Aztán megjelenik Sir Kán, aki sosem volt még ennyire félelmetes, és az intenzív akciójelenetek – különösen a majmok romvárosában játszódó epizód – egy magasabb korhatár-besorolású blockbusterbe is beillenének. Itt jobb, ha befogjuk a kisgyerek szemét – A dzsungel könyve Forrás: Fórum Hungary Nem egészen világos továbbá, hogy ez most akkor egy musical-e, vagy sem, a szereplők ugyanis időnként dalra fakadnak, felcsendülnek a leghíresebb betétdalok a Disney-rajzfilmből. Balunál ez még csak-csak érthető, ugyanolyan szeretnivaló, lusta élvhajhász, mint régen, belefér, hogy henyélés közben együtt dudorászik Mauglival. Lajcsi király, az orangután azonban nem a rajzfilmből megismert karikatúra, hanem egy életveszélyes szörnyeteg, ezáltal fenyegető színezetet kap, amikor dzsessznótát énekel arról, hogy emberi életre vágyik. Az ijesztőbb részeket összességében ellensúlyozza, hogy Maugli mindig kivágja magát a csávából, és a hangsúly azért mégiscsak az önfeledt kalandozáson van, a gyerekkor határtalan örömein, a dzsungel felfedezésén.
8, 4 Amerikai animációs kalandfilm Megtekintés: Disney+ Mauglit, a dzsungelben hagyott emberkölyköt farkasok nevelik fel. Amikor felcseperedik, Bagira, a bölcs párduc azt tanácsolja, költözzön sajátjai közé, az emberlakta faluba. Maugli azonban inkább marad, és jóban-rosszban vele tartanak barátai: Bagira és persze Balu, a medve. Kalandjaik során útjukat keresztezi Lajcsi, az orángután, Ká, az óriáskígyó és a dzsungel félelmetes ura, Sír Kán, a tigris. Mikor lesz A dzsungel könyve (1967) a TV-ben? A dzsungel könyve (1967) című műsor jelenleg egyetlen TV csatornán sem lesz a közeljövőben. Ha értesülni szeretnél róla, hogy mikor lesz ez a TV műsor, akkor használd a műsorfigyelő szolgáltatást!
Amikor pedig már azt hihettük, hogy egy ekkora bukás után nem fog tudni felállni, összekalapált 11 millió dollárt, és elkészítette eddigi legőszintébb alkotását, a A séf című feelgood-mozit, visszatérve függetlenfilmes gyökereihez. Favreau így visszanyerte Hollywood bizalmát, a Disney pedig a nagy remake-láz (lásd a lentebbi keretesben) közepette fel is kérte őt, hogy rendezze meg A dzsungel könyve harmadik Disney-változatát. A legtöbbek által ismert, 1967-ben megjelent zenés animációs film mellett ugyanis 1994-ben már csináltak egy élőszereplős mozit házon belül, ám az igazi star powert nélkülöző film nem sok vizet zavart a vetítőtermekben. Favreau a meló megszerzése után azt nyilatkozta, e két film közt szeretné megtalálni az egyensúlyt a legújabb változatban: vagyis a mese játékosságát a '94-es film baljós realizmusával keverni. Én őszintén nem értem, hogy miért. A filmet megelőzte a híre, kint ugyanis már egy hete műsoron volt, mielőtt Magyarországon is mozikba került. Nem aprózták el az első kritikák: egyenesen az Avatar óta leglátványosabb mozinak kiáltották ki – és ezt nem is nagyon venném el tőle, még ha ez így elég leegyszerűsítő is.
