Köszönet mindenért Lyrics Köszönet mindenért, amihez kezed ér Mert minden ami tőled érkezik Rólad mesél és titokban szívemhez ér Minden ajándék, minden levél és minden csokor Te hozzád kapcsol, te rólad suttog és feléd sodor Hogy fülembe zsibong a vér, hogy fülembe zsibong a vér Megsúgom mindazért, ami bánt, ami sért Én réges-régen megbocsájtanék Hogy rám találj és örökre szívedbe zárj! Akárhogy űzlek, akármit mondok ne higyj nekem! Bolondul verdes vakon szerelmes az én szívem És két karom kitárva vár! Köszönet mindenért dalszöveg generátor. Akárhogy űzlek, akármit mondok ne higyj nekem! Bolondul verdes vakon szerelmes az én szívem És két karom kitárva vár! És két karom kitárva vár!
Hamarosan! Az oldal fejlesztés alatt áll.
Találkozás egy régi szerelemmel, Nem tudni mért, de mindig megható… Idővel mindent másképp lát az ember, De az, hogy szép volt, nem vitatható. Zöld a petrezselyem, kész a veszedelem, Hogyha rám néz, a galambom! Ég a csuda szeme, és hogy bánik vele, Meg kell tőle gabalyodnom! Eddig ellenálltam, nem bírom tovább, Hej de megszerettem huncut mosolyát, Zöld a petrezselyem, kész a veszedelem, Most már baj van, a nemjóját! Te vagy aki kell, Nem kéne más De nem vagy itt mellettem, Nagyon messze jársz. Nem látlak, csak elképzellek, Minden éjjel másmilyennek, De tudnod kell, Hogy minden éjjel szép vagy.... tetőled távol, ott ahol senki sem gyászol, ott halok meg én. Lépteim hordják az évek súlyát, szívem már tudja, mit szemem nem lát. Hajnalon, nappalon, éjszakán át, megyek csak egyre tovább... mindenen át. Kovács Kati weboldal | Dalszövegek Ne sírj a tegnapért. Gondolsz-e majd rám, ha elmúlt az éjjel, Minden álmunkat a hajnal tép széjjel. Száll a daru fennen, magas ég, magas ég Visszhangzik szivedben puha szép szava még. az ősz az ablakon, egy reggel már a hajadon csillog a dér, ma még talán nagyon szeretsz, de ifjú már sosem lehetsz... Temető a Tisza, mikor kivirágzik Millió kis lepke vize fölött játszik De egy sem él odáig, míg számolok 100-ig Temető a Tisza, mikor kivirágzik!
Holnap, ha talán nem lennék Keresd ki száz poros emlékből M 4535 Help: Változnék Édes gyermekkor, felvillan mindenkor; Könnyű volt minden még, bánom, hogy elmúlt rég. A játék jó gyógyszer, átélném mégegyszer; Felnőttem, értem már, az élet gonddal jár. Min 4427 Help: Gyere, bújj közel Csendes most a part, engem mégis felkavart; Megbékélt a tenger, szemtanúnk nincs más, csak a hold. Szovegkonyv.hu. Kora őszi szél felsír, mikor partot ér; A víz felett a holdfény mutatja, hogy az éj f 3814 Help: A part Ma kezdődik újra egy túl hosszú hét; Nem lesz semmi se más A nagy rohanás nem sokat ért; Most úgy költöznék el, mint vándormadár; Aki sietve száll, mert egy nap talán majd hazatal 3244 Help: Egyedül Tegnap itt járt újra, elment, nem kötött ki a régi hajó; Megpihent, hát menni kellett, ő sem más, csak átutazó. Így jó, ma is érzem, ha megérint egy dal egyedül; Miért jó, sose 3108 Help: Karaván Puha párnán alszom, a film most elszakad; Indulnék, hív a végtelen sivatag; Smaragd színű álmok, lágy, fénylő selyem; Van egy lány, minden éjszaka keresem.
