt már elő merte venni a zsinóros magyar öltözékét, ebben jelentek meg országszerte az akadémia épületének javára rendezett vigalmakon is.
Lehetséges, hogy már a honfoglalás korában ismerték a sarkos csizmát; a sarok a kengyel hátracsúszását akadályozta meg. A csizmák általában bőrből készültek, de hordtak nemezcsizmát is. A női csizmánál a színnek is jelentőséget tulajdonítottak; ezt népi szólásaink is őrzik: "Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való". - A női ruha kiegészítői. A honfoglaló magyar nők viselete a férfiakénál is pompásabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykékkel díszített ingjük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet a derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét. Díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is. Ékszereik is gazdagabbak a férfiakénál, bár a magyar nők nem hordtak túl sok ékszert; ennek szerepét őseinknél a ruházat vette át. 1848 magyar viselete. Kialakultak a ruhaékszerek, amelyek saját funkcióikon túl a ruházatot is segítették abban, hogy a gyakorlati igényeken túl ékesítő, jelölő vagy hiedelem eredetű célokat is szolgáljon.
Az Ősök Napja nem fesztivál, hanem ünnep, mely a magyar ősöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket. Az Ősök Napja és a Kurultaj mára olyan összekötő kapoccsá vált, ami az egész Kárpát-medencei magyarságot egyesíteni tudja. Az idei évben augusztus 13-15. között, Bugacon megrendezendő Ősök Napja ünnepünkre érkező hagyományőrző testvéreinknek, ilettve a téma iránt érdeklődő olvasóinknak mutattjuk be dióhéjban az ősi múltunk magyar viseleteit. A megemlékezés méltósága indokolja, hogy minél hitelesebben jelenítsük meg őseink anyagi-tárgyi kultúráját. Ezért, és az ünnepen részt vevő hagyományőrzők kérésének eleget téve közreadjuk a legfontosabb általános ismereteket a IX-X. századi magyarság valószínűsíthető viseletéről. A honfoglaló magyarok viseletéről hiteles képet alkotni meglehetősen nehéz. A mi éghajlatunkon földbe kerülő szerves anyagok, a szövetek, nemezek, bőrök és prémek hamar elbomlanak. Az egyes ruhadarabok kinézetére, viselésének módjára az esetleg azt díszítő veretek sírban talált helyzete alapján lehet következtetni.
A honfoglalás kori sírokban csüngős és korongos párta -maradványokat találtak. A párta nem egyszer mezőkre tagolt széles pántokból állt, amelyről csüngősor függött a homlokra. A lányok párta jellegű fejdíszének teteje nyitott lehetett, ahogyan erre "hajadon" szavunkból és különböző népi szólásokból ("bekötik a fejét") következtethetünk. Hajfonataikba a nők gyöngyöket, fémkarikákat, kagylókorongokat és átfúrt pénzeket fűztek; igen szépek a páros korongos varkocsdíszek, amelyeket többnyire aranylemezekből készítettek és növényi motívumok mellett különféle csodás állatok is díszítettek. A női sírokban talált leletek alapján tudjuk hogy a nők is övvel rögzítették felsőruhájukat. Őseink viseletét legtovább a torockóiak és a kalotaszegiek őrízték meg. A nagykőrösi veretes öv (Dienes István) A honfoglalás kori nők éppoly alacsony szárú veretes csizmákat hordtak, mint a férfiak; alatta vastag harisnyát viseltek. Honfoglaló asszonyaink csizmája oldalt varrottak és puha talpúak voltak, orruk felfelé hajlott.