A Disney rákapott a remake ízére A franchise-illatú Hollywoodban mindig is aktív volt a Disney, és ne feledjük, hogy a Marvel és a Star Wars -filmekért felelős Lucasfilm is a cég része – nem annyira meglepő tehát, hogy futószalagon jönnek a korábbi meséken alapuló élőszereplős filmek. Az egész a 2010-es gigasikerrel, Tim Burton Alice Csodaországban -feldolgozásával kezdődött, amely kisebb meglepetésre átlépte a milliárd dolláros bevételi álomhatárt. Azóta jött 2014-ben egy Csipkerózsika-sztori (Demóna) és tavaly Hamupipőke is megelevenedett, majd idén A dzsungel könyve után jön még az Alice Tükörországban és a Peti sárkánya remake-je is, Pete és a sárkány címmel. De a következő évek felhozatalához képest ez semmi: jövőre jön A szépség és a szörnyeteg Emma Watsonnal, után Tim Burton Dumbó zik egyet, de lesz majd Mulan, Pinokkió, Pán Péter és még Micimackó élőszereplős mozi is. Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
Az élethűségnek azért megvan a határa, senki sem fogja ezeket a figurákat összetéveszteni valódi, hús-vér élőlényekkel, és nem csak azért, mert be nem áll a szájuk. Főleg olyankor ütközik ki a műviség, amikor a farkasok vagy a bivalyok egy helyben állnak. A mozgásuk azonban elképesztő, aprólékosan kidolgozták az egyes fajok jellegzetességeit: a cammogó Balunak lomhán ringatózik a zsírtömege, míg Bagira ébenfekete bőre alatt ruganyosan feszülnek az izomkötegek. Bagira ruganyosan lépked – A dzsungel könyve Forrás: Fórum Hungary Még talán az állatoknál is lenyűgözőbb a háttér, azaz a vadon megvalósítása. A dzsungel könyve azon ritka filmek egyike, amelyeknél a 3D-s változat megtekintését szorgalmazom. Favreau és csapata kihasználja a térhatás nyújtotta lehetőségeket, körülölel bennünket az élettől duzzadó, vibráló őserdő. A dús növényzet, a dübörgő vízesések, a fény-árnyék hatások textúrája szinte tapintható. A CGI-központú filmeknek valahol az a fokmérőjük, hogy meg tudunk-e feledkezni az effektek jelenlétéről, és elmerülünk-e a teremtett világban, A dzsungel könyvé -t nézve pedig negyed óra után már nem a trükkmesterek munkáját sasoltam.
Rambo számára a dzsungel maga a meleg, puha otthon: a természet minden porcikáját uralja, úgy simul bele a környezetébe, mint egy boldog kaméleon. Vagyis a zseniális George P. Cosmatos filmje a dzsungelábrázolás szempontjából A szakasz antitézise: itt a levelek homályából előugró fenyegetést John Rambo jelenti. Jurassic Park (1993) © Universal Pictures Spielberg legsikeresebb éve volt az 1993-as: ekkor kapta a zsáknyi Oscar-díját az azóta kissé megfakult Schindler listájá ért, és ezzel majdnem egy időben termelte ki az évtized egyik legnagyobb kasszasikerét. Spielberg zsenijét mutatja az a filmtörténeti lábjegyzet, hogy a Schindler forgatása szinte egyszerre zajlott a Jurassic Park vágásával – és két eléggé eltérő filmről beszélünk. A Jurassic Park egy egész generáció számára csinált hisztérikus divatot a dinókból: a Michael Crichton regényéből készült film ugyanis azzal a gondolatkísérlettel játszik el, hogy mi történne, ha az emberek újraklónoznák a dinoszauruszokat, és egy szafarin mutogatnák őket.