Köszönet a sok sok mindenért dalszöveg János Koós - Nem tudok nem gondolni rád dalszöveg lyrics Tanítvány vagyok, aki nehezen tanul! Nevess magadon, Lebegj csak szabadon! Ha szeretni akarsz, Nincsen késő még. Nevess magadon, Lebegj csak szabadon, Érezd Te is A békesség erejét!....., csudálunk sokszor, A sok bajt, gondot magadba hordod. Héj doktor, a bajban mindig hozzád fordulunk. S kérünk: Héj doktor, nevess is olykor! Mondd, hogy ne féljünk, boldogan éljünk! Héj doktor, pihenni kéne, de szíved egyre hajt, Nincs olyan, mily visszatart. Köszönet mindenért dalszöveg kereső. Talán te hittél egy másik új csodában, Mert a régi neked így már kevés. Várj, még egy utolsó érintés vár, Ebből lesz erőm elmenni már, ha akarod, Nem lehet még itt a búcsúzás, Csak te voltál nekem, senki más. Elvitted álmomat, még látom arcodat, Mindig kísért egy fájó gondolat..... Mért múlik el minden ami szép, Ki tudja, hogy visszajön-e még, Lepereg az arcomon a könny, Bánom is én jöjjön ami jön. Te voltál te pernahajder az első szerelmem, De nem vagy már oly meghatóan, szép emlék nekem.
Ugy-e, szereted? \'\' Túrmezei Erzsébet Krisztusra várunk Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap. Némák a titkok. Nem válaszolnak. Rejtő ködükbe szemünk nem láthat... De elültetjük kis almafánkat, Bízva, hogy kihajt, gyümölcsöt terem. Titok a jövő. Sürget a jelen. Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap. De a ma int, hogy híven szolgáljunk, Mert tudjuk, Ki jön: Krisztusra várunk. Ha hirtelen jön, ha észrevétlen, Munkában leljen, ne resten, tétlen! Testvérek terhét vállalja vállunk! Mert tudjuk, ki jön: Krisztusra várunk. *** Túrmezei Erzsébet Találkozó a jászol mellett Messze vagyunk, s talán magunk vagyunk, de most találkozót adunk, és a jászolnál mind-mind ott leszünk. A Királynak tisztességet teszünk, a Királynak, aki lejött közénk, s nem volt, hová fejét lehajtsa. Halvány lila dunszt és fészkes fene az Öko Expo és Bio Fesztiválon - Itthon Közép-Dunántúlon Rtl most műsor visszanézés ELMÉLKEDÉSEIM: Túrmezei Erzsébet versei Japán tv mark zuckerberg Túrmezei erzsébet adventi versek es És ó, a hidegszívű emberek!
Most a szeméből könnyre-könny fakad. Most vádakat hall, kínzó vádakat. Elmenekülne még, de nem lehet. Most utolérte az a szeretet. S míg a szívébe égi béke tér, mintha körül a hólepett, fehér tetők, utak felett távol zene, angyalok tiszta hangja zengene szívet szólongató, szép éneke:,, Szegény lett érted. Ugy-e, szereted? \'\' Túrmezei Erzsébet Krisztusra várunk Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap. Némák a titkok. Nem válaszolnak. Rejtő ködükbe szemünk nem láthat... De elültetjük kis almafánkat, Bízva, hogy kihajt, gyümölcsöt terem. Titok a jövő. Sürget a jelen. Nem tudjuk, mi jön: titok a holnap. De a ma int, hogy híven szolgáljunk, Mert tudjuk, Ki jön: Krisztusra várunk. Ha hirtelen jön, ha észrevétlen, Munkában leljen, ne resten, tétlen! Testvérek terhét vállalja vállunk! Mert tudjuk, ki jön: Krisztusra várunk. *** Túrmezei Erzsébet Találkozó a jászol mellett Messze vagyunk, s talán magunk vagyunk, de most találkozót adunk, és a jászolnál mind-mind ott leszünk. A Királynak tisztességet teszünk, a Királynak, aki lejött közénk, s nem volt, hová fejét lehajtsa.
