75 évvel később együtt lobog az amerikai és a japán zászló Pearl Harborban Fotó: Kent Nishimura / Getty Images Hungary
Ezen hajók sziluettjei a térkép mellett láthatók a csatahajó sziluettjeivel együtt Nyugat-Virginia, amely bár megsérült és elsüllyedt, végül megjavították és újra üzembe helyezték. Amint fentebb említettük, az edény sziluettje, a Nyugat-Virginia ez volt az egyetlen olyan hajó, amelyet megtámadtak Pearl Harborban, amely szintén jelen volt Japán 1945. szeptember 2-i formális megadásakor. Az Egyesült Államok haditengerészetének többi megsérült és később javított hajója a térkép szerint a csatahajók voltak Kalifornia, Maryland, Nevada, Pennsylvania, és Tennessee; A fény cirkálók Helena, Honolulu, és Raleigh; az rombolók Cassin, Downes, és Shaw; a javítóhajót Szűzies; a hidroplán-tendert Curtiss; és az aknaréteg Oglala. Utóhatások Halálozások A Pearl Harbor támadás emberáldozatainak vizualizálásában az infografika egy diagramot mutat be, amely közel 50 négyzetet mutat, amelyek mindegyike 50 megölt embert ábrázol. Ezekből a négyzetekből 48 összesen 2404 amerikai katona és civil halt meg. Ezen a készleten belül 23½ szürke négyzet jelzi a fedélzeten elesett 1177 tisztet és tengerészt.
A császárt így akár háborús bűnösnek is minősíthették volna a háború után, de mivel a japán nép élő istennek tekintette, a megszálló amerikai hatóságoktól mentességet kapott és az új, demokratikus Japán jelképének tették meg. Todzsót viszont háborús bűnösként halálra ítélték és kivégezték. A mai napig folyik a vita arról, hogy Roosevelt elnök tudott-e a rajtaütés tervéről, sokan vélik úgy, hogy igen, de nem tett semmit, hogy egységes országot vihessen a háborúba. Az igazság vélhetően soha nem fog kiderülni. A Pearl Harbor-i támadást túlélő legidősebb amerikai veterán 2018 novemberében, 106 évesen halt meg.
2019. december 7. 12:04 MTI 78 éve, 1941. december 7-én egy békésnek látszó vasárnap reggel, 7 óra 49 perckor 183 japán repülőgép intézett támadást a csendes-óceáni amerikai flotta Pearl Harbor-i támaszpontja ellen. Az elsőt nem sokkal később egy második hullám követte, az alig két órán át tartó bombázás hosszú időre akcióképtelenné tette az amerikai haditengerészetet. A "gyalázat napja" után Franklin D. Roosevelt elnök hadat üzent Japánnak, az Egyesült Államok belépése után megnyílt a második világháború új frontja a Csendes-óceánon. A támadás ugyan meglepetésszerű volt, de a két nagyhatalom egyre romló viszonya miatt a háborút nehezen lehetett volna elkerülni. A nyersanyagokban szűkölködő, de dinamikusan fejlődő Japán vezetése a gazdasági és népesedési gondok megoldásának egyetlen eszközét a terjeszkedésben, új piacok akár erőszakos meghódításában látta. 1931-ben lerohanták Mandzsúriát, 1937-ben Kínát, majd Délkelet-Ázsia felé fordultak. Tokió 1940-ben a náci Berlinnel és a fasiszta Rómával háromhatalmi szövetségre lépett, 1941-ben a Szovjetunióval kötött semlegességi megállapodást.