Mi a himnusz? Élni annyi, mint megrészegedni a világtól. Himnusz tódul az ember ajkára, mikor önkívületben magasztal valakit és valamit. Amikor... Nehéz nem szatírát írni Difficile est saturam non scribere - nehéz szatírát nem írni, mondja Juvenalis szatíráinak mindjárt az első könyvében, és a jelen kötetben olvasható írások tanúsága szerint... A száz könyv A feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az... A bor filozófiája Dr. Thiel Katalin gondolatai Hamvas Béla íróról. A cikket "Az észt meghaladó tudás". Az inspiráció tere: Hamvas olvasósarok (Kiadó: Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Szentendre, 2021) című könyvből illesztettük be. Könyvtárunkban elérhető Hamvas Béla művei: "Végül is ketten maradnak, Isten és a bor - Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára. Korunk ínségében a szenvedők iránt részvétet éreztem és ezen... Bejegyzés navigáció
Ráolvasással, Koloska-völgyi zarándoklattal, régizenei koncerttel idézik meg Balatonfüreden a magyar irodalom örök megosztó, kultikus szerzőjét, Hamvas Bélát. A március 18. és 19. között rendezendő Hamvas-napokon átadják a rendezvény történetében először kiírt Hamvas-esszépályázat díjait is. A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeznek meg Balatonfüreden. Újdonság, hogy a szellemóriás hagyatékát ápoló Hamvas Béla Asztaltársaság a Magyar Írószövetséggel és a helyi önkormányzattal közösen országos Hamvas Béla-esszépályázatot írt ki, amelynek eredményhirdetését a Hamvas-napok keretében, Balatonfüreden tartják. – Az európai kultúra válsága címmel hirdettük meg a pályázatot. Ötven mű érkezett, ami minket is meglepett. Úgy tűnik, sikerült felkelteni az érdeklődést, ismert szerzők, de egyetemi hallgatók is küldtek pályaműveket. Hamvas a hazai esszéirodalom kimagasló alakja, a rá reflektáló pályázattal talán új lendületet tudunk adni a hazai esszéírásnak – mondta Cserép László, a Hamvas-napok szervezője.
Hamvas Béla zen tanulmányát 1955-ben írta. Ekkor még sem Amerika, sem Európa nem sokat tudott a zenről. Ma minden nagyvárosban számos zen-közösség működik és könyvtárnyi tanulmány jelent meg. Lényeglátásában azonban Hamvas majd hat évtizede írt esszéje az irodalom legjobbjai között foglal helyet. (Dúl Antal) Raktári jelzet: HK-572 Scientia sacra II. A lét egy, a valóság egy, az igazság egy, Isten egy - ezt tanítják a Védák. Az Atya és én egyek vagyunk, aki engem lát, az Atyát látja, én az Atyában vagyok és az Atya énbennem - ezek pedig Jézus szavai. Hamvas Béla tanításának talán legmagasabb csúcsát az archaikus hagyomány és a keresztény "jó hír", az evangéliumok egységének helyreállítása jelenti. Hogy is nem vettük eddig észre, hogy "ami az Atyáé, az az enyém"! Miért is nem tudtuk átélni, hogy "nem magamtól cselekszem, hanem az Atyától, aki bennem cselekszik"? Kétezer év után a nyugati civilizáció embere kezdi felismerni Jézus üzenetét: azért jöttem, hogy "mindnyájan egyek legyenek, ahogy te énbennem vagy, és én tebenned vagyok. "
Bizonyítja Apuleius éppen úgy, mint Boccaccio, Pope, Mark Twain, Dosztojevszkij, France, Huxley, Joyce. A prózai távlat, a komolytalanságé, emeli ki teljesen a dolog komolyságát. Csak a profán ember tudja, hogy az élet szent. Raktári jelzet: HK-735 Buddha beszédei A hajdanvolt Gautama Sziddharta hercegtől, Buddhától egyszer valaki megkérdezte: Ki vagy? Isten vagy? Nem. Angyal? Nem. Szent? Nem. Akkor ki vagy? – Ébren vagyok. Buddha neve annyit jelent: ébernek lenni. Az emberiség hét mértékadó szellemi tanítója között azonban ő nem a teória, hanem az életgyakorlat bölcse. Józansága évezredeken világít át, és útján a mai napig milliók követik. Ő az alapállás (Hamvas) mestere. Az alapállás végtelenül egyszerű. Ez csak az első, kiinduló állapot, de "nincs ennél az egyszerűnél semmi nehezebb". (Dúl Antal) Tartalom: A gyémántnál keményebb (kommentár), A tűzbeszéd, Lényegtelen és lényeges, A vakok és az elefánt, "Az észt meghaladó tudás" szútrája (Szív szútra) Raktári jelzet: HK-586 Patmosz 1.