Túrmezei Erzsébet KENYÉRNEK JÖTTÉL Kenyérnek jöttél éhező világba, világosságnak sötét éjszakába, fényes hajnalnak, örök ragyogásnak, vak zűrzavarban bizonyos tanácsnak. Jöttél útnak, igazságnak, életnek, s kicsiny gyermekként jászolba fektettek, Jézus, Jézus! Mért sínylődnénk hát éhezve, szegényen, mért tévelyegnénk világtalan éjben tanácstalanul és halálraváltan és úttalanul a hazug világban, amikor benned mindent megnyerhetünk, kis jászlad elé odatérdelhetünk, Jézus, Jézus! *** Túrmezei Erzsébet Betlehemi kenyércsoda Letekintett az éhező világra Ő, aki minket öröktől szeret, S a betlehemi jászol szalmájára Odatette ínségünket szánva, Irgalmasan - a Kenyeret. Azóta évszázadok telnek, S az a Kenyér ezernek meg ezernek, Éhezők millióinak elég... Neked, nekem! Mindenkinek, aki a pásztorok nyomában eltalál oda, Ahogyan ők azon a csendes éjen... Hogy insége örökre végetérjen, S másokat is boldogan hivogasson Osztozni az égi Kenyéren. Betlehemi kenyércsoda! *** Túrmezei Erzsébet Karácsonyi kívánság Ha én betlehemi pásztorgyerek lennék, karácsony estéjén a jászolhoz mennék.
Nem is érthetem. Milyen meleg ágyacskám van nekem, pedig csak a te kis lányod vagyok. S ő, Isten Fia, ő, a legnagyobb, szalmán feküdt, amikor született. Ugy-e, apukám, nagyon szereted? \'\' Kint csillagfényes hideg este... tél... Bent apja ölén kis leány beszél.,, Ott se nyughatott szalma-fekhelyén. Futniuk kellett éjnek-éjjelén. Halálra keresték a katonák. Menekültek a pusztaságon át. Milyen keserves útjuk lehetett. Ugy-e, apukám, nagyon szereted? \'\' Az apa leteszi a gyermeket.,, Ugy-e, szereted? Ugye, szereted? \'\' Nem bírja már, el kell rohannia. A jászolban fekvő Isten Fia karácsonyesti képe kergeti. Feledte és most nem feledheti. Mi fontosabb nálunk? Ha szalmaszál az útban, már megállunk, s évek suhannak el fejünk felett. Nem érjük fel az óriás napok titkát: kisgyerek a koránkapott kincsét… csak vesztegetjük tékozolva! Nem halljuk, hogy ezekben a napokban az Eljövendő súlyos lépte dobban. Pedig még annyi megbízása volna! Túrmezei Erzsébet: Krisztusra várunk Nem tudjuk, mi jön, titok a holnap.
Fehér takaró, ezüst fénytartó, valót eltakaró. Mintha nem volna más, csak ez a ragyogás: titokzatos, csodás. Nincsen se hang, se zaj, nincsen se seb, se baj, se sóhajtás, se jaj… Se bün, se szenny, se sár, se szin, se könny, se kár, csak hó és holdsugár. Hiszen igy volna jó. De nem ez a való. Csal a fénytakaró. Alatta szenvedés, szenny, sár, … elfödni és elrejteni kevés a hó és holdsugár. De Valakire vár a holdfényes határ. S ez az adventi, mély, havas és holdas éj, titkot tud: Jön! … Ne félj! Nagyon tetszik, követlek máshol is: Olvass hasonló verseket:
És ha elalszik, hogyha nem vigyáz, olyan sötét lesz majd karácsony-estén, a fényt, vigaszt hiába is keresném. Ha majd minden szem, minden szív ragyog, akkor siratnám, hogy sötét vagyok. Sötét lelkemen sötét ablakok, táruljatok, örömre nyíljatok! Ne legyen egy se zord, ne egy se zárva. Ragyogjon mind a Messiásra várva! Sötét ádventi ház, sokablakos! Minden este nyíljék egy ablakod!