A helyzet kiélezésében és Japán mindenáron történő sarokba szorításában azonban jelentős és azóta sem elismert szerepet játszott az amerikai vezetés, melyet például az 1995-ben nyilvánosságra hozott McCollum-feljegyzés is igazol. A haditengerészeti elemző azokat a lépéseket sorolta fel, amelyekkel Japán a nyersanyagok behozatalától erősen függő gazdasága az összeomlásáig szorongatható. Az 1940. októberi feljegyzés pontjai egy kivételével mind megvalósultak, ideértve az amerikai csendes-óceáni flotta előretolt bázison történő állomásoztatását. Ezt sokszor figyelmen kívül hagyják a Pearl Harborról szóló írásokban, pedig az amerikai lépések súlyos, ráadásul nyílt katonai fenyegetést jelentettek a szigetország számára. Egy óriási, mindent eldöntő tengeri csatára készülő japán haditengerészeti vezetés ugyanis azzal számolt, hogy háború esetén lesz ideje felkészülni, és a Fülöp-szigeteki erőik felmentésére igyekvő amerikai flottával valahol félúton, a szárazföldtől távol fog összecsapni. Azonban a Hawaii-szigetek előretolt bázisán, haditengerészeti szempontól a határon állomásozó flotta azzal fenyegetett, hogy felborítja ezt a stratégiát, így közvetlen fenyegetést jelentett.
A színház a vállalkozó szféra felé is nyitott, szimpóziumok, partnertalálkozók, tréningek, konferenciák megrendezéséhez. Az épületegyüttes legnagyobb tere az 500 fős Színházterem. Az épület akadálymentesített (a színpadot személyszállító lift szolgálja ki. ) A kisebb termek lehetőséget adnak akár 150 fős előadásokra, de a kiscsoportos foglalkozások megtartására egyaránt. Találkozzunk az Erzsébetligeti Színházban! Látogatóink számára az év minden napján nyitva állunk, reggel 9 órától késő estig (zárás programoktól és tanfolyamoktól függően). Pénztárunk nyitvatartása: Hétfő: 14-19h Kedd: 10-17h Szerda: 14-19h Csütörtök: 14-19h Péntek: 14-19h Szombat-vasárnap: előadás kezdésétől függően változik Megközelíthetőségünk () Hogyan juthatok oda? Erzsébet ligeti színház program. 1165 Budapest, Hunyadvár u. 43/B +36 1 401 3060 | Fax: +36 1 401 3068
CORVIN MŰVELŐDÉSI HÁZ – ERZSÉBETLIGETI SZÍNHÁZ "Több mint helyszín, több mint intézmény" Az Erzsébetligeti Színház - Corvin Művelődési Ház a XVI. kerület, a Fejlődő Kertváros gyöngyszeme az Erzsébet-liget kellős közepén. A színház különlegessége, hogy a színházi előadások szünetében az üvegfolyosóra kilépve a liget üdítő panorámája fogadja a nézőket, jó idő esetén pedig a park nyújt kikapcsolódási lehetőséget. Átlagosan napi 300 látogatóval, telt házas színházi előadásokkal, komoly és könnyűzenei pop-, rock-, jazz koncertekkel, Tavaszi Fesztivállal, több napos "Kertvárosi Vigassággal", szabadtéri programokkal, képzőművészeti kiállításokkal, nem mindennapi gyerekprogramokkal várjuk egész évben a látogatóinkat. Nemzetközi és hazai táncversenyeknek adunk otthont, látogatóink a standard és latin táncoktól kezdve a Zumbán át a folklór gazdag világával találkozhatnak. Erzsébetligeti színház. Kínálatunkban egyaránt helyet kapnak a különböző klubok, civil szervezetek programjai, amatőr művészeti csoportok, színi tanoda, klubok, tánctanfolyamok, Liget Táncakadémia, ismeretterjesztő előadások, szimpóziumok, szalagavatók, iskolanapok, díszelőadások, vetélkedők.
Iparművészeti Múzeum A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50. 000. -Ft-ot szavazott meg "műipari tárgya... Dohány utcai zsinagóga A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Mátyás-templom A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék... Szent István Bazilika A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk. További látnivalók Titkok kamrája szabadulószoba 1073 Budapest Foglalj időpontot a +36 20 311 9471-es számon, hivatkozz az és 10% KEDVEZMÉNYBEN részesülsz! Kapcsolat - Erzsébetligeti Színház. Illyés Borbála Történelmi Babaszobrai Pesterzsébeti Múzeum, 1201 Budapest, Baross u. 53. Nyitva: keddtől szombatig, 1018 óráig. Telefon: 0612831779, email: További programok